Újpesti Napló. 2008 (2. évfolyam, 1-23. szám)
2008-04-04 / 7. szám
ÚJPESTI NAPLÓ ÉVFOLYAM Ikonok és indexek Felnőttoktatás-új utakon Az újpesti foglalkozási helyzet javítását, az általános képzettségi szint emelését szolgálta az Ikonok és indexek elnevezésű program, amely két év leforgása alatt, közel 50 milliós uniós pályázati támogatással valósított meg az Ady Endre Művelődési Központ. B ár az uniós pályázat végső lezárása, összegzése a jelen eseménye, ezzel egy időben megkezdődött a tanulók „utógondozása" is. Újpest első uniós pályázatának tapasztalatairól szólva Kopp Gyöngyvér vezető tutor úgy fogalmaz: G.B. Shaw világszerte ismert Pygmalion-jának most is van újpesti megfelelője. A virágárus lánynak nem kell Londonban születnie, hogy bebizonyítsa: ha értő és avatott segítőkre talál, ráirányul a figyelem. Ameny- nyiben szeretetteljes légkörben tanítják, bámulatos átváltozáson mehet keresztül. Eliza Doolittle mostani utódainak a tananyagban a műveltség alapelemeit, a társas lét meghatározó szokásait, sőt a tisztálkodás alapelemeit egyaránt el kellett sajátítania.- Miként lesz mindez egy tutor feladata? Ki az a tutor?- A fogalom másik megfelelőjét, a mentor szót valóban jobban ismerjük, mint a fogalompárként használatos tutor kifejezést- mondja Kopp Gyöngyvér. A programban a tutor a tanulás szervezője, a tanulás optimális körülményeinek megteremtője volt. Mi voltunk azok, akik felmértük a különböző jártasságokat, képességeket, az írás, az olvasás , számolás kompetenciáit, elemeztük a tanulónk tudása mellett a tanulás iránti motivációt, a szociális körülményeket, illetve egyes esetekben a pszichológussal együtt igyekeztünk lelki segítséget nyújtani. A tutor kompetenciamérő tesztekkel és diagnosztikus beszélgetés keretében, a pszichológus személyiség- és önismereti tesztek és kötetlen beszélgetés keretében mérte fel a szükségleteket. Szociális munkás segített az optimális tanulási környezet megteremtésében, azaz ő keresett helyet a hajléktalanszállón sok tanulónknak.- A program sajátossága a „testre szabott”, egyéni tempó biztosítása. Hogyan lehetett ez megoldani?- A mérés kiértékelése után születtek meg az egyéni fejlesztési tervek. Az egyéni fejlesztési terv személyre szabottan tartalmazza a fejleszteni kívánt területeket azért, hogy a tanuló követni tudja a a csoportot, meg tudjon oldani olyan feladatokat, melyek az általános iskola 8. osztályos szintjén állnak. Miután az első mérések az általános iskolák 6. osztályosai számára készített kompetenciamérések voltak és nagyon rossz eredmények születtek, ez a szint magasnak bizonyult. Végül az értő olvasást, az alapvető matematikai műveletek ismeretét és a szövegalkotás alapjainak ismeretét tűztük ki elérendő célként. Magyarországon a felnőttképzésben egyedüliként jelent meg az a segítő személy, a tutor, aki „egészben" látja és segíti a tanuló felnőttet. A hazai felnőttoktatásban elsőként jelent meg ez a speciális fejlesztés. Az iskolarendszerű, alapfokú oktatásban a fejlesztőpedagógus segíti a tanulási nehézségekkel küzdőket, a felnőttképzésben eddig erre nem volt példa. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyéni fejlesztés, személyre szabott segítség nélkül nem lehet felzárkóztatni a hátrányos helyzetű, az állami oktatásból - sokszor szociális problémák miatt - kisodródott embereket. Szélsőségesen hátrányos helyzetű, tehát állami gondozott, hajléktalan, börtönviselt vagy alkoholproblémákkal küzdő fiatalok az egyéni fejlesztésnek és a partneri viszony megtapasztalásának köszönhetően 3 hónap alatt beilleszkedtek a csoportba és megtanulták használni a számítógépet. Véleményem szerint hamarosan munkába állhatnának, ha az állam akarná foglalkoztatni őket, illetve a társadalom elfogadná a romákat. Mint tudjuk, ma Magyarországon kevés a munkahely és a szegregáció nemcsak az iskolákat, hanem a munkahelyeket is sújtja.- Milyen élményeket, emlékeket őríz?- Volt olyan tanítványom, aki hajléktan szállón lakik, nincs szakképzettsége, most már szakácsképzőbe jár, egy háromgyermekes anyuka az abc -t, a betűvetést tanulta újra. A magánéleti válságok, problémák, a szociális helyzetek terheinek lehetséges feloldására a szociális gondozók és a pszichológusok voltak segítségünkre. Számomra óriási élmény volt, hogy Giczy Béla igazgató úr és pedagógus kollégái milyen empátiával, életbölcsességgel megáldva és milyen lelkesen tanítják a roma fiatalokat, és a program résztvevőit. A program sikeréért az Ady Művelődési Központ igazgatója és munkatársai is mindent megtettek. A siker bebizonyította, hogy a fejlődés mérhető, most már csak a társadalom toleranciáját kell elérni.- Az imént személyes kötődésről is szólt...- Valóban, közel egy év együtt töltött idejét nem lehet egyik napról a másikra elfelejteni. Ezt szolgálja a mostani utógondozási időszak, amikor hetente egy alkalommal, pénteken fogadóórát tartok és segítem közös történetünk folytatását. Az utánkövetés arra is szolgál, hogy érdemben tudjunk segíteni, támogatást nyújtani, a „pályára segítést" befejezni.- Ön felnőttek oktatásával foglalkozott korábban is?- Nem, magyar nyelv és irodalom szakos bölcsészként nem ez volt a szakterületem. Számomra is egyfajta újrakezdést, a gyes-ről a szakmába történő visszakerülés lehetőségét jelentette a tutor -képzésben való részvétel, majd a felnőttoktatásba való bekapcsolódás. Örülök, hogy részt vehettem, vehetek benne. - B.K. Nyolcvan huszár Újpesten S ára Sándor 80 huszár című filmjét láthatták az érdeklődők március végén, a KDNP filmklubjában. A fim megtekintése után a jelenlévők kérdezhettek a film rendezőjétől és Dózsa Lászlótól, a főszereplőtől. Szalma Botond a beszélgetést felvezetésében elmondta: csak reménykedni tud, hogy még mindig vannak huszárjaink, remélhetőleg még mindig volna nyolcvan huszár, aki hazatérne, ha kell, bárhová vesse is őket a sqrs. Hozzátette: nagyon nagy dolog, hogy 1978-ban készítette el ezt a filmet Sára Sándor, főként úgy, hogy mennyire rímel az 1956-os eseményekre.- Nem volt egyszerű elkészíteni ezt a filmet, hiszen még nagyon bennünk volt 1956 és 1968 emléke - emlékszik vissza a produkció keletkezésének körülményeire a rendező. - Előzőleg Csoóri Sándorral szerettek volna filmet készíteni, ám azt a forgatókönyvet - 1956-tal kapcsolatos gondolatok kifejezése lett volna a cél - nem tudták elfogadtatni. Valamit mégis szerettek volna alkotni ennek kapcsán, így egy másik oldalról közelítették meg a témát. így született meg a 80 huszár története, a film, amely Petőfi Sándor egyik versén alapul. Ebben nem voltak annyira direkt és éles áthallások az említett témákkal, látszólag volt egy kalandosabb vonulata is, gondolták, ez majd elviszi a filmet. Elsőre azonban ezt sem akarták elfogadni, a filmgyár akkori igazgatója szinte becsempészte a lengyel-magyar kulturális megállapodásba, hogy a felek közösen ezt a filmet is elkészítik. Tehát már az indulás is igen kalandos volt. Mint megtudtuk, körülbelül negyven nap alatt forgatták le a 80 huszár történetét. Sára Sándor elmondta, hogy most nem tudná valószínűleg megrendezni ezt a filmet, mert nem tudnák biztosítani az anyagi feltételeket. Egyszerűen az ilyen típusú filmre nincs igénye a befektetőknek. Egy apuka, aki gyermekeivel jött el a vetítésre, azt kérte, hogy lehetőség szerint digitalizálják majd filmet, mert - a jelenlévők egybehangzó véleménye szerint - az iskolákban is vetíteni kellene, minél több emberhez jó volna eljuttatni ezt a remek alkotást. -T. K. www.ujpest.hu 5
