Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)
2007-09-14 / 14. szám
ÚJPESTI NAPLÓ . ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Újpest elnevezést. Deutsch László főrabbi mesélt a történelmi múltról.- Miután Pest csak céhek működését engedélyezte, s a céhek nem vettek be a soraikba zsidó származású iparosokat, egyedül Károlyi István felvilágosultsága engedélyezte a működésüket. Innen az „Új Pest" elnevezés eredete. De a városnak nem csak a nagy múltú bőripari tevékenységet hagyta örökül a helyi zsidóság. A Duna partján és a Váci utat övező' ipari fontosságú területeken számtalan üzem létesült, ahol az iparosok felvirágoztatták a környéket, de hozhatunk példát a sport területéről is. Arról talán kevesen vesznek ma már tudomást, hogy például Wolfner Lajos bó'rgyáros részt vett az UTE alapításában, Aschner Lipót pedig anyagilag is támogatta a klubot. 5 ha már az Izzónál tartunk, számtalan zsidó szakember működött, világhírű újításokkal erősítve Újpest hírnevét, legyen elég akár dr. Bródy Imre vegyészmérnök kripton- égó'jére emlékeztetni, az orvostudományok jeles tagjairól nem is beszélve. A fent említett lehetőségeknek köszönhetően a város lakosságának a harmadát alkotta a zsidó közösség egészen 1944-ig. Az akkori helyzetet mi sem jellemzi szemléletesebben, mint Schweitzer József jelenleg nyugalmazott országos főrabbi esete, aki - nem mellesleg szintén újpestiként - valamilyen ügyben felhívta az újpesti zsinagógát, ahol egy „Ilonka" nevű csendőró'rmester vette fel a telefont közölvén: a hitközség megszűnt. A továbbiak, bár a történelem részét képezik, a mai napig kihatnakaz Újpesti Zsidó Hitközség mindennapjaira. Örömmel vettük az újpesti önkormányzat emléktáblájának elhelyezését a Mártírok utcában, amivel hatvan év után megemlékeznek a halálba hurcolt újpesti polgárokról. SOSE KELLETT FÉLNI Ilonka néni édesapja asztalosként dolgozott, édesanyja egy zöldséges- és savanyúságüzletet tartott fenn - 1932 óta részei az újpesti piacnak. Már gyermekévei is itt teltek, bár a munkája a belvároshoz kötötte: távírászként (telefonközpontosként) dolgozott a Városház utcában.- A világ legszebb szakmája összeköttetésben lenni az egész világgal. Amikor nyugdíjas lettem, akkor álltam be ide dolgozni, hogy ne kerüjön veszélybe az üzletünk, amit addig a fiam irányított, de a családé már bő ötven éve. Újpestiek voltak már a szüleim is, s ahol laktak, a háziak tartottak fenn egy zöldségüzletet itt a piacon. Anyám addig-addig segédkezett nekik befűzni, eltenni otthon, hogy öregségükre ráhagyták az üzletet. Egészen mást jelentett akkor a piac, mint manapság. Hatalmas területet foglalt el, az egész tér tele volt árusokkal, egészen a Városházáig húzódott az árusítás. Hát csak a vidéki termelők kocsisora kitöltötte a Templom ut- cányi szakaszt. Erre járt a 8-as villamos is, az István út, Árpád út környékéről is rengetegen megfordultak itt, a város szíve volt, túlzás nélkül állíthatom. Más volt régen az emberek közötti kapcsolat. Nagyon összetartottak, nem csak itt a piacon, de bármelyik lakóközösséget is néztük, nem bántották egymást az emberek. A Ferenc József iskola mögött egy hatalmas, gyönyörű park volt, én a Viola utcai iskolából jártam oda rendszeresen, nyugodtan jöhettünk-mehettünk, sose kellett félni. A mai világból az a nyugalom és béke hiányzik. A cigányprímások járták rendszeresen a házakat, zenéltek, nótáz- tak, keresték a kenyerüket. Egy-két alkalom után már arcra megismertek, tudták, mi a kedvencem, már maguktól játszották. Az összetartozás, a szeretet, amire többet kéne figyelni, ne csak a pénz jelentsen mindent. EGY ÚJPESTI ASZFALTFOLKLÓR 5 végül nem maradhat említés nélkül egy anekdota, amúgy kriminológiai legenda, ami a városi aszfaltfolklór része lett hajdanán, s kevesen tudják, hogy szintén újpesti kötődésű, illetve eredetű. Történt egyszer, hogy működött az Árpád út 94. szám alatt egy kifőzde még valahol a 20-as évek táján, amelyet Kodelka Lajosné működtetett. A „Madám" még hat lányt (hm, prostituáltat) is tartott a vendégek teljes körű, messzemenően igényes kiszolgálására. Magával hozott egy jó szakácsot is, aki rendkívül kiváló házi ételeket és süteményeket készített. Hajtogatott, friss pogácsáit a „Pokol" (Árpád utcai Alpesi söröző) tulajdonosa népszerűsítette. Olyan jó szilvóriumot sehol sem lehetett kapni a környéken, mint a „Mici madám"-nál. Egyes gazdag, vidéki kereskedők különféle itallal, borral, húsfélével egyenlítették ki a számláikat. A madám kitartóan biztatta a kedves vendégeket a lányokkal közös kikapcsolódás örömeinek élvezetére. Kodelkáné (Schwartz Mici) 1925-ben még a Léderer Gusztávné névre hallgatott. Történt, hogy beleszerelmesedett Kodelka József hentesbe. A férj, aki egyébiránt csendőr főhadnagy volt, egy légyott alkalmával tetten érte őket a Tölgy utcai lakásukon. Szörnyen feldühödött érthető módon a látottakon és haragjában azonnal agyonlőtte Kodelkát. Felesége, Mici segítségével, miután feldarabolta a férfit, közösen igyekeztek elrejteni a testrészeket. Igyekezetük nem járt sikerrel, rövid időn belül lebuktak. A „Léderné, mi van a kosárban? Kodelkának keze-feje lába..." kezdetű kupié sokáig szerepelt a pesti kabarék műsorán. Léderert kivégezték, az asszony tíz év múlva szabadult. Ügyvédje tanácsára némi „korrekcióval" hozzáment feleségül Kodelka Lajoshoz. Utána vették meg ezt a házat, ami még ma is áll. A padlásszoba beépített erkélyén nap, mint nap ott vi- háncoltak hangosan a lányok, így csalogatva magukhoz a férfiakat, amiért többször panaszkodtak a helybeliek, de a ma- dámnak ezért nem történt bántódása. Mici idős korában sem tagadta a 10 évet, sőt fűnek-fának mesélte a történetet. Az 1980-as évek elején, a kecskeméti aggok otthonában hunyt el. Itt is gyakran szimatoltak utána az újságírók, akiket Mici asszony kiöltözve oly1 izgatottan várt, hogy a szíve már nem bírta az izgalmakat tovább. Tisztelt Újpestiek, Kedves Támogatók! Véget értek a centenáriumi Újpesti Városnapok. Mint felelős városvezetők jól eső érzéssel nyugtáztuk, hogy Önök is olyan ügynek tekintették, ami mellé érdemes odaállni, ötleteket és nem utolsósorban jelentős anyagi hozzájárulást adni. Újpest hosszú évekig az ipar és a kereskedelem fellegvára volt. Nem jöhetett volna létre a nagyipar és a nagykereskedők mellett a kisiparosok és a kiskereskedők szakértelme, szorgalma és eltökéltsége nélkül. Csak így lehetett rövid időn belül az első telepesek megjelenése után az ország negyedik legnagyobb ipari városa, az úgynevezett „kisamerika". Ha nem létezett volna már a kezdetektől a lokálpatriotizmus, a közös célért tenni akarás, nem járhatta volna be legszűkebb pátriánk ezt a fejlődési utat. Ez a cél közösségi volt, amely persze nem nélkülözte az egyéni meggondolásokat sem, hiszen ezzel lehetett megalapozni a családok anyagi biztonságát, a többgenerációnak alapot nyújtó vállalkozásokat, megélhetési lehetőségeket. így volt ez most is. Nagyon sokan az első hívó szóra támogatásukról biztosították Önkormányzatunkat. És ez nem bizonyult üres szólamnak. Civilszen/eztek, cégek, kereskedelmi, pénzintézeti és ipari vállalkozások nyújtottak támogatást. Ki szellemi, ki anyagi segítséget nyújtott, hogy mindannyian el tudjuk, közösen tölteni, tartalmas szórakozással ezt a szép néhány szeptember eleji napot. így is emlékezhettünk elődeinkre, akik nélkül Újpest nem jöhetett volna létre, akik meghatározták szellemiségét amit most már nekünk kell együtt tovább építeni. Köszönjük. Újpest, 2007. szeptember 5. Szálkái István Dr Derce Tamás alpolgármester polgármester hz Újpesti Napok támogatói: X Raiffeisen BANK baufflax VISHAY. "■NG SAGEM Terra Invest -(Európa Center), Mester Nívó Schiller PAUKER Autó Csokid flSYNERGON MESSER www.niesser.Hu © V VOLKSBANK MAGYARORSZÁG .»«»(«st. trat.» AUt. A Használtautó Iw £PII .A euröpacenter CIB BANK k&h - ®H3S •G UniCredit Bank («£ FEFO ESen a «heWsa-jc-inxtiv» COMPUTGfl Autó Újpest CIB Demizson Étterem Eurometal Erőmű Gabi Virágüzlet GE Tungsram Harangvirág Cukrászda Horváth Cukrászda Hosplnvest Jókai Patika Keserű Béla Nivelco Öreghalász Étterem Spar Magyarország Kft. www.ujpest.hu 3