Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)

2007-03-30 / 4. szám

ÚJPESTI NAPLÓ . ÉVFOLYAM, 4. SZÁM Tisztelt Újpesti Napló! Tisztelt Főszerkesztő Úr! Az Újpesti Napló 2007. március 14-i számában „Döntés: elnapolva" című cikkében foglalkoznak az iskolák február 22-i tüntetésével és annak szakmai­politikai hátterével. Az iskolaigazgatók nyilatkozatát követően külön bekezdés­ben a következő' olvasható: „Kíváncsiak voltunk a tüntetésben résztvevő Árpád Fejedelem Általános Iskola igazgatónőjének, Sömjén Gábornénak a véleméngére is, de lapzártánkig nem tudtuk vele felvenni a kapcsolatot." 1971 óta tanítok Újpesten, ebből 25 évet az Árpád Fejedelem Általános Iskolában dolgoztam, melynek 17 éve igazgatója vagyok. Az elmúlt három és fél évtized legnagyobb vihart kavaró eseménye volt az Önkormányzat iskola­racionalizálási programtervezete. Ilyen helyzetben a hiteles tájékoztatás kiemelt feladata kell, hogy legyen a helyi médiának. A hitelesség meggyőződésem szerint a tényszerűségen alapul. A fent idézett bekezdésből a legjobb indulatú olvasó számára is az következik: az iskola igazgatója nem kívánt nyilatkozni. A tények azonban mást mutatnak. Az Önök egyik munkatársa egy alkalommal vonalas telefonon keresett. Órán voltam. Az illető nem mutatkozott be, csak jelezte, hogy hamarosan hívni fog. Erre nem került sor. A tüntetés és a lapzárta között több mint két hét telt el. Aligha hihető, hogy a XXI. század első évtizedében egy iskolaigazgató, akinek munkahe­lyi-, mobil- és lakástelefonszáma nyilvános, mindenki számára hozzáférhető és saját e-mail címe is van, két hét alatt nem elérhető a helyi lap számára. Hangsúlyozni kívánom, hogy én az Újpesti Napló egyetlen munkatársával sem beszéltem. Az a néhány sor, amely személyemre és az általam vezetett iskolára vonatkozik, alkalmas szakmaiságom és az iskola jó hírnevének megkérdő­jelezésére. Az a mód, ahogyan megjelent a közlés - piros betűkkel, külön bekezdésben, egyértelmű utalás és figyelmeztetés. Ezt Ön, akinek szakterülete a média, nálam jobban tudhatja. A cikk megjelenése óta kollégáim és szülők kérdezik, miért nem nyilatkoztam. Ezért is kérem és elvárom, hogy a következő számban levelem teljes ter­jedelmében szíveskedjék közölni. Ez számomra bizonyítaná, hogy Önök valóban objektív tájékoztatás mellett kötelezték el magukat. Álláspontomat az iskola­racionalizálással kapcsolatban eddig sem titkoltam, hiszen röviden ismertettem a KÖB február 22-i nyílt ülésén. Tisztelt Igazgató Asszony! A hibát egy kommunikációs félreértés okozta, amelyet természetesen korrigálhattam volna alaposabban, tekintve, hogy én kerestem az igaz­gató asszonyt. Az akkori napok és események sodrában, a visszajelzést várva vészesen közeledett a lapzárta ideje, s mivel a másik két iskolaigaz­gató nyilatkozata megérkezett, kényszerhelyzet szülte azt a néhány mondatot, mellyel jeleztem: nem tudtuk elérni Sömjén Gábornét, akihez ugyanúgy, mint a másik két nyilatkozóhoz, egy telefonszámot kaptam. Tisztában vagyok azzal, hogy szükség van racionalizálásra. A demográfiai mutatók Újpesten ezt meggyőzően bizonyítják. A probléma rendezését tehát megkerülhetetlennek tartom, de a megoldás módjával nem értek egyet. Meggyőződésem, hogy ha a döntés előkészítésébe bevonják az igazgatói testületet, az érdeksérelmek kevésbé fájó módon jelentkeztek volna, és sokkal kevesebb feszültséget gerjesztő konfliktust kellett volna feloldani. Ami pedig az Árpád Fejedelem Általános Iskolát illeti, a KÖB előtt is elmondtam, hogy számomra két központi kérdés van. Az egyik a gyerekeink sorsa, a másik a kollégáim egzisztenciális és szakmai jövője. Közel két évtizedes kemény munka eredményeként az Önkormányzat elvárásaival összhangban kiépítettünk egy több lábon álló iskolát. Egyfelől a tehetséges, jó képességű tanulók az emeltszintű angol csoportokban az alapfokú nyelvvizsga szintjéig juthatnak (Pittman-vizsga), melyet sokan sikeresen meg is szereztek, jó alapot teremtve a továbbtanuláshoz. Másrészt a kis létszámú osztályokban különböző részképesség- és maga­tartászavarral küszködő gyerekek számára teremtettünk olyan személyi és tárgyi feltételeket, amelyeknek eredményeként jó eséllyel tudjuk biztosítani a gyerekek számára a hátrányok minél teljesebb leküzdését. Külön is büszke vagyok a mozgássérültek integrálása terén elért eredményeinkre. Pályázati pénzekből több millió Ft-ból nyelvi labort, Ayres-termet, mozgásjavító termet és eszközöket tudtunk beszerezni. Iskolánkban pillanatnyilag 412 gyerek tanul. Közülük, a Közoktatási Törvény 30.§ 7. bekezdése alapján 41 tanulót két főnek kell számítani. 38 tanuló vizs­gálata a Nevelési Tanácsadóban folyamatban van. Olyan világban élünk, ahol egyre több a hátránnyal iskolába kerülő tanulók száma. Mint igazgató, mint pedagógus, mint szülő mély meggyőződéssel vallom, hogy ezeket a gyerekeket egy iskolába zárni súlyos szakmai tévedés lenne, nem beszélve a szegregációról. Nem feledkezhetünk meg azokról a gyerekekről sem, akik általános tantervű csoportokban tanulnak, hiszen ők vannak többségben. Helyi tantervűnk az ő továbbhaladásukra is a gyakorlatban jól bevált programot tartalmaznak. Olyan értékek ezek, amelyeket meggyőződésem szerint nehéz körülmények között is meg kell őrizni. Az elmúlt hetekben is minden erőfeszítésem erre irányult és ezért dolgozom a következőkben is. . SÖMJÉN GÁBORNÉ Igazgató Tanulván a történtekből, a jövőben nagyobb figyelemmel igyekszem kezelni a hasonló eseteket, amint a fenti levél közlése is - remélem - kor­rekt és igyekvő szándékomat bizonyítja. HARKAI PÉTER, SZERKESZTŐ Tisztelt Igazgató Asszony! Megszólítottként külön kérem, hogy fogadja el bocsánatkérésemet. Kezeit csókolja, tisztelettel, SZÁLINGER BALÁZS Tisztelt Szerkesztőség! Március 14-én délután kapta kézhez feleségem a gépjárműadó­ról szóló 5200 Ft-os csekket. Mellé ezzel együtt a késedelmes befizetés miatt büntetésként kirótt, 188 Ft-os pótcsekket. A na­pokban mondta be a rádió, hogy az önkormányzat hibájából el­követett késedelemért a gépkocsitulajdonos nem büntethető. Itt ennek az ellenkezője történt. Nyomban tiltakoztunk telefonon T. Kovács Beáta osztályvezetőnél, aki elismerte, hogy az önkor­mányzat követte el a hibát, ám közölte azt is, hogy ha nem fizet­jük be a büntetést, az csak halmozódni fog, és még többet kell majd behajtaniuk. Kérem, hogy soraimnak becsületből és etikai alapon adjanak hely lapjukban és járjanak el helyettünk is e tör­vénytelenség miatt, mert nekünk már nincs ehhez elég erőnk. Szorgalmas olvasóik: DR. MAROSVÖLGYI BÉLA ÉS BÉLÁNÉ Tisztelt Dr. Marosvölgyi Béla és Dr. Marosvölgyi Béláné! Az önkormányzati adóhatóság nem követett el törvénytelenséget az Önök által pana­szolt ügyben, ezt illő tisztelettel, de határozottan vissza kell utasítanom. Mint arról az Újpesti Napló 2. számának 24. oldalán, illetve az Ügyfeleink részére megküldött gépjár­műadó-határozatban és számlaegyenleg-értesítőben is felhívtuk a szíves figyelmüket, a 2007.1. félévére megállapított gépjárműadó-fizetési kötelezettség esedékessége - március 15-e helyett - a hivatkozott határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napja, azaz a határozat kézhezvételétől számított 30. nap. Késedelmi pótlék felszá­mítására csak ennek a határnapnak az esetleges elmulasztása után kerülhetne sor. Az Önök által kifogásolt 188 Ft késedelmi pótlék felszámítására - az ismertetett okok miatt - nem a 2007. évi gépjárműadó után került sor, keletkezésének körülmé­nyeiről és a hozzátartozó részletes információkról - tekintettel az adótitokra vonat­kozó előírásokra - válaszlevélben tájékoztatom. Tisztelettel: T. KOVÁCS BEÁTA osztályvezető www ii i npit hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom