Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)
2007-12-07 / 20. szám
N G Y E N E 5 KERÜLETI ÚJSÁG 2007. december 7. Híres újpesti cigányok 8 Adof a prímás nótaszerző Oláh József 1907-1965. Oláh József kottája száz éve született Oláh József végigmuzsikálta Újpest jeles, szebb napokat látott vendéglá- i tóhelyeit. A Brunovszky nagy- vendéglőt, a Horváth kertet, az Ototót... Kottaismerő cigányprímásként folyamatosan képezte magát és zenekarát. Neki jutott a legtöbb vendéglátásban eltöltött év is az újpestiek szórakoztatására. Precíz, jó muzsikus volt de nevét, mint nótaszerző írta be a történelembe. A Zúg a vihar a Bakonyban... c. szerzeménye, az országos hírnévig repítette Oláh Józsefet. Nagyapja, az érsekújvári vasútállomáson, a Pest felől érkező utasoknak muzsikált. A település egyik nevezetessége volt, hogy cigányzenével fogadták a városba érkező vendégeket. El is terjedt a „zenés állomás" híre a monarchiában. Oláh viszont megunta, elege lett és elhatározta, eladja érsekújvári házát, amiből ha Pesten nem is, de Újpesten takaros lakást vásárol. Családostul felszállt a vonatra és búcsút intett az állomáson muzsikáló kollégáknak! Fia, Oláh Adolf már itt nevelkedett, és az Egek Királynéja Templomban fogadott örök hűséget hitvesének. A pár tragikus balszerencséje folytán, tizenhárom gyermekük halt meg egy - két hónaposán a kor gyógyíthatatlan csecsemőbetegségeiben: torokgyíkban, tüdővészben, foglázban. A szülők elkeseredettségükben úgy határoztak, hogy elhagyják a várost. Adolf, ahogy megtudta, hogy felesége újra áldott állapotba került, az első lehetőségre csomagolt. így tizennegyedik gyermekük, Oláh József, a telet követő márciusi hónapban Kecskeméten született, és hál' Istennek meg is maradt. A család nagy öröme, féltett kincse, apja után az Ádof becenevet kapta, és a pár hónapos kisdeddel visz- szaköltöztek Újpestre, a Mária utcába. Mert aki újpesti, az akár hogy is van, újpesti marad! - vallotta az apja. Józsefet szerették, féltették, tizenhárom gyermekük helyett. A fegyelmezett ifjú délelőtt az elemi iskolában volt jeles növendék, délután zeneiskola a piacnál, onnan az apjához villamosozott a vendéglőbe tanuló prímásnak. Egy cigányzenésznek mégiscsak a bandában való muzsikálás a legnagyobb rutin és tapasztalás. így fiatalon ismerte a kottát, az összhangzattant, de tudta azt is, hogy szól a zenekar munka közben. A vendégekkel való kapcsolatot, a vendéglátói műfaj fortélyait is elsajátította. Erre pár év múlva nagy szüksége lett, ugyanis édesapja hirtelen elhunyt, így a tizennégy éves fiú és édesanyja kereső nélkül maradt. Oláh József tovább képezte magát és segédprímásként az Árpád út 63. szám alatt található Vigadó Kávéházba került. Itt három évig tanította őt a népszerű zenekarvezető Sovánka Sándor. Teljes értékű prímásként, tizenhét évesen saját bandája élére állhatott. Korkedvezményes Működési Engedélyt kapott. Szabadidejében nótákat írt és zenét szerzett: Tudod-e, hogy május estén..., Három kislány... című szerzeményeire már a szélesebb közönség is felfigyelt. Leendő feleségét gyerekkorától ismerte, de édesanyját annyira szerette, hogy csak harminchat évesen nősült, és házasságából három leánygyermeke született. A Petőfi utcai kis lakásból a Corvin utcába költöztek. Volt olyan nap, amikor az újpestiek a Jó ebédhez szól a nóta című rádióműsorban hallgathatták őt, este* pedig a vendéglői vacsoránál élőben élvezhették játékát. Kialakult vendégköre, törzsközönsége is. Zenekarában, többségben voltak a rokonok, például a nagybőgős Farkas család apja után fiának adta át a hangszert. Az öreg Farkas különleges bőgősnek számított, mert a csárdások alatt hangszerével együtt táncolt, miközben húzta a basszust. Csodájára jártak Palotáról is a parasztok, a Brunovszkyról kényszerűen átkeresztelt Brunó-ba, vagy a vele szemben lévő Horváth-kertbe. A szívbeteg Ádof ötvenhét évesen elhunyt. Feleségére és gyermekeire örökül hagyott nótái után járó jogdíjaiból, évekig élt a család. Oláh Józsefnek fiúgyermeke - aki hangszerét tovább vihette volna - nem született, de legidősebb lánya, Mária, mindenért kárpótolta, zongoraművészként diplomázott.- MOLNÁR ISTVÁN GÁBOR Oláh József és cigányzenekara Hormth-kert 20
