Újpest, 2006 (14. évfolyam, 1/331-20/350. szám)
2006-10-26 / 20. (350.) szám
2006. október 26. Emlékezés és tisztelgés Szendiné Kása Katalin visszaemlékezése az önkormányzati ünnepségen, amelyet az 1956-os forradalom és szabadságharc fél évszázados évfordulóján rendeztek, október 23-án este a városháza Trombita téri homlokzatánál. Szeretném Önöket röviden végigvezetni az 50 évvel ezelőtt, dicsőséges 56-os „újpesti” forradalom és szabadságharc történésein. 1956. október 23. kedd - Az Újpestiek izgatottan tárgyalják a Pestről érkező híreket, este pedig a folyamőrlaktanya előtt Kása Pál rövid beszédet mond. Október 24. - A rendőrség előtt a röplapokat szóró Polcz Bélát lelövik. Virágokkal borított testét felravatalozzák a ledöntött szovjet katona szobrának helyén. Kása Pál javaslatára megalakul az Újpesti Forradalmi Bizottság, elnöknek dr. Rajki Mártont választják. Az Egyesült Izzóban megalakul az ország első munkástanácsa. Október 25. - A rendőrök és a tüntető tömeg összecsapnak. A bizottság által lefoglalt nyomdagépeken megkezdődik a röpcédulák magyar és idegen nyelvű nyomtatása. Október 26. - A forradalmi bizottság kezdi megszervezni és irányítani Újpest életét, melyről a vádbeszéd ezt mondja: „A bizottság szervezettségével szinte állam volt az államban.” A megalakuló Nemzetőrségnek később kb. 800 tagja lesz. Október 27. - Önkéntes partizánkülönítmény siet a rendőrség védelmére. Kisebb összetűzés alakul ki a rendőrség és a pártház előtt. Október 28. - A forradalmi bizottság megbízottai felveszik a kapcsolatot politikusokkal, az egyetemi ifjúság vezetőivel, az írószövetséggel, az Országos Nemzeti Bizottsággal és különböző hazafias szervezetekkel, valamint keresik a kapcsolatot a környező országokkal. A kerületben újraszerveződnek a betiltott pár-, tok, mint a Homyák Tibor által újra életre hívott Függetlenségi Párt. A lemondott dr. Rajki Márton helyett Kása Pál lesz a forradalmi bizottság elnöke. Október 29. - A rendőrség épületéből távoznak a különítményesek. Ezután a közbiztonságot a nemzetőrség és a rendőrök, közös járőrözéssel, sikerrel biztosítják a szovjet csapatok támadásáig. Az üzemek dolgozói sztrájkolnak, kijárási tilalom lép életbe. Október 30. - Felsőpeténybe, Mindszenthy bíboros kiszabadítására fegyveres különítmény indul Gábor László, Lichtenstein Sándor és Vanyek Antal vezetésével. Az időközben kiszabadított bíborost az újpestiek kísérik Budára, és nyolc napon keresztül őrséget adnak a bíboros rezidenciája előtt. Mindszenthy hercegprímás levélben köszöni meg az újpestiek ragaszkodását. Péterfi Miklós vezetésével egy újpesti fegyveres alakulat is részt vesz a Kozma utcai börtön foglyainak kiszabadításában. November 1. - Katonai pompával temetik el a harcokban és a sorban állás közben elesett újpestieket. Kása Pál a harcok áldozatait hősöknek nevezi. A hozzátartozóknak az Állami Áruház kirakatában egy bőröndbe pénzt gyűjtenek, ez a pénz gyűlik, de nem fogy. November 2-3. - A Nagy Imre-kormány államminisztere az újpesti Kelemen Gyula lesz. A károk helyreállítása megkezdődik. November 4. után - A szovjet támadás hírére a forradalmi bizottság küldöttséget meneszt a szovjet katonai parancsnokságra, hogy Újpestet kerüljék el. A tárgyalás nem vezet eredményre. Felhívás Újpest lakosságához! Az Újpesti Nemzeti Bizottság tegnap délután megtartott ülésén a következő határozatot hozta: 1. Az Újpesti Nemzeti Bizottság úgy határozott, hogy nem kívánja városunkat hadszíntérré tenni. 2. A nemzetőrök a város rendjének és nyugalmának biztosítására minden külön utasítás nélkül is teljesítenek szolgálatot. 3. Változatlanul fenntartjuk követelésünket, hogy hazánk szabad, független és semleges ország legyen, az idegen csapatokat vonják ki az ország területéről. Fenti határozol értelmében a nemzetőrség már előzőleg felfegyverzett alakulatai a város határát megszállták, és biztosították a város védelmét. A kiadott parancs értelmében a várost körülvevő szovjet csapatokat értesítette, hogy itt a rend és törvényesség biztosítva van. A városba ne jöjjenek be, mert ebben az esetben a nemzetőrség akcióba lép. Felkérjük a lakosságot, hogy nyugalmát őrizze meg. A Nemzeti Bizottság továbbra is biztosítja a lakosság ellátását, a lehetőséghez képest. Készleteink vannak. A törvényes rendet is fenntartjuk, senki törvénytelenséget ne kövessen el, mert ezekkel szemben, akik e nehéz napokban egyéni érdekből polgártársaik vagyonát vagy életét bántalmazzák, szigorúan el fogunk járni. Nemzeti Bizottság Elnöke A szovjet támadók ellen csaknem kétezer felfegyverzett újpesti indul harcba. Parancsnokuk Gábor László. A folyamőrök többsége is a forradalmárok mellé áll, lőszerekkel, fegyverekkel. November 5. - Az északi összekötő vasúti hídnál harcok dúlnak. Csete István repülő hadnagy vezetésével szovjet tankokat támadnak meg. Több épület súlyosan megsérül. A sebesülteket Csehi Károly vezetésével az Árpád Kórházba szállítják. November 6. - A harcoló csapatok Somlyói Nagy Sándor alezredes vezetésével a Könyves Kálmán Gimnáziumban rendezik be főhadiszállásukat, a fegyveres harcra jelentkezőket is itt képezik ki. Jelentős mennyiségű lőszer és fegyver van a birtokukban. November 7.- A szovjetek ellen még mindig harcolnak a víztoronynál és a rákospalotai sorompónál. November 8. - A szovjet csapatok áttörik a védekezési vonalakat, a felkelők elkeseredetten védekeznek. Molotov-koktélokkal és gépfegyverekkel támadják a szovjet tankokat. Győz a túlerő. A felkelők a Kilián tanonciskolába és az öreg temetőbe vonulnak vissza. November 9. - Újpesten a harcok véget érnek, az elesetteket elszállítják. A forradalmi bizottság illegalitásba vonul. November 10-11. - A forradalmi bizottság a Clarisseumban és magánlakásokon tanácskozik. November 12. - Andrásfi Gyula tanácselnök kibővített ülésre hívja a forradalmi bizottság tagjait, a tanácsi vezetőket és az újpesti gyárak vezetőit. Az akkor készült jegyzőkönyvből idéznék néhány gondolatot. A forradalmi bizottság jelen levő tagjai beszámolnak arról, hogy újpesten, a nehéz körülményekhez képest, az ellátás megfelelő volt, a környező kerületekből is jöttek Újpestre élelemért. Erről kisebb vita alakult ki. Kása Pál elmarasztalja a tanácsi dolgozók távolmaradását, ugyanakkor megköszöni a nehéz helyzetben megjelent dolgozók munkáját. Elítélte azokat az újpestieket, akik kihasználva a forradalom célkitűzéseit a maguk számára egyéni hasznot akartak húzni. Az Iskolabútorgyár küldötte a mostani helyzetet így látja, idézem: ,A v. b.-elnök azt mondotta, hogy a forradalmi bizottság támogassa a tanács munkáját. Vajon a tanács milyen lépést tett a forradalmi bizottság támogatására? Most, hogy rendeződik a helyzet, igyekeznek elvenni a forradalmi bizottság munkáját. Önök, akiknek hivatása lett volna a nép érdekeit képviselni, vajon hol tartózkodtak a forradalom alatt? Ha kötelességüknek érzik, hogy a népet, a közellátást támogassák, akkor tartották volna kötelességüknek, hogy segítsék a forradalmi bizottságot. Csak az a kérésem, hogy ha kérik a forradalmi bizottság támogatását, akkor a tanács is támogassa, és ne szigetelje el őket." A továbbiakban a közellátásról, a biztonságról, a munka beindításáról vitáznak. Abban mindenki egyetért, hogy a közbiztonságot meg kell szilárdítani, a kilőtt lakásokat rendbe kell hozni, és az ellátást a mostani helyzethez képest javítani kell. (A szovjet támadásig jó közbiztonság és megfelelő ellátás volt Újpesten.)
