Újpest, 2006 (14. évfolyam, 1/331-20/350. szám)
2006-10-12 / 19. (349.) szám
2006. október 12. 13 a kertvárosban vágnunk, hisz a hívek lelkesedése erre kötelezett minket. Sokan adakoztak közülük, ám kizárólag tőlük természetesen nem folyhatott be a költségek fedezését álló teljes összeg, hisz itt egy negyvenmilliós beruházásról volt szó. Társaim a kuratóriumban folyamatosan keresték tehát a lehetséges szponzorokat, és végül sikerrel jártak! Tudom, sokan talán nem is gondolnák, hogy manapság létezik még ilyen fokú nagylelkűség, de bizony lenyűgöző nagyvonalúságnak lehettünk tanúi. Volt, aki több mint húszmillió forintos adományával az orgona építési költségének csaknem a felét magára vállalta. Ám akik pénzt adtak, nem akartak ezzel kérkedni, ezért általában névtelenségben is maradtak. Kaptunk segítséget Újpest Önkormányzatától és a Miniszterelnöki Hivataltól is, illetve volt olyan önkormányzati képviselő, aki tiszteletdíját rendszeresen erre a célra fordította. Majd amikor eljutottunk odáig, hogy elkezdhettünk válogatni a lehetőségek között, megnéztünk számos orgonát, és mérlegeltünk az árajánlatok között. Végül másfél évvel ezelőtt a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra mellett tettük le a voksunkat. A cég a közelmúltban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy ők készítették el a Művészetek Palotájában található orgonát is." „Amikor kinevezése után dr. Erdő Péter bíboros atya magához kéretett minket, hogy minden papra egy-egy órát szánva meghallgassa őket, én az időm nagy részében az orgonánk szükségességére hívtam fel a figyelmét - mondta Pályi atya. - Elmondtam neki, hogy sokan vannak, akik már nem lehetnek közöttünk, ám korábban pénzt adtak azért, hogy ez az orgona elkészüljön, s benne egy síp őértük szóljon majd. Úgy véltem, az ő emlékükkel szemben sem tehetjük meg, hogy félbehagyjuk tervünket. Nagyon boldogok vagyunk, hogy végül valóban elkészülhetett ez az orgona, amely egy valódi szellemi különlegességnek számít, valamint tűknek. Isten áldása legyen hát ezért e közösségen, és azt kívánom, adja meg számukra a gondviselő azt az összetartozást és emberi büszkeséget, amit ez a szép hangszer jelképez Isten dicsőségére. ” A szentmisét követő agapén az egyházközösség megköszönve az istentiszteleten való részvételt, egy festményt ajándékozott dr. Erdő Péter bíborosnak, majd egy vetítést tartottak az orgona készítéséről. Délután aztán egy hangAz Újpest-Kertvárosi Szent István Plébánia templomában korábban harmonium, majd elektronikus hang- keltésű orgona látta el a liturgia szolgálatát. Az orgona építését hosszabb előkészület, több tervváltozat összehasonlítása és kitartó, áldozatkész gyűjtés előzte meg. Az orgona megvalósítására létrehozott alapítvány kétmanuálos, 28 regiszteres orgona építését tűzte ki célul. A végleges diszpozíciót Baróti István orgonáművész-tanár állította össze, aki az orgonaépítéssel kapcsolatos szakértői teendőket is ellátta. Az orgonát befogadó karzat építészeti adottsága a hangszernek két orgonaszekrénybe való osztását kívánta meg. A szabadon álló játszóasztal mögötti szekrényben foglalnak helyet a manuátművek, míg a pedálmű a másik szekrényben található. A csúszkaládás orgona játéktraktúrája tisztán mechanikus, a regisztertraktúra elektromos rendszerű. Az orgonajátékot 1000 soros elektronikus setzerkombináció segíti. Az orgonaszekrények és a játszóasztal tölgyfából, a szélládák erdei fenyőből, a fasípok erdei fenyőből és juharfából készültek. A manuálbil- lentyűkön csont- és ébenfa feltét található. Az ónsípok 25, 50 és 70%-os, a homlokzati sípok 80%-os ónötvözetből valók. Az orgonában 50 homlokzati síp, 1394 belső ónsíp, 250 fasíp és 142 nyelvsíp, összesen 1836 síp foglal helyet. Az orgona teljes egészében magyar termék. Végh Antal orgonaépítő művész Pályi László atya: „Az orgona egyházközségünk egységének jelképe is egyben” egyházközösségünk egységének jelképe, és közös erőfeszítéseink jutalma is egyben. ” A szeptember 24-ei orgonaszenteléssel egybekötött ünnepi szentmisét már dr. Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása, esztergom-budapesti érsek celebrálta: „Nagy örömmel érkeztem erre az orgonaszentelő szentmisére - szólt az egybegyűltekhez a bíboros atya. - Való igaz, napjainkban az egyház már nem nagyon tudja támogatni egy valódi orgona megépítését, hisz annak elektromos változata jóval olcsóbb megoldást jelent. Ám ha egy közösségben ekkora igényesség nyilvánul meg azon irányba, hogy egy ilyen egyedi és mű: vészi hangszert tudhassanak templomukban, akkor igenis mellé kellett álljunk igyekezeversenyen is kipróbálhatták a csodás hangszert, ekkor ugyanis Gesztesi-Tóth László orgonaművész szólaltatta meg azt. Hanula Zsolt * A i * Fotók: Rudó Szilvia