Újpest, 2006 (14. évfolyam, 1/331-20/350. szám)

2006-04-20 / 8. (338.) szám

2006. április 20. LJ PEST 19 Galéria - Andrei emlékére ndrei 2001-ben felvételizett iskolánkba, a Bródy Imre Gimnáziumba. Az akkori 9. a osz­tály tanulójaként lelkes, csendes, derűs fiúként ismertük meg. Osztálytársai szerették, tanárai becsülték szorgalmáért. Aztán egy napon ránk tört a szörnyű hír... Andrej tragikus baleset áldozata lett. Szerettei körében, otthonukban érte a kegyetlen halál. Osztálytársai gyertyát gyújtottak emlékére, padját a kilences teremben virágok borították el. Temetésén, a Megyeri úti temetőben barátai és tanárai együtt gyászoltak családjával. Nekünk, akik ismertük őt, Andrej mind­örökre tizenöt éves fiú marad... Édesanyja, aki festőművész, pályatársait kérte meg, adóz­zanak fia emléke előtt azzal, hogy alkotásaikat iskolánk falán bemutatják. így jött létre Andrej emlékére a galéria a Bródy Imre Gimnázium­ban, amelyben március 31-én meghitt ünnep­ség keretén belül avattuk fel azt a tárlatot, ame­lyen 21 külföldi művész által felajánlott grafi­kákat, festményeket, rajzokat mutatunk be. Ezek az alkotások az iskolában bárki számára megtekinthetően őrzik egy nagyszerű diák em­lékét is. A megnyitón jelen voltak Andrej hozzátar­tozói,, egykori tanárai, volt osztálytársai. A megemlékezést az iskolai énekkar, valamint szavalóink tették még emlékezetesebbé. Prenner Károlyné igazgató A Az ünnepségen Schmidt Zsolt, Andrej egykori osztálytársa beszélt barátjáról < Czuczor Dávid Karinthy Frigyes Nagypénteki kereplő című versét szavalta Holt költők társasága? Két különböző, de nem ellentétes munkásság bemu­tatására vállalkozott Kovács Iván gimnazista és Kutas József tanár március 29-én, a Csokonai Vitéz Mihály 12 Évfolyamos Gimnázium előadótermének falai között. A kulturális esemény maroknyi résztvevőhöz jutott el, s ennek alapján bátran mondhatnánk, hogy nem valami „nagy port kavaró”, beszélgetéses előadásról van szó. Lényegében viszont nem is a monumentalitás volt a cél, hanem az érdemi beszéd. A délután kiváló betekin­tést nyújtott két életműbe, Dsida Jenő erdélyi költőébe és az e délután erejéig gondolati társául szegődő ameri­kai költő Edgar Allen Poe-éba. El is hangzott több párhu­zam az előadás címe és célja között azzal, hogy az em­lített művészek írásai nem halottak, vagyis az időn átí­velve a mai olvasók számára is akad mondanivalójuk. A két munkásság szemléltetése nem is történhetett volna mással, mint az alkotók ránk maradt munkáival. Poe kimért szerkesztését példázta a beszélgetés során is említett Morgue utcai kettős gyilkosság, mely azon művek közé tartozik, amelyek megteremtették a mo­dern bűnügyi történeteket. Az elmerüléseket szerzővál­tás követte, így vették át az előadók a két művészt tüze­tesen, váltogatva. Felnőtt és majdnem felnőtt beszélt Dsida tiszta, szinte gyermeki ártatlansággal írt verseiről és Poe komor, misztikus - mégis precíz szövegeiről. Színesítették a képet Dsida további versei, amelyek hol az egyik, hol a másik előadóhoz álltak közelebb. Művészetének fontosabb sajátosságait láttatta például a Szerelmes ajándék című mű, amelyet értékesebbnek ítélt Kovács Iván az úgynevezett „átlagos” szerelmes verseknél, lévén több mondanivalóval rendelkezik, és azt is szebb formában önti versbe a költő. A pillanatok megfoghatatlanságát tárta elénk a Csak egy fecske át­suhan Dsida Jenő tollából. A misztikum cseng ki egye írásaiból, mint A végzet odúja efó'ff-ből és A íüfór-ből. Ahol viszont valóban találkozik Dsida Jenő és Poe mondanivalója, az a Lee Annácska című költeményre utaló Dsida-alkotás, a Szerenád Ilonkához, melynek elejére nem véletlenül került mottóul négy sor Edgar Allen Poe-tól. Poe írói jellegzetességeit szemléltették olyan írások, mint A kút és az inga című novella, amely már-már ma­tematikai tervezéssel festi le egy halálraítélt gondolatait. A megérthetetlent szembeállítja a logikával oly módon, hogy egyenletszerűen billenti a szavai mérlegét hol az egyik, hol a másik irányba. írásai olyan témákkal is fog­lalkoznak, mint A holló-ban feltűnő, a madárral mint szimbólummal kifejezhető sötét magány életérzése. Összességében ez a délután nem volt sem egy hagyo­mányos előadás, sem verselemzéses irodalomóra - csu­pán sokféle nézőpont összevetése és elmesélése. Egye­seknek bevezetés e két szerző munkásságába, mások­nak a saját interpretációtól eltérő szemléletek élményt nyújtó hallgatása. Béres Attila 11. a Károlyi Pódium A Károlyi István 12 Évfolya­mos Gimnázium a hagyomá­nyokhoz híven idén is meg­rendezte középiskolás korú tanulói számára Károlyi Pó­dium elnevezésű művészeti seregszemléjét. Az április 10- én, az Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Házban tartott ren­dezvényük célja az volt, hogy a diákok különböző művé­szeti előadásukkal: tánccal, zenével vagy éppen egy szín­darabrészlettel mutatkozza­nak be az egybegyűlteknek. Az előadás fő támogatója ez­úttal is az Alapítvány az Er­zsébet Utcai Iskola Diákjaiért közhasznú szervezet volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom