Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)
2007-06-22 / 10. szám
)M mwm Ip IJfyW INGYENES KERÜLETI ÚJSÁG 2007. június 22. Lila-fehér magyar vándor Bár az idei esztendőből még sok van hátra, már most bátran ki lehet jelenteni, hogy Berki Krisztiánnak, az UTE tornászának a nevét az év végén is a kerület legeredményesebb sportolói között emlegetik majd. Pedig számára az igazi nagy megmérettetés, az olimpiai kvalifikációt jelentő szeptemberi stuttgarti világbajnokság még hátravan. De az a tavaszi menetelés, amelyet eddig produkált, minden újpesti (és magyar) sportolónak a dicsőségére válna. Erről és sok más érdekes dologról Újpest jelenleg legeredményesebb sportolóját kérdeztük. Az UTE sportolója vagy, de általában a KSI-ben edzel. Miért?- A tornasporttal a Központi Sportiskola színeiben kerültem közelebbi kapcsolatba. Ötéves lehettem akkor, s mivel Zuglóban laktam, természetes volt a számomra, hogy ott kezdjem a sportpályafutásomat. Óvodás voltam, és a szüleim hordtak az edzésekre, nekik sem volt mindegy, hogy milyen messzire kell engem naponta kísérniük. A tornával való kapcsolatom azonban leginkább a véletlennek volt köszönhető. Első edzőm, Deme Zoltán édesapja ugyanis éppen a velünk szemközti házban lakott, és ő figyelt fel rám egyszer, amint a kertben cigánykerekeztem meg tornáztam. A fia figyelmébe ajánlott, aki átjött hozzánk, és csináltatott velem egy gyorstesztet, majd lehívott a tornaterembe. A K51 azonban mind a mai napig utánpótlás-nevelő egyesület, ezért felnőttként nem lehetett ott maradásom. Kapóra jött az UTE ajánlata, amit elfogadtam, így év eleje óta lila-fehér színekben veszek részt a versenyeken. Az edzőm, Kovács István - aki egyébként körülbelül tíz éve irányítja a felkészülésemet - jelenleg is az Istvánmezei úti tornacsarnokban dolgozik, így én is gyakran megfordulok a KSI-ben. De ha jól tudom, már sikerült megtapasztalnod, hogy milyen érzés is az újpesti nagycsaládhoz tartozni.- Hajjaj. Máig meghatódom, amikor arra fogadtatásra gondolok vissza, melybe az újpesti tornaszakosztály vezetői, edzői és növendékei részesítettek az április amszterdami Európa-bajnokság után. Akkor a saját bőrömön keresztül tapasztalhattam meg a versenyzőtársak és az utódok szeretetét. Amszterdamban másodszor is Európa- bajnokságot nyertél a kedvenc szereden. De miért pont a lóra esett a választásod?- Az élet hozta így. Az edzések során a bokám majdnem tönkrement, így hamar kiderült, hogy sem talajon, sem ugrásban nem érhetek el jó eredményeket. Ugyancsak a tenyeremen keletkezett sérülések okozták, hogy le kellett mondanom a gyűrűről és a nyújtóról. Maradt a ló, és bár onnantól kezdve már csak „egyszeres" tornász lettem, nem bántam meg a döntésemet. Az eredmények mellett ugyanis a sérüléseim is kitolódtak. Ha már az eredményeket említetted, el kell mondani, hogy fantasztikus tavaszi sorozat van a hátad mögött.- Valóban kijött a lépés, mert a tavaszi hét versenyemből csak az elsőn, a párizsi Világkupán nem nyertem (Berki Krisztián Párizsban 3. volt), ám a belga, a német Világkupán, a Magyar Nemzetközi Bajnokságon, a Szerb Nemzetközi Bajnokságon és a maribori Világkupán, illetve az Európa-bajnokságon egyaránt nekem játszották el a himnuszt. Az üröm az örömben azonban az, hogy mivel a tavalyi világbajnokságon a csapat nem jutott a legjobb 24 közé (csak 27. lett), nem tudta kvalifikálni magát a 2008-as olimpiára, így mindössze három magyar tornásznak van arra lehetősége, hogy egyéniben kijusson a nyári játékokra. S mivel én egy-szeres tornász vagyok, számomra egyetlen lehetőség maradt, A magyar tornasportnak gazdag múltja van. Ha az időkereket visz- szafelé forgatnánk, olyan nevek merülnének fel, mint a kétszeres olimpiai bajnok Pelle Istváné, vagy a londoni hős Pataki Ferencé. (A női tornászokról, Keleti Ágnesről, Köröndi Margitról, Köteles Erzsébetről, Kertész Alizról, Tass Olgáról vagy Bodó Andreáról nem is beszélve.) Aztán egy hosszú, kevésbé eredményes szakasz következett, majd 1976-ban berobbant a nemzetközi tornasportba egy tehetséges fiatalember. Magyar Zoltán olyan technikai elemekkel kápráztatta el a világot, mint az orsó, a szökkenő vándor, és a róla elnevezett „Magyar-vándor". A kiváló tornász az általa magyar szerré avanzsált lovon három-három világbajnokságot és Európa-bajnokságot nyert, és kétszer, 1976-ban, majd 1980-ban az olimpián is diadalmaskodni tudott. A Magyar-hagyományok méltó örököse volt Guczoghy György, aki szintén háromszor nyert lólengésben Európa-bajnokságot, kétszer pedig harmadik volt a világbajnokságon. Az utolsó szerspecialista pedig Borkai Zsolt (jelenlegi győri polgármester) volt, aki 1985-ben Eb-t, '87-ben világbajnokságot, '88-ban pedig olimpiát nyert ezen a szeren, Aztán 2005-ig ismét egy nagy űr következett. ha a szeptemberi stuttgarti világbajnokságon a lólengést én nyerem. Akkor Teng Haibinnel és Xiao Chinnel álmodsz mostanában?- Az előbbi az olimpiai, az utóbbi pedig a világbajnok, és mindkettő fantasztikus nagy tornász. Ráadásul a szer specialistái. Biztos vagyok benne, hogy sok fog múlni a bírókon. Abban bízom, hogy itt Európában még nem fog érződni a „kínai nyomás". Teng Haibint tavasszal már két világkupán sikerült megvernem, ám Xiao Chinnel, aki szerintem erősebb tornász, idén még nem találkoztam. Utoljára tavaly decemberben 5an Paolóban versenyeztünk együtt, amikor sikerült a dobogón kettejük közé furakodnom. Remélem, azonban, hogy a gyakorlatom van annyira elem- és ponterős, hogy azzal fel tudom venni versenyt velük és a többi riválissal. Láttad a „Fehér tenyér" című filmet?- Ha arra gondolsz, hogy engem vagy a versenyzőtársaimat is vertek-e az edzőink, akkor megnyugtatlak, hogy nem így volt. Mi már annak a kornak a tornászai vagyunk, melyben a filmben látott kegyetlen módszerek nem fértek és férnek meg. Természetesen az edzőink tőlünk is fegyelmet követeltek, hisz a tornaszerek nagyon veszélyes eszközök, azok helytelen használatai könnyen nagyon komoly balesetet okozhatnak, de az eredményesség érdekében egyikünket sem terrorizáltak. Amit elértünk, azt a sok munkának, a kitartásnak és a szorgalomnak köszönhetjük. - RIER5CH TAMÁS Nomád tábor az Őrségben 2007. július 30-augusztus 8. 8-12 éveseknek A tábor ára: 17.000 Ft + útiköltség Jelentkezés: Deák Anna (táborvezető) 06-30-514-1783 Vízitábor a Szentendrei-szigeten 2007. július 2-8. 10 éves kortól Várható költségek: 14.000 Ft Jelentkezés Kopor Eszter (táborvezetö) 06-30-518-6902 www.kerekerdo.net FELVÉTELRE I ‘|™ KERESÜNK Mester-Építő Kft. Kőműves- burkoló- festő munkához egyaránt értő, önálló munkavégzésre alkalmas, jogosítvánnyal rendelkező dolgozót, karbantartási munkakörbe Budapesti munkahelyre. IV. kerületi vagy XIII. kerületi lakosok előnyben. Jelentkezni: 20/929-4049-es telefonszámon lehet. 14
