Újpest, 2006 (14. évfolyam, 1/331-20/350. szám)

2006-09-14 / 17. (347.) szám

2006. szeptember 14. PEST 23 Közgyógyellátás: méltányossági alapon Újpest képviselő-testülete a legutóbbi rendkívüli testületi ülésen módosította he­lyi szociális rendeletét, és a jövedelemha­tárok felemelésével lehetővé tette, hogy a szigorított feltételrendszer ellenére a kör­ből kiesők - mintegy ezerötszáz ember - egy része továbbra is közgyógyellátásban részesüljön. Július 1-jén ugyanis életbe lépett a szociális törvény módosítása, mely érintette a közgyógyellátásban része­sülőket. A döntés hátteréről a népjóléti al­polgármester távollétében a rendeletet elő­terjesztő dr. Derce Tamás polgármestert kérdeztük.- Kik tartoznak a méltányossági közgyógy­ellátásban részesülők körébe?- Az érintettek bizonyára tisztában vannak vele, de a köztudatban talán kevésbé ismert, hogy háromfajta közgyógyellátási igazolvány létezik: az alanyi jogon, a normatív alapon járó és a méltányossági. Az alanyi, valamint a nor­matív közgyógyigazolványok kiadása az ön- kormányzat számára nem jelent pluszkölt­séget. Az alanyi közgyógynál kizárólag a jogo­sultságot vizsgáljuk; ha például valaki emelt összegű családi pótlékban részesül, vagy in­tézetben nevelkedő fiatal, automatikusan jogo­sulttá válik az igazolványra. A normatív köz- gyógyigazolvány esetében sem történt válto­zás, a nagyon alacsony jövedelműek számára továbbra is maradt a korábban meghatározott bekerülési határ. A változás a méltányossági közgyógyellátás­ban részesülőket érinti. Ez az a kategória, amelynek kiadásait az önkormányzat saját költségvetéséből fizeti. E körbe korábban azok tartoztak, akiknek jelentős gyógyszerkiadásuk volt, és a jövedelmük egyedül élők esetében nem haladta meg a nyugdíjminimum 200%-át, azaz 51 600 Ft-ot, míg a családban élőknél a nyugdíjminimum 150%-át, azaz 38 700 Ft-ot.- Milyen változtatásokat vezetett be a szo­ciális törvény?- Az új jogszabály teljesen átalakította az ügyintézés menetét. Hogy újpesti példával él­jek, az ügyfél korábban elment a Király utcá­mmaamm ban levő szociális irodába, elkérte a megfelelő formanyomtatványt, és elvitte a háziorvosá­hoz. A háziorvos beírta az űrlapra, hogy a be­tegének milyen gyógyszerekre van szüksége, majd a patikában beárazták a gyógyszerlistát. Ezután a kitöltött nyomtatványt a szociális iro­da munkatársa átvette, és a rajta levő összeget levonva az ügyfél nyugdíjából vagy jövedelmé­ből, megállapította, hogy jogosult-e közgyógy­ellátásra. Például 70 ezer Ft-os nyugdíj esetén, ha a gyógyszerköltség 25 ezer Ft volt, a levonás után maradt 45 ezer Ft. Ügyfelünk számára azonnal megállapították a jogosultságot. Ezt igazságos rendszernek tekintet­tük, mert nem pusztán a bevé­telt vette alapul, hanem a tényle­ges gyógyszerköltséget is. A megváltoztatott szociális törvény a gyógyszertár helyett az egészségbiztosítási pénztárat ik­tatta be. Július 1-je óta az ügyfél a Király utcában elkéri a nyom­tatványt, elmegy a háziorvosá­hoz, majd a háziorvos fölsorolja ugyan a gyógyszereit, de az űr­lapot egy zárt borítékba helyezi. A borítékon - amelyet az ügyfél­nek vissza kell vinnie a szociális irodába - a beteg és az orvos azo­nosítói szerepelnek. A nyomtat­ványt a polgármesteri hivatal három napon be­lül továbbítja az egészségbiztosítási pénztárnak, ahol megvizsgálják, hogy egyetértenek-e azzal, amit a háziorvos felírt, majd beárazzák a gyó­gyszereket. (Amenynyiben vitatják a gyógysz­erválasztást, akkor egyeztetnek az orvossal.) Beárazás után a nyomtatványt elküldik a szociá­lis osztálynak, amelynek munkatársai akkor lát­ják először az igénylő gyógyszerköltségeit. Nyolc napon belül határozatot kell hozniuk, s azt vissza kell küldeni az egészségbiztosítási pénztárnak, amely pozitív döntés esetén kiállít­ja a közgyógyellátási igazolványt. A méltányossági körből sokan azért estek ki, mert az új jogi szabályozás azt írja elő, hogy azelőtt kell dönteni a jogosultságról, mielőtt az egészségbiztosítási pénztárnak kollégáim be­küldik beárazásra a gyógyszerlistát. így nincs mód arra, hogy a jövedelemből levonják a gyógyszerköltséget, hiszen amikor ezt ki kell számolniuk, még nem tudják a tényleges összeget. A szociális osztály emiatt az utóbbi hetekben sok elutasító határozatot hozott, és az ügyfelek egy része be sem nyújtotta kérel­mét, amikor megtudta, hogy a törvényi válto­zások miatt nem lesz jogosult az önkormány­zati közgyógyigazolványra.- Az önkormányzat miként módosította szociális rendeletét annak érdekében, hogy a méltányossági körből ne hulljon ki a rászoru­lók többsége?- A gyógyszerköltséggel ma már nem csökkenthető a tény­leges jövedelem, ezért változtat­tunk a helyi rendeletén. Ha fen­ntartottuk volna a korábbi bek­erülési határokat - a minimál- nyugdíj 150, illetve 200%-át -, akkor igen sok ügyfél kiesett volna a támogatottak köréből. A rendelet módosításával a koráb­bi 150%-ot 200-ra, a 200%-ot 250-re emeltük, ezzel emelke­dett a bekerülési határ. Az egye­dül élők 64 500 Ft-os jövedelem- határ mellett, a családosok 51 600 Ft egy főre eső jövedelem esetén igényelhetnek méltányossági közgyógy­ellátási igazolványt. Láthatóan szélesebbre nyi­tottuk a kört, de csak fél év múlva tudjuk fel­mérni, hogy valójában mennyire változott a tá­mogatottak aránya. A testületi döntés nyomán arra kértem a szociális osztály munkatársait, hogy a megváltozott feltételekről levélben érte­sítsék mindazokat, akik a korábbi elutasító ha­tározat ellenére most ismét igényelhetnek köz­gyógyellátási igazolványt. A támogatást önkor­mányzatunk az év végéig biztosítani tudja. A költségvetésből mintegy tízmillió forintot biz­tosítunk erre a célra. El kell mondanom, hogy a rendeletmó­dosítást az illetékes bizottság és a képviselő­testület is egyhangú döntéssel támogatta. R. A. Dr. Derce Tamás, polgármester: „tízmillió forintot biztosí­tunk erre a célra” Orgonaszentelés dr. Erdő Péter bíboros részvételével Széles körű összefogással, nyolc év kitartó munkája nyomán, azaz az ezen időszak alatti gyűjtés forintjaiból elkészült az Újpest-Kertvárosi Szent István-plébániatemplom orgonája, amely sokak örömére szol­gálja az egyházközség liturgikus és Újpest zenei életét. A plébániatem­plomban szeptember 24-én, vasárnap 11 órakor orgonaszenteléssel egybekötött ünnepi szentmisére kerül sor, amelyet dr. Erdő Péter bíbo­ros, Magyarország prímása, esztergom-budapesti érsek celebrál. A szentmisén közreműködik Gesztesi-Tóth László orgonaművész, aki az ünnep délutánján, 15 órakor rövid hangverseny keretében mutatja be a hangszerek királynőjét. Tábla a templom falán Július 23-án, Zsengellér József református lelkipásztor születésének 75. évfordulóján zsúfolásig megtelt a belsővárosi református templom. Ez alkalommal leplezték le a templom előcsarnokában az Újpesti Városvédő Egyesület által állított emléktáblát. Avatóbeszédet Kadlecovits Géza, az egyesület tiszteletbeli elnöke mondott, az emléktáblát dr. Derce Tamás polgármester és dr. Kovács Ivánné, az egyesület elnöke adta át a gyülekezetnek. Az emléktábla szövege: Hálával emlékezünk Zsengellér József (1931-2002) református lelki- pásztorra, aki 32 évig szolgálta gyülekezetét, és elkötelezett támogatója volt az újpesti egyházak és felekezetek testvén együttműködésének. Szü­letésének 75. évfordulóján állítatta az Újpesti Városvédő Egyesület, 2006.

Next

/
Oldalképek
Tartalom