Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)

2007-12-07 / 20. szám

N G Y E N E 5 KERÜLETI ÚJSÁG 2007. december 7. Híres újpesti cigányok 8 Adof a prímás nótaszerző Oláh József 1907-1965. Oláh József kottája száz éve született Oláh József vé­gigmuzsikálta Újpest jeles, szebb napokat látott vendéglá- i tóhelyeit. A Brunovszky nagy- vendéglőt, a Horváth kertet, az Ototót... Kottaismerő cigányprímásként folyama­tosan képezte magát és zenekarát. Neki jutott a legtöbb vendéglátásban eltöltött év is az újpestiek szórakoztatására. Pre­cíz, jó muzsikus volt de nevét, mint nóta­szerző írta be a történelembe. A Zúg a vi­har a Bakonyban... c. szerzeménye, az országos hírnévig repítette Oláh Józsefet. Nagyapja, az érsekújvári vasútállo­máson, a Pest felől érkező utasoknak muzsikált. A település egyik nevezetes­sége volt, hogy cigányzenével fogadták a városba érkező vendégeket. El is ter­jedt a „zenés állomás" híre a monarchi­ában. Oláh viszont megunta, elege lett és elhatározta, eladja érsekújvári házát, amiből ha Pesten nem is, de Újpesten takaros lakást vásárol. Családostul fel­szállt a vonatra és búcsút intett az állo­máson muzsikáló kollégáknak! Fia, Oláh Adolf már itt nevelkedett, és az Egek Ki­rálynéja Templomban fogadott örök hű­séget hitvesének. A pár tragikus balsze­rencséje folytán, tizenhárom gyerme­kük halt meg egy - két hónaposán a kor gyógyíthatatlan csecsemőbetegségei­ben: torokgyíkban, tüdővészben, fog­lázban. A szülők elkeseredettségükben úgy határoztak, hogy elhagyják a vá­rost. Adolf, ahogy megtudta, hogy fele­sége újra áldott állapotba került, az első lehetőségre csomagolt. így tizenne­gyedik gyermekük, Oláh József, a telet követő márciusi hónapban Kecskemé­ten született, és hál' Istennek meg is maradt. A család nagy öröme, féltett kincse, apja után az Ádof becenevet kapta, és a pár hónapos kisdeddel visz- szaköltöztek Újpestre, a Mária utcába. Mert aki újpesti, az akár hogy is van, új­pesti marad! - vallotta az apja. Józsefet szerették, féltették, tizenhá­rom gyermekük helyett. A fegyelmezett ifjú délelőtt az elemi iskolában volt jeles növendék, délután zeneiskola a piacnál, onnan az apjához villamosozott a ven­déglőbe tanuló prímásnak. Egy cigány­zenésznek mégiscsak a bandában való muzsikálás a legnagyobb rutin és ta­pasztalás. így fiatalon ismerte a kottát, az összhangzattant, de tudta azt is, hogy szól a zenekar munka közben. A vendé­gekkel való kapcsolatot, a vendéglátói műfaj fortélyait is elsajátította. Erre pár év múlva nagy szüksége lett, ugyanis édesapja hirtelen elhunyt, így a tizen­négy éves fiú és édesanyja kereső nélkül maradt. Oláh József tovább képezte ma­gát és segédprímásként az Árpád út 63. szám alatt található Vigadó Kávéházba került. Itt három évig tanította őt a nép­szerű zenekarvezető Sovánka Sándor. Teljes értékű prímásként, tizenhét éve­sen saját bandája élére állhatott. Kor­kedvezményes Működési Engedélyt ka­pott. Szabadidejében nótákat írt és zenét szerzett: Tudod-e, hogy május estén..., Három kislány... című szerzeményeire már a szélesebb közönség is felfigyelt. Leendő feleségét gyerekkorától ismerte, de édesanyját annyira szerette, hogy csak harminchat évesen nősült, és há­zasságából három leánygyermeke szüle­tett. A Petőfi utcai kis lakásból a Corvin utcába költöztek. Volt olyan nap, amikor az újpestiek a Jó ebédhez szól a nóta cí­mű rádióműsorban hallgathatták őt, este* pedig a vendéglői vacsoránál élőben él­vezhették játékát. Kialakult vendégköre, törzsközönsége is. Zenekarában, több­ségben voltak a rokonok, például a nagybőgős Farkas család apja után fiá­nak adta át a hangszert. Az öreg Farkas különleges bőgősnek számított, mert a csárdások alatt hangszerével együtt tán­colt, miközben húzta a basszust. Csodá­jára jártak Palotáról is a parasztok, a Brunovszkyról kényszerűen átkeresztelt Brunó-ba, vagy a vele szemben lévő Horváth-kertbe. A szívbeteg Ádof ötvenhét évesen el­hunyt. Feleségére és gyermekeire örökül hagyott nótái után járó jogdíjaiból, éve­kig élt a család. Oláh Józsefnek fiúgyer­meke - aki hangszerét tovább vihette volna - nem született, de legidősebb lá­nya, Mária, mindenért kárpótolta, zon­goraművészként diplomázott.- MOLNÁR ISTVÁN GÁBOR Oláh József és cigányzenekara Hormth-kert 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom