Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)
2007-08-03 / 12. szám
ÚJPESTI NAPLÓ ÉVFOLYAM, 12. SZÁM P? Várostörténet sárga lapokon Újpest régi titkainak ismerői és hívei egyetlen pillanatig sem hitték, hogy a város születésének századik évében eltűnhet a lap, amely közel másfél évtizede arra vállalkozott, hogy az itt élők számára átörökítse és megmutassa azt a sajátos légkört, hangulatot, amely e településhez fűződő történelmi-kulturális emlékekből és értékekből áll össze, s amit a latinok genius loci -nak, azaz a hely szellemének neveztek. E negyedéves kiadvány - amelynek alapító főszerkesztője, Kadlecovits Géza egykor az Újpesti Helytörténeti Értesítő címet adta - a centenáriumi évtől az Ady Endre Művelődési Központ kiadásában, a korábban megszokott formátumban és igényes tipográfiával jelenik meg. z Értesítő - az Újpesti Helytör- j téneti Alapítvány lapjaként - mindenekelőtt a helyi diákok számára készül, eljut a városrész valamennyi iskolájába, és fontos háttéranyaga az évente megrendezésre kerülő helytörténeti vetélkedőnek. Mindemellett sok itt élő vagy innen elszármazott felnőtt is kedvtelve böngészi a különböző közleményeket és tanulmányokat, hiszen ez az egyetlen olyan forrás, amelyből megtudható például, hogy merre járt az újpesti lóvasút; milyen dokumentumot találtak a plébániatemplom tornyában; miért haltak ki az élőlények a Szilas-patak- ból; vagy akár az az irodalomtörténetei adat, amely szerint a Munkásotthon színpadán hangzott el először József Attila A lebukott című verse. Rejtvény Augusztus 13-án jelenik meg az Újpesti Helytörténeti Értesítő idei 2. száma, amelynek egyik írása arról a hölgyről készült, akit e korabeli fényképfelvétel ábrázol. Kérdésünk, ki látható a fotón? 1. Talán Blaha Lujza, aki 1912-ben fellépett az Újpesti Népszínházban? 2. Vagy Anna Maria Tauscher van den Bosch karmelita nővér, aki 1907-ben missziós feladatot vállalt Újpesten? 3. Esetleg Kaffka Margit, aki ugyancsak a várossá nyilvánítás évében kapott tanári állást a Lőrincz utcai iskolában? Tippjeiket írják fel egy papírra, de ne küldjék be szerkesztőségünkbe! Augusztus közepén keressék a Helytörténeti Értesítőt, amelyből kiderül a helyes válasz. A lapot - változatlanul ingyenesen - az alábbi közintézményekben találják: Ady Endre Művelődési Központ, Újpesti Gyermek és Ifjúsági Ház, Városháza, Polgármesteri Hivatal Okmányiroda és Ügyfélszolgálat, Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény, Munkásotthon utcai Könyvtár, Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ és Babits Könyvtár. Bár a szerkesztőbizottság és az alapítvány kuratóriuma időről időre arra biztatja a középiskolásokat, az egyetemistákat és főiskolásokat, hogy válasszanak olyan kutatási témát, amely a város múltjának egy szeletét vizsgálja, nagyon kevés ilyen jellegű dolgozat születik. Szerencsére az Értesítő szerzőgárdája rendkívül lelkes és elkötelezett szakemberekből áll, akik szabadidejük egy részét levéltárakban, könyvtárakban töltik, és ha Újpesttel kapcsolatos kincsre találnak, a „leletet" boldogan megosztják az olvasókkal. Többek között építőmérnökök, térképészek, köz- művelődési szakemberek, történészek, tanárok, jogászok, biológusok tartoznak a „törzsgárdához", akiknek írásaihoz a szerkesztők számára az Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény adat- és fotótára nyújt hátteret. A szerkesztőbizottság elnöke, dr. Sipos Lajos irodalomtörténész - Újpest díszpolgára - immár hetedik éve önként vállalt feladatként szerkeszti a lapot, magasra téve a mércét valamennyi szerző előtt. A tartalomhoz illő egyedi tipográfia az ugyancsak Újpesten élő Banga Ferenc Munkácsy-díjas, Érdemes művésznek köszönhető. Az Értesítő a centenáriumi évben tisztelegni kíván a város fejlődését elősegítő és értékeit létrehozó lakói, neves és korábban ismeretlen alakjai előtt. Valamennyi lapszám első oldalán - idő- ben előrehaladva - a község-, illetve városháza képe szerepel; az egykori képeslapokhoz Jolsvai András író fűz személyes gondolatokat. A Múltidéző rovat negyedévekre bontva villantja fel a száz évvel ezelőtti eseményeket. Az idei négy lapban megjelenő egy-egy tanulmány Újpest meghatározó jelképeit, építészeti és gazdasági jellegzetességeit elemzi. A várostól elválaszthatatlan Berda József ugyancsak „végigvonul" az idei lapokon, olyan verseit idézve, amelyeket egy-egy helyi polgárnak ajánlott. Az Értesítő 1. szamának tartalmából Jolsvai András Községháza című publicisztikáját követően Az újpesti Közlöny 1907. első negyedévi cikkeiből idéz Szöllősy Marianne. Rojkó Annamária Az újpesti városháza története címmel írt tanulmányt. A Közlemények sorát Klíma Lajos, az újpesti fiúgímnázium első igazgatójának anekdotája nyitja, Az első gyilkosság Újpesten címmel. Fericsán Kálmán saját családjának történetét dolgozta fel, ennek utolsó részeként olvasható a Fericsánok Újpesten; Egy asztalosdinasztia (hézagos) története című epizód. Krizsán Sándor Villamosközlekedésünk a 19. század utolsó éveiben címmel készített összeállítást, majd Jozefka Antal visszaemlékezése következik, Újpesti történetek 1. rész címmel. Hajek Mária Magdolna Újpest hollandiai nagykövetének portréját vázolta fel; Töttösy Ernőné Fraknóy Éva a család 1957. január 28-29-i menekülésére emlékezik Ott túl a rácson címmel. Iványiné Konrád Gizella Berda József: A reverenda című veresének történetét írta meg. Or. Kriska György egy új lehetőségre, az újpesti virtuális tanösvényen való Interaktív feladatsor megoldására hívja föl a figyelmet. A Híres újpestiek rovatban Hírmann László Újszászy Lászlót mutatja be. Szöllősy Marianne dr. Derce Tamás polgármesterrel beszélgetett, Egy nagyközségről, amelyik ilyen városházát tud építeni. A levelesládában ezúttal Salamon Lajos Népszigetről szóló írása olvasható. Az Értesítő utolsó oldalán könyvismertetéseket és helytörténeti híreket közöl. www.ujpest.hu 9
