Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)
2007-03-02 / 2. szám
negyed lesz: Környezettudatos tervekről, intelligens épületekről hallhattunk, az autók mélygarázsban történő elhelyezése alapvetően a gyalogos- és kerékpáros közlekedés terepének szánja a helyszínt, s olyan közterületeket, zöldterületeket, vízfelületeket kívánnak kialakítani, ahol jól érezhetjük magunkat. Rokonszenves, hogy magas építészeti minőséget kívánnak behozni ide, nem enged bóvlit a befektető, s ennek biztosítására nemzetközi tervpályázatot is kiírnak - osztotta meg benyomásait a jelenlévőkkel Demszky Gábor. Budapest egyik legnagyobb problémája az, hogy 17 év alatt megközelítően 200.000 lakossal fogyott a népessége. Ez a trend megfordulni látszik, s a folyamat akkor folytatódhat dinamikusan, ha nagyon széles lakáskínálat lesz a városban magas színvonalú és közepes kategóriájú lakásokból egyaránt. Itt, a Károlyi Városközpontban mindkettő megtalálható. jelzi. Mindez nagy felelősséget ró az ebben résztvevők számára: a felelősség tudatában döntött úgy Újpest önkormányzata a fővárossal egyetértésben, hogy támogatja az álmok megvalósulását. ig zsidó származású ember nem telepedhetett le városban, nem űzhetett ipart, nem lehetett ingatlan tulajdonosa. Egyetlen egy dologgal foglalkozhatott: pénzzel, pénzváltással, banküzletekkel lünk, amely Károlyi grófhoz kapcsolódik, még egy nagyon fontos dolgot szeretnék megemlíteni, amit ma az országban nemigen akarnak tudomásul venni. Ez pedig az lenne, hogy a pénz nem csak azt jelenti, hogy csak költeni lehet, a pénz kötelezettségekkel is járhat. És szándékosan fogalmazok vulgárisán, hogy akinek pénze van, az tartozik is valamivel a közösségnek. Ebben az országban még nem divat az, hogy vagyonos emberek a közösség érdekében bármit is tegyenek. Ebben az országban még nem divat az, hogy tudomásul vegyék azt, hogy a közösségtől származik a pénzük. Ebben az országban nagyon sok gazdag ember van, hála Istennek. Minél több gazdag ember van, annál jobb az országnak, de ezek az emberek még nem tudják azt, hogy tartoznak egy közösséghez, a közösségért pedig felelősséggel tartoznak, a vagyonukból önként, bocsánat a kifejezésért, de erkölcsi kötelességük áldozni a közösségükért. Károlyi István gróf politikus, akadémikus, Újpest alapítója Károlyiak, akik a középkori okleveles emlékek bizonysága szerint az egyik legrégebbi eredetű magyar család tagjai, felmenőiket a honfoglalásban részt vett Kaplony-nemzetségig tudják nyomon követni. Gróf Károlyi István (1797-1881) Pesten nevelkedett, a család Egyetem utcai palotájában. Előbb a Lichtenstein huszárezredben szolgált, kapitányi rangot ért el, majd diplomata lett, és Párizsban élt. A reformkor évei alatt fóti birtokán gazdálkodott, Széchenyi István köréhez tartozott. Az 1838-as nagy pesti árvíz után, hogy a főváros lakóin segítsen, kedvezményekkel ösztönözte a Duna melletti területen való letelepedést - ebből a telepből fejlődött ki hallatlanul gyorsan Újpest. 1840-ben Gróf Károlyi István megalapította Újpest községet. Támogatta az újpesti ipar fejlődését, mesterembereket és gyárosokat telepítve le a községben. Ha a polgári átalakulás eseményei közbe nem szólnak, a település minden bizonynyal a mezővárosi jogállás irányába fejlődött volna. így azonban a polgári állam keretein belül előbb 1869- ben nagyközséggé vált, hogy azután 1907. május 29-én gróf ifj. Andrássy Gyula belügyminiszter jóváhagyja Újpest rendezett tanácsú várossá alakítását. Károlyi külön foglalkozott a megvalósítandó építkezések külső alakjával, melyből egyértelműen városias kép rajzolódik a szemünk elé: „Ezen új gyarmat díszítése, és a tűzkár elmellőzése végett köte- leztetnek a vállalkozók és minden építeni vágyók házokat homlokkal az utca felé építeni és úgy, hogy oda semminémű dísztelen és a jó ízléssel ellenkező épületek ne tétessenek, a tető cserépből vagy zsindelyből legalább, a kerítés kőfal vagy deszkából engedtetik, sö- vényezés és körül árkolás egyáltalán tiltatik." AZ ÁLMOK MEGVALÓSULNAK Újpest kész a megújulásra - jelentette ki Szálkái István alpolgármester, és stílusosan Újpest első polgármesterének ma is aktuális szavaival folytatta gondolatmenetét: „Minden város legfontosabb feladatának azon szolgáltatások megvalósítását érzi, amelyek a városi haladás, jólét és a kényelem eszközei. A városoknak ezek létesítésére törekedniük kell, ezek egyben a közösség legerősebb kapcsai és közvetítői is" - mondta Ugró Gyula (lásd 15. oldal). Azt gondolom, hogy Újpest városi rangjának századik születésnapját évfordulóját méltóan ünnepelhetjük ezen a helyen, ahol egy új városközpont, egy új élettér születik. Biztos vagyok abban, hogy Újpest képes lesz megfelelni az előtte álló kihívásoknak, és 2007-től a kerület hírnevét nem csak a gyárak, hanem a XXI. századi elvárásainak megfelelő új életminőség is SOKKAL TARTOZUNK A KÁROLYI CSALÁDNAK Alkalmi beszéd helyett néhány rövid mondatban érzékeltette az esemény jelentőségét Derce Tamás polgármester:- Az egyik legrondább emberi tulajdonság a hálátlanság. Én nem szeretném, ha ebbe a hibába esnénk, és ezért nagyon örülök, hogy a kivitelezők gróf Károlyi Istvánról nevezték el a megépülő város- központot. Arról a Károlyi Istvánról, akit az utókor méltánytalanul elfeledett. Ráhúzták a régi rendszerből itt ragadt sémát, hogy főnemes volt, tehát nem ér semmit: nos az, hogy mi ma itt vagyunk, kizárólag gróf Károlyi Istvánnak köszönhető. Ő volt az, aki a saját birtokaiból ki- hasított egy részt, és 1840. április 5-én kiadott egy alapító okiratot, amit nyugodtan tekinthetünk Újpest alapítólevelének. 1840-ben például még nem született meg az emancipációs törvény. 1844stb. Károlyi alapítólevele viszont úgy szólt, hogy fajra, vallási felekezétre való tekintet nélkül bárki szerezhetett Újpesten ingatlant, bárki gyakorolhatott bármilyen ipari tevékenységet. Ma, amikor mi itt a Duna-parttól nem messze egy létesítmény jövőjéről beszéA JAVAKAT A TEREMTŐTŐL CSAK KÖLCSÖNKAPJUK - Most, hogy ötven évi emigráció után visszatértünk erre a vidékre, biztos vagyok benne, hogy ükapám, gróf Károlyi István boldog lenne, ha látná, hogy mi is történik itten. Azt is szeretném megemlíteni, hogy mi itt a családunkban Károlyi gróf szellemében éltünk, s még én is azt a nevelést kaptam, hogy a javakat a Teremtőtől csak kölcsönkapjuk: akár el is vehetnek tőlünk mindent bármikor. De arra figyelmeztetett Károlyi István tanítása, hogy ha adtok a javaitokból, valamikor vissza fogjátok kapni szeretettel. És én ezt szeretném itt aláhúzni, hogy az új városrésznek ez legyen a mottója, hogy adjunk szeretettel egymásnak, a térségnek, s végül is a tágabb hazánknak - zárta bölcs gondolataival a köszöntők sorát nagykárolyi gróf Károlyi László, aki feleségével, gróf Károlyi Erzsébettel jelent meg az eseményen. -HP www.ujpest.hu 9 A ma élő Károlyiak
