Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)

2007-08-27 / Különszám

Száz év hírei Lila-fehér bölcső „A halál torkában. Kedden hajnalban három órakor az osztrák-magyar ál­lamvasút Rákospalotáról Budapestre elindult egyik tartalékmozdonya, Újpest és Rákospalota közt, illetve az újpesti főút végén lévő átjárónál egy Varga András tulajdonát képező és Szerző Illés által hajtott kocsit elgá­zolt. Az elgázolás alkalmával a kocsi teljesen összetört, a lovak pedig agy- onzuzattak. A kocsisnak, aki különben a kocsin ült, csodálatosan semmi baja sem történt. A szerencsétlenséget állízólag az okozta, hogy a mozdony a rákospalotai remiszből minden jelzés nélkül indult el, s így az átjárót a pá­lyaőr el nem zárta a közlekedés elől." (Újpesti Hírlap, 1891. március 29.) „Az újpesti M. Kir. Állami Főgimnázium ifjúsága február hó 25-én a Közműve­lődési Kör helyiségében hangversenyt rendezett, mely úgy anyagilag, mint erkölcsileg szépen sikerült" (Újpesti Közlöny, 1923. március 2.) „A Viola utcai iskola több elkülönített helyiségében hétfőtől kezdve serény munka indul meg. Varrónőkkel és varrógépekkel telepítik be a helyisé­geket és a katonák számára megkez­dik az ingek és alsónadrágok készíté­sét. [...] Munkásnőket varrógéppel vagy anélkül felvesz a Főiskolai Szo­ciális Telep munkaközvetítő osztá­lya." (Újpest és Vidéke, 1914. szep­tember 6.) „Pénteken délelőtt 11 órakor a palota- újpesti állomáson megérkezett az első sebesült szállítmány Újpestre. Egy hosszú kórházvonat mintegy 180 sú­lyos sebesültet hozott a Lemberg körü­li csatákból." (Újpest és Vidéke, 1914. szeptember 13.) „Alig van család, ahonnan az apa vagy a fiú ne vonult volna be. Van olyan család, ahonnan az összes férfiak be­vonultak, és egy férfi sem maradt itt­hon a családban. A városháza előtt egész héten át feketéllett az emberek tömege, akik mozgósítások legújabb híreit várták. (Újpest és Vidéke, 1914. augusztus 2.)" „A nyilas uralom feloszlatta Újpest au­tonómiáját s törvényen kívüli eszkö­zökkel nyúlt a város életébe. Ez az ál­lapot szűnt meg most, amikor az ipar­testület díszes termében megalakult a város demokratikus képviselete." (1945. április 21.) „Üzemünkben, az Egyesült Izzóban az elmúlt hét szombatján kibővített párt­titkári értekezlet volt. A jelenlévő elv­társak erősen kifogásolták többek kö­zött a Szabad Nép szerkesztési munká­ját. [...] miért ferdíti el úgy a ténye­ket, hogy még az összes többi újság el­olvasása után sem tudjuk, hogy mi is történt? [...] Miért nézi a Szabad Nép a magyar olvasókat óvodásoknak?" (Izzó, 1956. október 20.) 1885. június 16. Egy nap, amely kitöröl­hetetlen nyomot hagyott a magyar sporttörténelemben. Aznap ugyanis Új- Pest nagyközség piactéri kereskedelmi iskolájának egyik tantermében 78 - már nem diákkorú, ám még mindig csak hu­szonéves - fiatalember közreműködésé­vel létrejött Magyarország egyik legpa­tinásabb sportegyesülete, az Újpesti (nem elírás, hiszen az alapító okiratban rövid u-val szerepel) Torna Egylet. A sportklub első elnökévé Goll János ke­reskedelmi iskolai tanárt választották, az egyesület titkára pedig az az Ugró Gyula lett, aki 1885-ben még ügyvédbojtár­ként dolgozott, ám akit 1907-ben már a városi rangra emelkedett Újpest első polgármesterévé választottak. (A hite­lesség kedvéért az UTE első pénztárosa Székely-Sonnenfeld Ábris, a Váci úti bőrgyár könyvelője volt.) Az alapítók el­szántságát, lokálpatrióta érzelmét, és a sport iránti elkötelezettségét bizonyítja a klub hármas jelszava is: „Egység, Ép­ség, Egyetértés". Ez ma már a feledés homályába merült, nem úgy azonban a klub hivatalos színe, a lila és a fehér (igazából nincs rá magyarázat, hogyan esett az alapítók választása erre a két színre), mely a történelem valamennyi fordulatát - az UTE és a Budapesti Rend­őregylet 1950-es kényszerházasságát (Budapesti Dózsa SE), az 1957-es „ke­resztelőt" (Újpesti Dózsa), illetve a rendszerváltás után visszarendeződést (UTE), és a klub, valamint a fociszakosz­tály szétválását (Újpest FC) - túlélte. A XIX. század végén létrejövő egyesü­letek elsősorban lakóhely szerint szer­veződtek. Elsősorban a középosztálybeli (városi polgárság) ifjak testedzését szolgálták, ám azok a klubok, amelyek időtállónak bizonyultak, idővel a széles társadalmi rétegek előtt is megnyíltak. Az UTE az Osztrák-Magyar Monarchia ko­rának, szokásainak megfelelően első si­kereit az országos ipari és mezőgazdasá­gi kiállítások egyik elengedhetetlen tar­tozékaként megrendezett tornaverse­nyeken aratta, majd a klub előbb vívó, később pedig atlétikai szakosztállyal is kibővült. A legnagyobb sikereket azon­ban a századfordulón robbanásszerűen elterjedő labdarúgásban érte el. A két újpesti grundcsapat fúziójából létrejövő fociszakosztály a klub fejlő­dését is meggyorsította. A csapat ele­inte gróf Károlyi Lászlótól bérelte (jel­képesen évi 1 aranykoronáért) a pa­mutgyár melletti mezőt, amelyet az Magyar Labdarúgó Szövetség 1901-ben bajnoki mérkőzésre alkalmatlannak ta­lált. Ekkor a nagyközségi elöljáróság a Népsziget egy részét bocsátotta a klub rendelkezésre. Az első stadion 1903- ban igazi lokálpatrióta összefogás eredményeképpen jött létre. Sőt az építtetők - Mauthner Vilmos, Mauthner Ödön és Mauthner Alfréd, valamint Ehrenwald Vilmos - a stadion mellett egy vízitelepet, két teniszpályát illetve egy nyíltvízi uszodát is létrehozott. Az UTE igazából egy újpesti tisztviselő, Aschner Lipót (Ultrák, figyelem! Aschner Lipót zsidó származású volt, tehát az ál­talatok oly sokszor felemlegetett zsidó tőke a lila-fehér klub felvirágoztatásá­ban is nagy szerepet játszott!) volt, aki nemcsak a fociszakosztályt hívta életre, hanem a klub legfőbb mecénása, majd 1921- 34 között az elnöke is volt. Az új­pesti Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. vezérigazgatójaként az UTE-t az or­szág - és Európa - egyik legismertebb egyesületévé tette. Köszönhetően an­nak, hogy Hajós Alfréd tervei alapján 1922- ben - az országban elsőként - igazi stadiont építtetett, ám az elnöksé­gére tehető az első komolyabb nemzet­közi sportsiker: a focicsapat ugyanis 1929-ben elhódította a Közép-Európa Kupát. Irányítása alatt más sportágakban is sikereket értek el az újpesti sportolók: Halassy-Haltmayer Olivér vízilabdában Európa- és olimpiai bajnokságot, míg Kabos Endre kardvívó szintén olimpiai aranyat nyert. - RIER5CH TAMÁS Tudta-e? AZ ELSŐ ÁLDOZAT Az 1956-os forradalom első újpesti áldozata Polcz Béla diák volt, aki te­herautóról röpcédulákat osztott a társaival. A fiú holttestét a városháza melletti térre vitték, ahol az össze­gyűlt tömeg ledöntötte a szovjet ka­tona szobrát, és ennek talapzatán ra­vatalozták fel a diákot. A helyszínen forradalmi bizottságot is alapítottak dr. Rajki Márton ügyész vezetésével. MINDSZENTY ÉS AZ ÚJPESTIEK 1956. október 30-án újpesti forradal­mi egységek indulnak Felsőpeténybe, hogy Mindszenty Józsefet kiszabadít­sák a háziőrizetből. Viszont mire oda­érnek, más forradalmi erők már meg­előzték őket. Ha a kiszabadításról le is késtek az újpestiek, annál nagyobb szerepük volt Mindszenty személyi vé­delmében: az újpesti forradalmi bi­zottság naponta nyolc nemzetőrt állí­tott a prímási palota bejáratához. Mindszenty levélben köszönte meg az újpestiek segítségét. FORRÁS: HIRMANN LÁSZÓ: 1956 ÚJPESTEN (HELYTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ, 2006. SZEPTEMBER) www.ujpest.hu 21

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom