Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)

2007-08-27 / Különszám

2007. augusztus 27. rm! Pfff Újpesti aranyemberek Amíg Újpest várossá nyilvánítása idén ünnepli centenáriumát, addig a nagyközség, majd a város, vé­gül pedig a IV. kerület patinás sportegyesülete, az Újpesti Torna Egylet már 122 évet tudhat maga mögött. A jubileum apropójából magunk is utánanéztünk, vajon kik voltak azok a sportemberek, akik a legtöbbet tették az Újpest név népszerűsítése érdekében. Ez a rangsorolás meglehetősen szubjek­tív, hisz a sportolók gyakran klubokat cserélnek, így az ő sikereiken is több klub osztozik. X A klub legrégebbi szakosztálya az 1885-ben alapí­tott torna volt. A sportág abszolút csillaga pedig tör­ténetesen újpesti színekben érte el a fantasztikus ered­ményeket. KELETI ÁGNES (Klein Ágnes) tornász a Nemzeti Torna Egylet, a Pos­tás és a TF után 1954-ben igazolt a Bu­dapesti Dózsába. A jelenleg Izraelben élő kiválóság pályafutása során 46 egyéni magyar bajnoki címet és nyolc összetett egyéni bajnoki címet szer­zett, ötszörös olimpiai bajnok volt (eb­ből egyet a TF sportolójaként, négyet pedig lila-fehér színekben szerzett), többször volt olimpiai érmes és helye­zett, és nyert főiskolai világbajnoksá­got is. 1956 után (4 aranyat nyert az olimpián) Melbourne-ben maradt, majd 1957-ben Izraelbe települt át. A legsikeresebb magyar sportág is bővelkedik siker­emberekben. Elég csak Gedővári Im­re, Szabó Bence, Csongrádi László (olimpiai bajnok kardvívók) vagy Rejtő Ildikó (olimpiai és világbajnok), Marosi Paula (olimpiai és világbajnok), Stefanek Gertrud (olimpiai ezüst és bronzérmes, világbajnok és világbaj­noki helyezett) nevét megemlítenünk. A sportág első újpesti sikerembere azonban mindenképpen a háromszoros olimpiai bajnok KABOS ENDRE volt, aki 1934-ben lett újpesti, és, aki 1936- ban a berlini olimpián kardvívásban egyéniben és csapatban is az első he­lyen végzett. Pályafutásának a háború vetett véget: 1944. november 4-én a Margit-híd felrobbantásakor veszítette az életét. ATLÉTIKA ifSSgSfíSSgHgiSSgfr iSsSbi 1958-1973 között volt az Újpesti Dózsa versenyzője ZSIVOCZKY (Zsivótzky) GYULA kalapácsvető. Ez alatt megszakí­tás nélkül 13-szor nyert magyar bajnok­ságot, háromszor főiskolás világbajnok­ságot, Európa-bajnokságon volt első, második és harmadik helyezett, és két olimpiai ezüstöt követően 1968-ban, Mexikóvárosban ötkarikás játékokat nyert. 1991-1992-ben az Újpesti Dózsa elnökhelyettese volt. ■H9 Ez a sportág je­lentette nekünk a legnagyobb fej­törést, mert az 1900-ban alakult labdarúgó-szak­osztály színeiben számos kiválóság kergette őrületbe az ellenfeleket. Elég csak a Fogl- testvéreket, Nagymarosi Mihályt, a két Dunait (Antalt és Edét), Kuharszki Bélát, Várhidi Pált, Fazekas Lászlót, Göröcs Jánost, Törőcsik Andrást, Zámbó Sándort vagy Zsengellér Gyulát megemlíteni. Ha mégis rangsorolni kell, akkor két név - holtversenyben - az élre kívánkozik: a közelmúltban váratlanul elhunyt BENE FERENC 1961-78 között volt az Újpesti Dózsa játékosa. 418 bajnoki meccsén 303 gólt szerzett, nyolcszor volt magyar bajnok, háromszoros kupagyőztes, ötször gólkirály, részese volt a ‘62-es KEK és a '74-es BEK-menetelésnek, '69-ben döntőt játszott a Vásárváros­ok Kupájában, mellesleg olimpiai bajnok (1964). Tokióban a torna gól­királya volt, Európa-bajnoki bronzér­mes, világbajnoki hatodik, háromszo­ros Európa-válogatott, később edző (az Újpest és a válogatott mellett is), nemrégiben pedig Újpest díszpolgárává vá­lasztották. A má­sik győztes pedig az újjáépített Me­gyeri úti stadion névadója, SZUSZA FERENC, aki 1941-59 között 463 mérkőzésen 393 gólt szerzett. Ezzel mind a mai napig a honi labdarúgás abszolút csúcstartó­jának számít. 24 alkalommal az Aranycsapat színeiben is pályára lép­hetett, és 18-szor góllal hálálta meg a szövetségi kapitány bizalmát. ■m A lila-fehér spor­tolók nemcsak a focipályán, ha­nem a medencé­ben is sok sikert arattak. Ezért pó­lós sikerková­csunk is több akad. GYARMATI DEZSŐ, Dömötör Zoltán mellett olyan mai kiválóságok is jelentős újpesti múlttal büszkélkedhetnek, mint BE­NEDEK TIBOR, Kásás Tamás. Én mégis a múltból választanék egy nevet: Halassy (Haltmayer) Olivér ugyanis olyan bravúrra volt képes, amire csak kevesen a világon. A tősgyökeres új­pesti vízilabdázó (és úszó) ugyanis 8 éves korában egy villamosbaleset kö­vetkeztében a bal lábfejét elveszítet­te. Ám ő nem adta fel, és az UTE spor­tolójaként úszás­ban 36 magyar bajnoki címet, a lila-fehér póló­csapattal pedig 1930-39 között tíz bajnoki címet szerzett. Mellesleg 3-szor nyert vízi­labdában Európa- bajnokságot, egyszer pedig 1500 mé­teres gyorsúszásban. A vízilabda-válo­gatott tagjaként 1928-ban és 1932- ben ezüstérmet, '36-ban pedig arany­érmet szerzett az olimpián. Pályafutása befejezését követően az UTE vízilabda­csapatának edzője is volt. A víznél maradva DARNYI TAMÁS ne­vét kell megemlí­tenünk, aki 1975- 91 között volt az Újpesti Dózsa vegyesúszója. Széchy Tamás ta­nítványa súlyos szembetegsége ellenére páratlan si­kersorozattal rendelkezik. 48-szor nyert felnőtt magyar bajnokságot, 9- szer csapat országos bajnokságot, 1985 és 1994 között a nemzetközi ver­senyeken 200 és 400 méteres veg­yesúszásban verhetetlennek bizonyult. Négyszer nyert olimpiát, nyolcszor Eu- rópa-bajnokságot, négyszer pedig vi­lágbajnokságot. hh Gyakorlatilag Darnyival egy idő­ben kezdte meg újpesti pályafutá­sát MIZSÉR ATTILA öttusázó. Persze neki könnyebb dolga volt, hisz édesapja, Mizsér Jenő öttusa mesteredző volt. Attila 1985-ben, Melbourne-ben egyéni vi­lágbajnokságot nyert, amit 1987-ben Moulinsban (csapatban), 1989-ben (csapatban és váltóban), 1993-ban Darmstadtban (váltóban) megismé­telt. Kétszer nyert Európa-bajnoksá- got (Szófiában csapatban és váltó­ban), de a legnagyobb sikere kétség­telenül az 1988-as csapat olimpiai bajnoki cím, illetve az 1992-es egyé­ni ezüstérem volt. 22 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom