Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)

2007-06-22 / 10. szám

ÚJPESTI NAPLÓ . ÉVFOLYAM, 10. SIAM Pfff‘ I* iff? Híres újpesti ciqánuok 3 Pipi, a cimbalmos Újpest rövid, de annál tanúságosabb történelme rengeteg híres cigáng muzsikust rejt Sokan nem tudják, hogy városunkban több olyan zenész született és élt, akik nélkül szegényebb lett volna a főváros neves ven­déglátóipara. Volt olyan idő, amikor Boross Lajos zenekarában egyszerre több újpesti is muzsikált. Keve­sen tudják azt is, hogy a Pizza Hut helyén volt az az Árpád Kávéház, ahol fiatal prímásként évekig dolgo­zott ifjabb Járóka Sándor. Vagy azt, hogy itt élt Rácz Kiss János dzsesszhegedűs. Vörös Kálmán, a Nyílik a rózsa c. műsor állandó sztárprímása is évekig lakott a Pap József téren. Mellesleg sógora volt Rigó Rezső kiemelkedő tehetségű cimbalmosnak, akit Újpesten csak Pipinek becéztek. Rigó Flórián cimbalmos és Csukárdi Irén házasságából szü­lető' kilenc gyermek közül a ne­gyedik volt Rezső, kit apja szintén cimbalmosnak szánt. Jó érzékkel találta el a hangszerét, Pipi tehetsége hamar kimutatkozott. Kisfiúként állva cimbalmozott, mert ülve nem érte fel a hangszert. Csodagyereknek mondták, és elvitték magukkal muzsikálni a vas­útnál lévő Horváth Kertbe, ahol úgy ütötte a cimbalmon a csárdásokat, hogy csak lestek a vendégek!. Távolabbról a fejbúb és a két apró kéz, mely a verőt fogta - ennyi látszott belőle. Némely hölgyek közelebb is húzódtak, mert nem hittek a szemüknek, ahogy a pici fiúcska muzsikál: pontosan, precízen ütve ki a nehezebb akkordokat is. Édesanyja vi­szont megsajnálta, és varrt neki egy párnát, bátyja pedig a cimbalom pedál­jára rákötött egy szíjat, hogy tudja hasz­nálni a pedált is. így cseperedett fel Pi­pi, az apja mellett nagy büszkeségben. Fiatalon a testvéreiből és barátaiból verbuvált zenekarban játszott, míg Boross Lajos meg nem hívta saját ban­dájához muzsikálni. Rigó Rezső különlegessége az abszo­lút hallásából és a zene iránt érzett alá­zatából állt. Nem akart mindenáron ki­tűnni, hanem teljesen alárendelte magát a bandának, hagyta, hogy zenésztársai érvényesüljenek az akkordok bontásá­ban. Mindenkire figyelt, soha nem ütött bele más reszortjába. Ahol viszont ő jött ott pontosan, időre ütött oda a verővel. A nóta, a csárdás a magyar mú'zene, ci­gányzene világában ezért volt Pipi ver­hetetlen bandacimbalmos. Bohák Lajos által készített hangszerére rendkívül büszke volt, és óvta mindentől. Édesap­jától nemcsak a cimbalmozás szeretetét kapta, hanem az egyedi, jobb hangzás érdekében az „ősi titkokat" is elárulta Pipinek. Hogyan kell a hangszeren apró átalakításokat végezni, mennyit kell a húrtartó lábakon finomítani, és hogy kell a tőkevasakat beállítani. Hány millimé­terrel kell arrébb tenni az úgynevezett „lelket", ami a hangszer hasa és háta kö­zött közvetíti a rezonanciát. Mind fontos trükkjei az egyedi hangzásnak és egy- egy zenei feladat könnyebb vagy egy­szerűbb megoldásának. Verőit is jómaga készítette. Jellemző volt rá az alacsony verőhordozás. Rigó saját technikát dol­gozott ki a cimbalmon, amely az egyedi kézjárására vonatkozott. A tanulható, is­kolában elsajátítható ütésrendet sokszor megváltoztatva, bravúros ügyességgel játszotta a darabokat. Kihasználta a hangszer adta összes lehetőséget, és a spontán variációiban is hallani lehetett a témát. Úgy játszott a cimbalmon, hogy annak hangzását többen a zongorával tévesztették össze. Szülők: Rigó Flórián és Csukárdi írén Hát ilyen muzsikus volt Pipi, az újpes- tfcigányok cimbalmos büszkesége, aki­nek utolsó útján kedvenc nótáját húzták muzsikustársai „Egy körúti palotá­ban..." címmel. Rigó Rezsőnek beteg tüdeje ötvenhárom évet adott, a zené­ben végzett munkássága viszont így is teljes volt. Sírja a Megyeri Temetőben található. - MOLNÁR ISTVÁN GÁBOR A cimbalom A cimbalom őse Ázsiából került ha­zánkba, ahol a cigányok honosítot­ták meg a tizennegyedik-tizenötö­dik században. Első említése Mátyás király idejéből való. Jelenlegi lába­kon álló formáját is Magyarországon kapta. A cigányzenében a cimbal­mos feladata a kíséretben összefog­ni, telíteni a hangzást. A bőgő basz- szusa és a brácsa harmonizálása kö­zötti zenei rés kitöltése is a cimbal­mosra hárul, valamint a - bandában egyetlen ütős hangszerként - díszí­tő feladata is van. Újpesti fiatal zenekar: „Fitli" Rigó Flórián tercprímás, „Pipi" Rigó Rezső cimbalmos, „Csunkó” Csóka József nagybőgős, „Kacsesz" Rigó János brácsás, „Dudus" Buga Ggula prímás Három Dió vendéglő www.ujpest.hu 13 Rigó Rezső 1930-1983

Next

/
Oldalképek
Tartalom