Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)
2007-03-14 / 3. szám
AZ INGYENES KERÜLETI ÚJSÁG 2007. március 14. Tavaszünnepek A húsvéti ünnepkör kis áttekintése A feltámadás gondolata örök emberi vágy az élet győzelméért az elmúlás ellen! A keresztény vallás egyik legnagyobb ünnepe a húsvét, a feltámadás, a megváltás alapgondolatát sugallja. A TAVASZÜNNEP A húsvét az egyre inkább a vásárlásról szóló karácsonyhoz képest még mindig őriz valami vallásos áhítatot, valamit a tavaszünnep rituáléjából, az ősi tavasz- köszöntő', termékenységgel kapcsolatos ünnepből. A tavasz egyre hosszabb napjai jelentik a Nap feltámadását. Gazdag hiedelemkincs kapcsolódik ide. A húsvéti ünnep eseménye Jézus történetének része. Útnak indult Jeruzsálembe megünnepelni a húsvétot, a zsidó szabadságünnepet. És hogy beteljesítse sorsát. A tavaszi ünnep neve különböző' nyelveken más és más, de mindegyik közös eredetre vezethető' vissza, mégpedig a héber pészah szóra, ami kikerülést, elkerülést jelent, ugyanis ezen a napon ünnepük a zsidók az egyiptomi rabságból való szabadulásukat. Az Ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuja azonban egy frissen leölt bárány vérével volt bekenve, így az ő házukat „elkerülte". A PESZÁCH A Peszách, a Pászka-ünnep a világtörténelem egyik legrégibb szabadság- ünnepe a Széder-estével kezdődik. Ezen a családi vagy közösségi szere- tetlakomával egybekötött ünnepi esten elmondják az ünnep történetét, a hozzá fűződő imádságokat és elmélkedéseket. A Széder-asztal terítéke és étkei szimbolikus jelentéssel bírnak. Az este befejező aktusa egy kis ének a gödölyéről, melynek jelképes értelme, hogy az energiák piramisának csúcsán Isten áll, a szabadság Istene, aki elküldi majd a szétszórt népet egybegyú'jtő Messiást a várakozóknak. A pászkáról a nagyközönség általában annyit tud, hogy ez valami vízből és lisztből ösz- szegyúrt és kisütött étel, amit a vallásos zsidók „az ő Húsvétjuk" alkalmával szoktak fogyasztani. Azt azonban már sokan nem tudják, hogyan kapcsolódik ez az étek a zsidó tradícióhoz. Mivel a zsidó húsvét a megszabadulás ünnepe, a pászka hagyománya is ehhez kapcsolódik. A szabadulást hosszú és kínos várakozás előzte meg, de végül oly gyorsan következett be, hogy a szabadulás utánra előkészített kenyér már nem kelhetett meg - így született a pászka, a keletien kenyér. KERESZTÉNY ÜNNEP Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A níceai zsinat Kr. u. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. Angol nyelvterületen Easter-nek hívják, mely a német Oster szóból származik, ami pedig eredetileg egy germán istennő, Ostara, az alvilág úrnőjének ünnepe volt a tavaszi napéjegyenlőség idején. Bár az is lehetséges, hogy az East, vagyis a kelet szóból ered, ami a napfelkeltére utal. Én mindenesetre úgy gondolom, a kétféle magyarázat között szoros összefüggés van, Ostara és East (=Kelet) ugyanazon tőről fakadnak, mert szimbológiai értelmük egykor azonos lehetett. Mivel ez az időpont évről-évre változó, a húsvét úgynevezett mozgó ünnep. A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavaszi és a nyár elejei hónapokat. Ennek előkészületi ideje a nagyböjt, amely egyrészről Jézus negyvennapos sivatagi böjtjére megemlékezve önmegtartóztatására tanít, másrészről egyfajta testi-lelki megtisztulásra készít fel, a Szentlélek, illetve a Fény méltó befogadásához. Ilyenkor meg kell szabadulnunk a sötét téli időszakban felhalmozott salaktól materiális és immateriális értelemben is. Ez a testünk biológiai funkcióinak egészséges működéséhez is nagymértékben hozzájárul. A böjtnek tehát ez az eredeti szerepe, jelentősége, és mindezt a bölcs természeti ember ösztönösen tudta! A NAGYHÉT Nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól húsvét vasárnapig: a nagyhét. Virágvasárnapnak Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére a húsvét előtti vasárnapot hívjuk. Általánosan elterjedt szokás a barkaszentelés. A megszentelt barkának gyógyító, ron- tásűző szerepet tulajdonítottak. Gyakorta leszúrták a földbe, azt tartva, hogy elűzi a férgeket. Nagycsütörtökön, elhallgatnak a templomok harangjai. Azt tartják, a harangok Rómába mentek, ott gyászolják Krisztust. Szokás volt ilyenkor kereplővel zajt kelteni, így gondolták elűzni a gonoszt, és így helyettesítették a harangokat. Elterjedt szokás nagycsütörtökön a virrasztás, annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztóit. Nagypéntek gyásznap. Ekkor hal kereszthalált Jézus. A bűnbánat, a méh gyász és a szigorú böjt napja. A templomokban az oltárokat letakarják, i harangok némák. A víznek, mint ős pogány tisztulás-szimbólumnak mágikus erőt tulajdonítottak. Nagypénteken napfelkelte előtt friss kútvízze vagy patakvízzel kellett mosakodni, az védett a betegségek ellen. Ezt a hajnali vizet aranyvíznek nevezték. Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt, és újra megszólalnak a harangok. Legjelentősebb eseményei a nagyszombatnak a víz- illetve tűzszentelés. Az új tűz gyújtása a remény szimbóluma. Húsvét vasárnapja Jézus feltámadásának napja. Női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be ezen a napon. Bizonyos vidékeken szokás a vasárnapi napfelkeltét valamely magaslaton nézni, hiszen a felkelő nap is a feltámadás szimbóluma. Húsvét hétfő a vidámság, locsolko- dás napja. A szokás alapja a víz megtisztító erejébe vetett hit, de bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolko- dás hagyományának. Eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Fehérvasárnap a húsvétot követő vasárnap. A római katolikusoknál a húsvéti ünnepkör zárónapja. Jellegzetes szokása ennek a napnak a komálás vagy mátkálás. A szokás a lányok közötti barátság megpecsételéséről szól.-URBÁN BEATRICE Az ünnep szimbólumai közül a tojás ősi termekenység-szimbó- lum. A születés, a teremtés, a megújhodás, a keresztenységben a feltámadás jelkepe. A húsvéti bárány, mint a legfőbb áldozati állat, egyben Jézust is jelképezi. Jézus, Isten báránya, fia, akit feláldozott az emberekért. A húsvéti nyúl intézménye Ne- metoiszagból ered, a húsvéti Holdban egy nyúl képet vélték valahogyan belelátni. A nyúl maga is alanyi jogon termékeny - ség-szimbólummá vált, hiszen híresen rendkívül szapora állat, de semmi köze Jézus történetéhez.
