Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)

2007-03-14 / 3. szám

NGYENES KERÜLETI ÚJSÁG 2007. március 14. Hit-erkölcs- tudomány Dr. Körösi András beszélgetőtársa Schweitzer József professzor volt a Pódiumon. A beszélgetés aktualitása a nemrég az Éghajlat Kiadó gon­dozásában megjelent Hit Erkölcs Tudomány című könyv volt. A könyv­nek három szerzője van: Schweitzer rabbi mellett Erdő Péter bíboros és Vizy E. Szilveszter, az akadémia elnöke. K öszöntőt Dr. Somos András mon­dott, jelen volt Dr. Derce Tamás polgármester is. Az előadás végén a vendég Somos Zsuzsa grafikus- művésztől Venetianer-portrét, Dr. Sípos Lajostól, Újpest díszpolgárától a Helytör­téneti Gyűjtemény díszkötésű kötetét kapta ajándékba. „Vizi E. Szilveszter ötlete volt, Erdő Péter bíboros úrral is létrejött már a kapcsolat" - meséli Schweitzer pro­fesszor. És folytatja: „Felmerült, hogy pró­báljunk csinálni hárman egy könyvet, in- terjúszerú'en. Sajgó Szabolcs tisztelendő úr kávé-üdítő mellé ültetett le minket. Együtt. Tudta, hogy külön-külön sohanap­ján készülnénk el. Igaz, beszéd közben az ember sokkal lazább, de ez remélhetőleg nem megy az értelem kárára. Hitelveinket megtartva, a kölcsönös tisztelet hangján tudtunk egymással beszélgetni." A kötet olyan örök kérdéseket fesze­get, amik fontosak, de sokszor mégsem találunk rájuk választ. Állandó téma az egyén felelőssége, de ebben a század­ban sincs rá semmilyen garancia, hogy az uniformizálódó társadalom nem ül-e fel valami korcs ideológiának. Már több­ször rendült meg alapjaiban a görög és a zsidó-keresztény kultúrán felnevelke­dett európai erkölcs. Miben hihet az em­ber? Sürgető kapaszkodót lelni az örök érvényű értékekben. Nem közömbösek a felmerülő kérdések emberi kapcsolata­ink szempontjából sem. Akiktől itt olva­sunk, lelki-szellemi életünk legavatot- tabbjai, elismert tudósok. Előkerülnek családi történetek is, láttatni engedik a meghatározó hátteret. Schweitzer pro­fesszor nagy idők tanúja. Nagyszüleinél nevelkedett. Eleinte Veszprémben lak­tak. Fiatal apja a háború után a veszpré­mi rabbi legidősebb lányát vette el, de a fiatalasszony az egyéves gyerek mellől huszonhárom évesen meghalt. Termé­szetes volt a családban a vallás, az er­kölcs, a kultúra. Pesten a Tanítóképző gyakorló iskolájába járt. A Zsidó Gimná­ziumban emelt óraszámon tanulta a hé­bert és Biblia-fordítást. Elmondása alap­ján nem kellett külön erkölcsre tanítani a diákokat, puskáztak, ahogy lehetett, de az etikátlan viselkedés elkerülte őket. A könyvön kívül másról is esett szó. A gyermekkor Újpesthez köthető élményei­ről. Azt mondja, gyönyörűek voltak a nya­rak Újpesten. Délelőtt a Viola utcában pingpongoztak, estéig volt a strand. Donáth Gyuri, a Klein nevű cipész fia, Tibi, meg a többiek, a baráti kör. Lehetett cso­dálni a zsidó templom mellett lakó Friedmann Dénes hűvös dolgozójában a csodás könyveket. Újpesten a zsidó kultú­rának hagyománya volt, Venetianer rabbi új keresztmetszetét tárta fel, és elemezte a zsidó-keresztény párbeszédet. Tanul­mányát kiadták héberül is. Az 1868-as emancipációt aranykor követte egészen 1914-ig. Tiszaeszlár, vérvád-ügy, majd a huszadik század tragédiái, amik nem ke­rülték el a családot sem. Az édesapa get­tóba került, odaveszett, de fia túlélte a munkaszolgálatot. Schweitzer professzor gyönyörű jelent és sikeres szép jövőt kí­vánt. Még elmondta, folytatódik a közös Biblia-olvasás a Párbeszéd Házában. A közös zsoltárolvasás ima is egyben, és kölcsönös tisztelet. Az emberségnek, hit­nek, erkölcsnek, tudománynak, de legfő­képp egymásnak. A gondolkodó érző em­bernek szól. - URBÁN BEATRICE Pillangó-effektus Ugye ismerik a titokzatos-miszti­kus elméletet, mely szerint, ha a Távol-Keleten egy pillangó meg- rebbenti a szárnyát, az New York­ban vihart kavar? Juhász György sokat tudna mesélni minderről. T udják, mi történik, ha egy újpesti cukrászmester felemeli a fakana­lát? Az összes iráni lepke útnak indul. Röviden össze is foglalható Juhász György elmúlt negyven éve. Per­sze azért történt még egy-két kalandos történet a két esemény között.- A serdülőkorom minden nyűgét és sértettségét a gyűjtőszenvedélyembe oltottam - meséli az inkább ökölvívó­trénerre, semmint cukrászmesterre emlékeztető Juhász úr -, és mit csinál egy kamaszodó fiú? Lepkéket kezd gyűjteni. Az akkoriban lepkészkirály- ként ismert Bezsila László professzor­hoz kezdtem el járni a mániámmal, és ezt azóta sem tudtam felejteni. A tősgyökeres újpesti autodidakta természetbúvár káprázatosán egzotikus magángyűjteményét azóta megnyitotta a látogatók számára is - évente átlag­ban 8.000 érdeklődő keresi fel. A gyűj­temény legalább 40.000 darabosra be­csülhető; ennek természetesen csak egy része látható a tárlókban.- Minden évben szervezünk egy-egy expedíciót a világ számos pontjára, hogy begyűjthessünk olyan fajokat, amelyek Magyarországon vagy nem, vagy szűk körben ismertek - osztja meg velünk a részleteket Juhász György. - Komoly elismerés a számunkra, hogy szoros szakmai kapcsolat alakult ki köz­tünk és a Természettudományi Múzeum munkatársai között. Akik közül nem egy tekintély elláto­gatott az új kiállítás megnyitójára. Mivel a legutóbbi expedíció anyaga Iránból ér­kezett, erre még a nagykövetség is felfi­gyelt, és szép tárgyakkal gazdagították a kiállítás hangulatát. A megnyitón részt vett maga az iráni nagykövet, Ali Reza Irvash is, aki az alábbi szavakkal méltat­ta a bemutató egyedi kollekcióját:- A kiállítás anyagának szépségéből látszik, hogy Isten legszebb alkotása az ember, ha ilyen tárgyakat tud készíteni. 5 láthatjuk, hogy mennyire türelmesen képesek elkötelezett emberek évtizede­ken keresztül gyűjteni olyan törékeny teremtményeket is, mint a lepkék. A be­mutató anyaga bizonyítja, hogy a ma­gyar nép milyen mélyen elkötelezett a természet és a művészet szépségei iránt. Újpesti Lepkemúzeum: hétfő kivételével minden hétköznap 12-től 18 óráig, hétvégén 10-től 18 óráig. Időszaki ki­állítás: iráni ggííjteméng március 7-től június 7-ig. Nagy Kriszta életmű-kiállítás a Wax Kultúrgyárban A volt újpesti bőrgyár épületkomlexum március 2-tól Wax Kultúrgyár néven, Nagy Kriszta x-T Eddig című életmű-kiállításával nyitja meg kapuit a nagy­érdemű előtt. Nagy Kriszta 10 éve végzett a Képzőművészeti Főiskolán festőként. A kö­zönség azonban leginkább a zenéjével, Tereskovaként ismerhette meg. „My Art is Me" (a művészetem én vagyok) idézet visít az egyik képről, ami szinte mindent elárul ars poeticájáról. Képei pimaszak, provokatívak, polgárpuk- kasztóak. Munkáiban olyan témákat járt körül, mint a női test, a szexuális identitás és viselkedés, a férfi-nő kapcsolat, a halál kérdése, illetve a művé­szet, a művész mint árucikk - azaz milyen hatással van a tömegmédia és a ka­pitalizmus a kortárs művészetre. Sokoldalú egyéniség, aki művészetével arra akarja felhívni az emberek fi­gyelmét, hogy egy művészt akkor kell elismerni, amikor még él, és dolgozik. Ennek okán egyik fő témája a halál. Petőfit, József Attilát és Van Gogh-ot hozza fel példaként, akik fiatalon haltak meg, és a haláluk után váltak igazán híressé. Ő viszont azt szeretné elérni, hogy még életében elismerjék mun­kásságát - mondja a művésznő. Emellett a nyílt őszinteséggel elénk tárulko­zó, önmagát, önazonosságát és a szerelmet kereső nőt is megismerhetjük. Hagyományos akrilképek mellett digitális képeket, sőt néhány meg nem jelent CD borítót és dalszöveget is megtekinthetnek a kiállításra látogatók április 9-ig. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom