Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)
2007-08-27 / Különszám
2007. augusztus 27. Száz év művészei és tudósai Újpesten minden sportbarátnak megvan a maga álomválogatottja. Ez a virtuális aranycsapat sohasem jöhet össze, kizárólag a mi szívünkben létezik. A centenáriumi lapszám szerkesztői alábbiakban egy ehhez hasonló, művészekből és tudósokból álló csapatot állítottak össze. A teljesség igénye jelen esetben nem kérhető számon, csupán egy-egy jelentős személység felvillantására nyílik lehetőség. Az öt művészből és öt tudósból álló toplistát olvasóink otthon szabadon bővíthetik, tagjait ízlésük szerint lecserélhetik. Újpesti könyvek Top 5 1 Dr. Ugró Gyula: Újpest 1831-1930 1 (Magyar városok monográfiája kiadóhivatala, 1932). E forrásértékű alapmű szerzó'je maga is részese volt a város történetének. Szerkesztó'ként minden jegyzőkönyvhöz, dokumentumhoz és statisztikához hozzájutott, ezért teljes körű, remekül megírt szociológiai, szociográfiai kötetet alkotott. A város híveinek Bibliája. Újpest lexikon (Kossuth Kiadó, 2002). Az Újpesti Közművelődési Kör kezdeményezésére készült kézikönyv a településsel kapcsolatba hozható személyek életrajzát közli. A kötet felöleli a helytörténet, az építészet, művészet- és irodalomtörténet, az ipar, a tudomány és a sporttörténet témakörét. Újpesti holtak és élők tára. 3 Újpest. A 100 éves város (Kossuth Kiadó, 2007). A most megjelenő tanulmánykötet 43 szerző igényes és színes írását tartalmazza tematikus felosztásban. A könyv a város jelentős személyiségeivel, gazdasággal, közterületekkel, épületekkel, kultúrával, a színházzal és a sporttal egyaránt foglalkozik; kitéraz egyházakra is. Bőséges tartalma és közérthető stílusa remek párosítás. 4 Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 (Budapest Főváros Levéltára, 2001). A kötet bevezető tanulmánya Újpest és a főváros kapcsolatát vizsgálja a község alapításától 1949-ig. A könyvben 93 levéltári dokumentum időrendben tárja fel a település képviselő-testülete, ill. az illetékes törvényhatóság által tárgyalt legfontosabb kérdéseket. Sokkal izgalmasabb, mint gondolják. Újpesti utcanévlexikon (Újpesti Városvédő Egyesület, 2003.) A könyv bevezetőben ismerteti Újpest statisztikai mutatóit, történeti áttekintésben összefoglalja a legfontosabb névadási jellegzetességeket, és közli a ma érvényes elnevezéseket. A szócikkekben a jelenlegi mellett a korábbi névhasználat is megjelenik, és szerepel a kerületen belüli helymeghatározás. Térképekkel, fotókkal illusztrált. A névadási szokásokat vizsgálva, különösen érdekes. BANGA FERENC grafikusművész (1947-) Stílusvilága összetéveszthetetlen. Szálkás és koromfekete figurái különös világ lakói. Jönnek- mennek a papíron, grimaszokat vágnak, nyüzsögnek, mintha csak magunkat, vagy apró árnyékainkat látnánk. Az újpesti művész a hazai irodalmi élet neves alkotóival - többek között Esterházy Péterrel és Parti Nagy Lajossal - dolgozik együtt; közös munkáikban, tekercskönyveikben a rajz épp olyan érzékeny, mint a betű. Egyedi rajzokat, fametszeteket, kőrajzokat, linóleum- és rézmetszeteket, grafikai sorozatokat, albumokat és szobrokat készít. Művészkönyvei, bibliofil munkái különleges műalkotások, legyen szó a kortárs szerzők vagy a régi magyar irodalom alkotóinak munkáiról, ez utóbbiak az ELTE História Literaria, azaz a Képes Próza Tár című bibliofil könyvsorozatában jelennek meg. Tipográfusként nevéhez fűződik az Újpesti Helytörténeti Értesítő és számos, újpesti témájú kötet: a Gróf Károlyi István élete, a Hallgatag mágnás, a Dokumentumok Gróf Károlyi István életéből, az Újpest lexikon és a centenáriumra megjelenő Híres újpestiek. Mun- kácsy-díjas, Érdemes művész. BAY ZOLTÁN DR.- fizikus (1900-1992) A tudós visszaemlékezése szerint az 1916/17-es tanévben ő és a vele egy iskolába járó leendő költő, Szabó Lőrinc az azt latolgatták, eljut-e majd az ember a Holdra? Szabó Lőrinc úgy vélte, hogy ez a költészet szárnyán lesz lehetséges, Bay Zoltán szerint viszont a tudomány segítségével. Bay és kutatótársai harminc évvel később kidolgozták a világhírű űrkísérletet, amellyel észlelték a Holdra irányított radarhullámok visz- szaverődését. Mindez nem jött volna létre Aschner Lipót gyárigazgató nélkül, aki a tehetséges fizikust 1936-ban személyesen hívta meg, hogy vegye át az újpesti Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. kutató-laboratóriumának vezetését. Bay Zoltán még abban az évben megalkotta a rádiólokátort, majd számos szabadalmat nyújtott be a fény- és elektroncsövek kifejlesztése terén. A tudós a műszaki egyetem tanára is volt, 1948-ban az Egyesült Államokba emigrált. Ott további kísérleteket vezetett. Az 1980-as évektől rendszeresen részt vett a hazai tudományos konferenciákon, 1981-ben az MTA tiszteletbeli tagja lett, és átvehette a Magyar Köztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendjét. Újpesten a Görgey utca sarkán egy mellszobor őrzi az emlékét, Jeruzsálemben, az Igazak Kertjében pedig egy olajfa, mert 1944 nyarán, a Tungsram műszaki vezérigazgatójaként 13 zsidó származású mérnököt mentett meg. BERDAJÓZSEF - költő (1902-1966) Nevezték költészetünk Szent Feren- cének, magyar Villonnak, újpesti Rabelais-nek, poéta Kakuk Marcinak, terített asztalok áldozópapjának, haspókok védőszentjének, ludak főpásztorának. Nemzedéke tagjaival ellentétben a költők közé nem széles körű műveltséggel érkezett. Autodidakta volt: négy elemi osztályt végzett lakatosinas. Angyalföldről költözött Újpestre. Kenyérkereső munkavállalóként volt kifutó, hordár és könyvügynök. Tizennyolc évesen kezdett verseket írni; dolgozott a Nyugatnak, a Széphalomnak. Versei jelentek meg az Álláspontban és a Szép Szóban. Költészetének számos méltatója a németalföldi festők csendéleteit emlegeti Berda József nyálcsordító, a testiség kultuszát éltető látomásaival kapcsolatban. Krúdy „ínyenc novellái" mellett e versek állják a próbát a gasztronómia megéneklésében. Baumgarten- és József Attila-díjas költő. BRÓDY IMRE fizikus (1891-1944) Képzeljünk el egy komoly tudóst, akinek az Eötvös Loránd Fizikai Társulat díja, valamint Újpesten egy gimnázium és egy utca viseli nevét. Egykori kollégája, Valkó Iván Péter így jellemezte: „Személyiségét mackós kedvessége, humorérzéke, a fiatalok felé irányuló figyelme és türelme tette rendkívül rokonszenvessé." Feltűnő volt irodalmi tájékozottsága, ezért az Egyesült Izzó igazgatója megbízta a könyvtárvezetésével és a céget bemutató szakcikkek megírásával. Sőt! Benedek Marcell felkérésére 1927-ben közreműködött az Irodalmi Lexikon szerkesztésében is. A Tungsram laboratóriumában a kriptonégő kifejlesztésén dolgozott. 1936-ban a BNV-n a gyár pavilonjának szenzációja a kripton- töltésű izzólámpa volt. Világsikerét főleg kis formájának, és fehérebb fényének köszönhette. Az 1944-es deportálást nem kerülhette el. Újpestről, Martinovics utcai otthonából vitték el, és az év őszén, Bajorországban halt meg. 6
