Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)

2007-11-09 / 18. szám

ÚJPESTI NAPLÓ . ÉVFOLYAM, L8. SZÁM Híres újpesti cigányok 6 A Kolompár dinasztia A űgányzenészek Albuma szerint, az Érsekújvárról Újpestre költöző Kolompár dinasztia tagjai, Bi­hari Jánostól a híres Magyar Orfeusztól szár- [ maztatják magukat. A cigányság nagytöbbsé­ge a Felvidékről kerül a fiatal településre. Az elsők közt betelepülő Kolompár Jancsinak megnyerő modora, ked­ves mosolya és virtuóz játéka volt, amely tulajdonságai­val egykettőre Újpest kedvenc prímásainak sorába emelte a kávéházi közönség. Mindenkinél illedelmesebb akart lenni, ha kétszer köszöntek rá, ő háromszor emelte a kalapját! Az 1800-as évek végén még úgy tervezte, hogy tovább utazik Olaszország felé, és hajón vagy egyéb vendéglátóhelyeken fog muzsikálni, de egy szép menyecske miatt meggondolta magát, és Újpesten ma­radt. A cigány családok közül elsőként lett saját tulajdo­nú házuk a Zápolya utcában, és a két ősi szakma közt ta­bunak számító szegkovács és muzsikus házasságot is a Kolompár család törte meg a századelőn először. A rohamléptekkel fejlődő nagyközség kiváló le­hetőség volt a betelepülő zenészeknek, hisz a gom­bamód szaporodó kávéházak, vendéglők igényelték a muzsikát. A környékről származó fajborok, egy ku­pica gyümölcspálinka mellett a jó beszélgetés, nó- tázás elengedhetetlen részévé vált a cigányzene. Volt reggelig tartó mulatás, ahol a raj az úr behúzta a bankót a vonóba, volt lakodalom abból is a legjobb a palotai parasztlagzi, mert az biztos, hogy három napig tartott, és nem utolsó sorban jól fizetett. Ér­sekújvárról és környékéről tíz-tizenkét muzsikus­család költözik ebben az időben Újpestre. A legné­pesebb, több generáción keresztül működő cigány­bandákat a Kolompárok adták. Csúcsidőben a tizen­két fős zenekarban, - a bőgősön kívül - minden családtag muzsikált, és olyan is előfordult, amikor női bőgőse volt a bandának. A vendéglátóhely hir­detése szerint: „Kitűnő magyar konyha! Esténként Kolompár vezetésével jó cigányok hangversenye!" Tisztelt újpesti Polgárok! A hajdan volt, kávéházakat, vendéglőket, csak újpesti hangulatban létező kocsmákat eggéb közösségi helyeket - mint például a legendás Munkásotthon - szeretnénk bemutatni, megis­mertetni a szélesebb olvasóközönséggel. Ehhez kérnénk az Önök segítségét! Ha van a tulaj­donában olyan fénykép, amin a régvolt Pannónia vagy Kör kávéház, Horváth vagy a Brunovszky vendéglő, vagy a Polgár kocsma stb. látható, várjuk a jelentkezését Molnár István Gábornál, a 06-20-433-97-03 telefonszámon. A képeket minden esetben átmásoljuk, és az ere­detit visszaadjuk Önnek. Kolompár Lajos 1918-1963 Kolompár Lajos „Dagadt Lajcsi" prímás, tercprímás 1918-ban született a Chinoin és a BÚR telep között el­terülő Barakktelepen. Apja, Kolompár Ferdi brácsás és nagybátya Kolompár Aladár prímás tanítják. Lajos mindent értett, jó füle volt és keze is virtuóz gyorsa­sággal szaladt a hegedűn. Fiatalon, ígéretes muzsi­kusként a legjobb újpesti zenekarokba kapott meghí­vást. Leginkább a tercezés miatt, mert azt igen jól gyakorolta. Olyan ügyesen fűzte, húzta be a hango­kat, hogy tisztelték tehetségét muzsikustársai.-Sze­rette a hangszerét, és kereste-kutatta a lehetősége­ket az új variációknak. Kísérletező kedve aktív muzsi­kusként is megmaradt. A háborúban honvédként, majd Szibériában hadifogolyként három évet húzott le. A jószerencse hazahozta, bár egészségileg és ide­gileg felemésztette a fogság. Itthon rossz idők jártak a muzsikusokra, mert a ci­gányzene a régi dzsentrivilág kiszolgálója címet kapta, így igen keveseknek adatott meg, hogy aktív muzsiku­sok lehessenek. A többség itt-ott, gyárakban helyez­kedett el. Kolompár Lajosnak volt helye! Ha nem is mindig állandó, hanem úgynevezett repülő, de volt. Ez azt jelentette, hogy ha valamely zenekari tag elutazott, vagy beteg volt, helyére kisegítőnek mehetett. így ke­rült a Budapesten muzsikáló id. Járóka Sándor primás mellé tercesnek. Beke Farkas Gyula az OSZK osztályve­zetője ajánlotta ki, mert ifjúkorából jó emlékei voltak Lajosról. Tercprímásnak maradhatott volna Pesten, de az első adandó alkalommal visszajött Újpestre prímás­nak. Nem csak a hely szelleme, hanem a dupla rész is hazahúzta, ami csak a prímásnak járt. A Megyeri Csár­dában, Újpest legrégebbi épületében kezdett be a ban­da, és Kolompár vezetésével meglehetősen jól átvé­szelte a szűkös időszakot. Nem volt problémája, mert az orosz dalokat is bevette a repertoárba. Onnan a legen­dás Három Diófa következett. Végig az Észak-pesti Vendéglátó Vállalat munkatársa maradt. Tanítványai közül olyan prímások kerültek ki, mint Rigó Gyula prí­más, aki aktív muzsikusként, egyedüliként helyettesít­hette Lakatos Sándort, a kor prímásgéniuszát. Szervezete a háború a fogság betegségeit nem bír­ták, így fiatalon, negyvenöt éves korában elhunyt, há­rom gyermekét és feleségét hagyta maga után.- MOLNÁR ISTVÁN GÁBOR www.ujpest.hu 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom