Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)
2007-11-09 / 18. szám
Egy kis közlekedéstörténet Káposztásmegyer megszűnt buszjáratai (2. rész)-a 125-ös Előző számunkban az I. lakótelepet körbefutó 124-es autóbuszról emlékeztünk meg, most pedig a vele együtt távozott 125-östől búcsúzunk. Félreértések elkerülése végett mindjárt az elején tisztázni kell: utóbbi 126-os jelzéssel közlekedik, tehát maga a járat él; de mint 125-ös már nem létezik, ilyen értelemben tekintendő megszűntnek. És még valami: „személyében" már a második ilyen számon futó káposztásmegyeri buszjáratot tisztelhettük. ELSŐKÉNT AZ ÚJ VÁROSRÉSZ FELÉ Közel negyed százada tették le a lakótelep alapkövét. Az építkezés munkálatainak gyümölcse 1984 végére ért be, ekkor költözködhettek az első „honfoglalók". Nekik még egy darabig a távolabb járó, Erdősor úti 20-as busz jelentette a belvilággal való kapcsolatot, a telep saját járata - 125-ös jelzéssel - csak később, 1985. június 17-én, hétfőn állt első ízben az utazni vágyók rendelkezésére. (így nevezték korábban az 1970-ben indult, ma piros 25-ösként ismert rákos- palotai gyorsjáratot, amely e jelöléssel 76 utolsó napjáig közlekedett.) Másfél esztendőn át köldökzsinórszerepet töltött be, egyedül ő gördült át nagy befogadóképességű testvérei közül a frissen született negyedbe. Hátrányaként megemlítendő, hogy Újpest piaca, illetve belterülete vele közvetlenül nem volt elérhető, ahogyan a főváros belsőbb részei sem. A mai Lehel tér irányába - útba ejtve lakóhelyünk központját - az SZTK-nál kínálkozott átszállási lehetőség a 12-es villamosra, a Keleti pályaudvarhoz igyekvőknek pedig a részben vele azonos útvonalon járó fekete és piros 20-as autóbuszokra több megállóban is lehetett várakozni. Szilágyi utcai végállomásán a káposztás- megyeriek (is) helyet foglalhattak az innen induló 3V vagy piros 84-es buszokon; előbbivel az Árpád hídi metróvégállomásig, míg a gyors 84-essel egyenesen a Moszkva térig utazhattak. Másfél évvel később érkezett a segítség: 1986. december 15-étől jött ki a 14-es villamos az ekkor üzembe helyezett Szilas-patak melletti végállomásig. Buszunkat idáig hosszabbították meg, rá felszállni kezdetben a piros 20-as jelenlegi megállójában lehetett. És ha már piros 20-as: ő '89 februárjától részese Káposztásmegyer életének, azóta biztosít egyenes közlekedési kapcsolatot a Keleti pályaudvarhoz. E változás a mi 125-ösünket érzékenyen érintette: megszűntették. Igen ám, a 20-as kizárólag munkanapokon járt, szombat-vasárnap és ünnepnapokon csak a villamos kötötte össze Újpest belterületét és északi kistestvérét. Ezért egy hónap múlva a 125-öst felélesztették, de csupán a gyors 20-as üzemszünete idején, munkaszüneti napokon hozta-vitte utasait. Történt mindez a metró Újpest-központig vezető szakaszának 1990. december 14-i átadásáig, hétvégi járatunk azt megelőzően 9-én, vasárnap futotta élete utolsó köreit. Most pedig ugorjunk az időben több mint egy évtizedet! A BEVÁSÁIUÓIÁRAT Az ezredfordulón Dunakeszi déli végén megindult építkezéseknek köszönhetően kitágult a világ, új nagyáruház nyitotta meg kapuit. Az MO-áson túli bevásárló- központot autóval könnyű megközelíteni, de gyalogosan még Káposztásmegyerről is időigényes az út. Ezért a BKV Rt. és az áruház vezetése közötti megállapodás értelmében új buszjárat indult, mely kezdetben csak az ott dolgozókat fuvarozta. 2001 október 8-ától a fehér alapon piros feliratú táblával ellátott kék jármű a Szilas-patak melletti végállomástól a Külső Szilágyi úton haladt. Menetrendje is inkább az áruházi műszakváltásokhoz kapcsolódott, például napközben 8 óra és 11.30 között nem közlekedett. Az áruház október 25-i megnyitásával egy időben e járat számossá vált, méghozzá az ismerős 125-ös jelzés született újjá és halad ma: 126-osként. Jelzésének megváltozására a fővárosi tömegközlekedési vonalak és a VOLÁN - autóbuszjáratok számozási rendszerének egységesítése miatt volt szükség, ezért 2007. szeptember 3-tól az Auchan-hoz tartó káposztásmegyeri byszt 126-osnak hívják. Csupán a 125- ös járatszám - ha szabad így fogalmaznom-köszönt el. 125-ÖS - KÉTSZER IS Szeptember 2-án este az utolsó 124-es- től huszonötén köszöntünk el, 125- ösünk végső indulásánál már csak ketten maradtunk. Alkalmi utastársam egy tizenéves ifjú, az autóbusz-közlekedés iránti nagy lelkesedéssel, fényképezőgéppel és egy ezen alkalomra készített, könnyen „átszámozható" táblával (nem kellett sokat bíbelődnie, hogy az előzőleg megszűnő 124-es búcsúkörén használatos feliraton a szám eggyel emelkedjen) felvértezve érkezett a végállomásra. Fél tizenegykor elfoglaltuk helyünket a BPO-327-es rendszámú Ikarus fedélzetén, és már repültünk is a nagyáruház felé - utoljára 125-ös busszal. (Útközben azon gondolkoztam: vajon a „régit" elkísérte-e valaki egykor, megszűnésének napján...) Külső végpontján - lévén vasárnap este - egy teremtett lélek sem mozgott a nagy kék „dobozt" vezető kedves hölgyön, illetve rajtunk kívül. Kis pihenő, és néhány újabb felvétel készítése után buszunk este tizenegykor elindult visszafelé, és még egyszer átfutott a lakótelepen - ezzel a 125- ös járat csendesen elbúcsúzott Káposz- tásmegyertől. - KRIZSÁN SÁNDOR
