Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)

2007-08-03 / 12. szám

Beniamino Gigli újpesti tanítványa Minden adottsága megvolt ahhoz, hogg európai hírű énekes leggen. Rómában élt, hangját szinte naponta hallhatta az olasz állami rádió közönsége. Jóképű volt, elegáns. Egg családi tragédia miatt tért haza 1944-ben Újpestre, de vissza már nem mehetett, mert lezárták a határokat. Itt maradt, megbékélt sorsával, és családot alapított. Feleségével, Gizi nénivel kották, régi fotóalbumok és plakátok között Nemeskéri Kiss Gábor operaénekesre emlékezünk. 1938 és 44 között Nemeskéri Kiss Gábor beutazta Itáliát Az ember nem minden nap kerül kap­csolatba operaénekesekkel. Önök hogy ismerkedtek meg?- Bármilyen különösen is hangzik, nekünk a szó hagyományos értelmé­ben nem kellett megismerkednünk, hiszen már jóval a házasságkötésünk eló'tt ismertük egymást. Mindketten újpesti családból származtunk. Ő a Dobó, én a Pöltenberg utcában szület­tem. Az 1930-as években nagyon sok műkedvelő' színjátszókor működött a városban. Ezek közül az egyik a Kun Magdolna vezette Mauthner bőrgyári társulat volt, ahol fiatal lányként pri­madonnaszerepeket játszottam. Itt lé­pett fel Nemeskéri Kiss Gábor is, aki már akkor sem tartozott az amató'rök közé, hiszen gyakran fellépett a Zene­de hangversenyein, és 1936-ban ó' énekelte először nagyközönség eló'tt Ugró Gyula dalait. Egy évvel később énekművészi diplomával a zsebében Olaszországba utazott, ahol nagy kar­rier eló'tt állt. Mikor választotta hivatásaként az operaénekesi pályát?- Ötéves korában az édesanyja taní­totta zongorázni, majd az újpesti kon­zervatóriumban folytatta tanulmá­nyait. Időközben kiderült, hogy gyö­nyörű énekhangja van, ezért a Zene- akadémiára már az opera tanszakra vették fel. Sík József és László Géza voltak a mesterei (ugyancsak ők taní­tották Palló Imrét is - a szerk.). 1937- ben Rómában egy meghallgatáson megismerkedett Beniamino Giglivel, a korszak talán leghíresebb tenoristájá­val. A Mester nem csupán meghallgat­ta Nemeskéri Kiss Gábort, hanem el­énekelte, majd elemezte neki a Ró­zsadalt Flotow Márta című operájából. Azonnal meghívta Porto-Recanatiba, és beajánlotta saját tanárához, Astolfo Pascia-hoz. Gigli többször is úgy nyi­latkozott, hogy a magyar énekesnek olyan csodálatos a hangja, hogy a sa­ját utódjaként tekint rá. Magyar művészként hogyan sike­rült egzisztenciát teremtenie Ró­mában?- Egy évvel később Gigli ajánlására a ró­mai Operaház szerződtette, majd az álla­mi rádió (az EIAR) szólistája lett. Egy év alatt ötven hangversenyt adott. Ma már igazi érdekességnek számít az a kis hír, amely a Magyar Nemzet 1939. április 27- i számában jelent meg. A pársoros cikk arról tudósít, hogy az újpesti Nemeskéri Kiss Gábor a római rádióban az újpesti Ugró Gyula dalait énekelte. Időközben Magyarország is belépett a második világháborúba. Politikai okokból kellett visszatérnie a hazá­jába?- Nem. Az olasz sikerek után az Egye­sült Államokba készült, amikor meg­kapta a hírt, hogy meghalt az édesany­ja. A temetésre jött vissza. Eredetileg néhány hétről volt szó, de idő közben lezárták a határokat, és Rómába már nem tudott visszamenni. 1945 után hogyan folytatódott a pá­lyája?- Ez volt az az időszak, amikor találkozgat- ni kezdtünk, és két évvel később összehá­zasodtunk. A hangja továbbra is gyönyörű­en csengett, de az énekesi karrierjét a po­litika derékba törte. A háború után törölték az előneveket, így lett Nemeskériből N. Kiss Gábor. Újpesten 1946-ban nem keve­sebb, mint huszonegy tanári hangverse­nyen vett részt a Zeneművelő Egyesület­ben. 1947-ig néhányszor még énekelt operaszínpadon. Montenoret játszotta a Rigolettóban és II. Endrét a Bánk bánban, de lassan elfogyott körülötte a levegő. Visszahúzódó ember volt, és igyekezett megtalálni a helyét. Kórusokat vezetett, és tanítványokat fogadott. Sokáig ő volt a Magyar Nők Demokratikus Szakszervezet­ének vezető karnagya, és éveken keresztül tanított a MÁV zeneiskolájában. Az 1950- es évek közepétől a kecskeméti és a szol­noki színház vezető korrepetitora volt. Amikora Kecskeméti KatonaJózsef Színház hetvenöt éves lett, az évforduló alkalmából a színházi vezetés egy emlékplakettel ju­talmazta. Mit tud az olaszországi mindennap­jairól?- Amikor kint élt, gyönyörű fotókat ké­szített. Ezekről a fényképekről látszik, hogy imádta a tájat és szerette a kinti életformát. A halála után a fotók alapján felkerestem minden olyan olasz hely­színt, ahol fiatalabb korában megfordult. Felkutattam a képeken látható épület­részleteket, szállodai teraszokat, szobro­kat, kerítéseket. Hány esztendőt töltöttek együtt?- Közel negyven évet. A férjem 1983- ban, 81 éves korában halt meg. Kották, levelek, plakátok százai maradtak utána, és mindössze egyetlen hangfelvétel, amely megőrizte a hangját.- ROJKÓ ANNAMÁRIA 1947-ben II. Endrét játszotta a Bánk bánban Napjainkban ádáz vita dúl, hogy a három tenor - Carreras, Pavarotti és Domingo - közül ki a leg­nagyobb. Ötven évvel ezelőtt ez nem lehetett kétséges: a tenorok koronázatlan királya, „a Hang" Beniamino Gigli volt, aki száztizenőt éve, 1890. március 20-án született Recanatiban. Suszter apja sekrestyés is volt, így nem csoda, hogy Beniamino hétévesen mára templomi kórusban énekelt, hangját sokáig a helyi tanító képezte. Az iskola befejezése után néhány évig nappal apja, éjszaka a helyi fotós műhelyében dolgozott, s az így összegyűjtött pénzből uta­zott Rómába. A Sixtus-kápolna kórusába nem vették fel, de beiratkozhatott a Santa Cecília akadémiára. 1914-ben egy pármai énekversenyen első díjat nyert, a zsűri elnöke meghall­gatása után lelkesen kiáltotta: „Végre megtaláltuk a tenort!" Gigli karrierje ezután üstökösként ívelt felfelé: 1914-ben a La Gioconda című operában mutatkozott be, 1915-ben lábai előtt hevert Bologna és Nápolg, 1918-ban pedig már a milánói Scala közönsége ünne­pelte. 1920-ban debütált a New York-i Metropolitan-ben, ahol - jelképes őrségváltás - négg héttel később utoljára énekelt a nagy Enrico Caruso. Gigli „örökölte a trónt". Tizenkét évadon át volt a Metropolitan vezető tenorja, főként a francia és az olasz operákban remekelt. A tenorok királya végül bérvita miatt távozott: 1931-ben. Utoljára 1932-ben Verdi Rigoletto című operájában mint mantuai herceg lépett New Yorkban. Németországban és hazájában számos film készült főszereplésével. 1939-ben egy turnéra visszatért Amerikába. A második világháború alatt visszavonult a szerepléstől, s csak 1946-ban lépett újra színpadra. Mussolini kedvenc énekesét irigyei fasiszta vonzalmakkal gyanúsították, de a hivatalos vizsgálat tisztázta a vádak alól. Gigli ezután már nem vállalkozott hosszabb utakra, csak 1955-ben utazott egy utolsó amerikai turnéra. 1957-ben halt meg. www.ujpest.hu 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom