Újpest, 2005 (13. évfolyam, 1/306-25/330. szám)
2005-12-22 / 25. (330.) szám
2005. december 22. A Szilágyi utca emlékkönyvéből I. rész Újpest alapítása után, nagyjából a pest-váci pji-- vasútvonal 1846-os megnyitásával egy időre tehető a Szilágyi utca létrejötte. A frissen alakult község még jóval távolabb és kisebb területen, a mai Váci és Árpád utak találkozási pontja köré szerveződött, messze esett az új vasút „Palota” nevet viselő megállójától. Ide a mai Árpád út vonalán lévő földúton juthattak el eleink, ha vonatozni kívántak. Az állomás a vasút és e főút metszéspontjától északabbra feküdt, és valahogy meg kellett közelíteni. így alakulhatott ki a vasúttal párhuzamosan a főútról nyíló mai Szilágyi utca nyomvonala. Szintén erre lehetett menni az állomás mellett fekvő Palotai-erdőhöz, mely jó levegőjével vonzotta az újpestieket és pestieket egy kis kirándulásra. Az erdő nagyjából a mai vasút Vécsey Károly utca-Leiningen Károly utca-Sportte- lep utca-Erdősor út által körülvett területen helyezkedhetett el. Mind élénkebben látogatták a vonaton érkezők, és egy jó séta után ebéddel-vacsorával zárhatták a kirándulást. Megtehették, ugyanis 1847-től az állomással szemben vendéglő működött. Mellette létesült Rákospalota nyaralótelepe, mely néhány csinos, díszes épülettel ajándékozta meg a térséget. A Villasor (ma Vécsey Károly utca) első házai után a vasút túloldalán folytatták a nyaralók építéseit. 1864-ben a vendéglő kertjében salétromos-sós vagy bró- mos (mikor melyik szakember azonosította be) hőforrást találtak. Ezt kihasználva 1888-ban néhány vállalkozó már fürdőt kívánt itt létrehozni, átadását a következő év májusára tervezték, ám ez a gondolat később a feledés homályába merült. A Palotai-erdő nem csak békés sétáknak, mulatozásoknak adott helyet, „véresen komoly" párbajok szintén zajlottak itt. 1885 januárjában is történt egy, azonban a „párbajfelek: Brzorád Gyula, helybeli szobrász és Henczler László rákospalotai magánhivatalnok - a park- vendéglőbeli mulatságon történt incidens miatt - csak egy lövést váltottak és egyéb baj nem esett, mint hogy Brzorád kabátjáról Henczler a gombot (!) lőtte le.” (Ahogy e hírt kommentálták: „Vér is folyt, de csak - az erekben1'.) A közlekedés „hőskora" A vendéglő helyi, rákospalotai mulatságoknak szintén otthont adott - ne feledjük, az erdő és környéke ekkor még közigazgatásilag Palotához tartozott -, sokan Újpestről is felkeresték. Ez könnyebbé vált 1872. május elseje után, mikor is négy idős palotai házaspár aranylakodalmának ünneplésével egy időben indult meg a lóvasút, ami a mai Újpesti vasúti hídtól a mai Árpád úton, az István utcán és a Görgey Artúr (ekkor még Vasút) úton jutott az állomáshoz. Innen tovább észak felé, a vasúttal párhuzamosan folytatta útját, majd jobbra - szintben keresztezve azt - Rákospalota akkori központja felé tartott. Útiránya a már igencsak terjeszkedő Újpest keleti részére gyakorolt fejlesztő hatást, a mai Görgey Artúr úttól délre Újpest keleti térsége ez idő tájt épülhetett ki. Az 1880-as évekre a földes összekötő utca környéke lakottá vált, valódi utcaformát ölthetett. Keleti oldalán a vasutat kiszolgáló létesítmények állhatták, marha- és szénrakodó hely, az állomásépület észak felé eső részén rakodórámpa és teherraktár helyezkedett el - utóbbi ma is létezik. Az állomás közelében 1886-ban Feiner Sándor és fiai létesítettek só-, kőolaj-, kőszén- és tűzifaraktárat, 1893- tól pedig Hajnal Lajos árusította „a legfinomabb porosz kőszenet a palotai indóháznál, a Luczenbacher P. utódai fatelepén” - ahogy a korabeli újságok hirdetéseiben olvashattuk. Könnyű volt itt „nehéz” árukat eladni, vasúton A Szilágyi utca és környéke korabeli metszeten érkeztek, és nem kellett messzire szállítani. Annál inkább Újpest és Rákospalota gyárainak alapanyagait vagy éppen késztermékeit. A lóvasúttól ezért 1878 körül iparvágányt vezettek az állomás területére (utódának vágánykapcsolatát 1992-ben szüntették meg, hat év múltán pedig felszedték). A ’70-es években korszerűsítették a pályaudvart is, melyet 1894-től hívtak „Palota-Ujpest”-nek. Bővülő vendéglátás Gyarapodott a környékbeli vendéglátás: az erdő szélén álló étkező- és szórakozóhely idővel Brunovszky néven „futott”, a Vasút utca túloldalán pedig - ahol most a sarki lángosos van - a Horváth-féle vendéglő várta kuncsaftjait. Az erdő szélén, ott, ahol az egyvágányos lóvonat kitérője állt - talán ahol most a 12-es és 14-es villamosok elválnak - a korabeli térképek tanúsága szerint még egy vendéglátó helyiség helyezkedett el. 1897 első napjától Palota felé a lóvonatot felváltotta a villamosvasút, majd hamarosan közvetlenül a Nyugati pályaudvarig is el lehetett vele jutni (addig át kellett szállni a Váci úmál). Jelzése: kék, kör alakú tárcsán vízszintes, fehér sáv volt. A számozást csak 1910 júliusában vezették be, ezután 55-ösként élte mindennapjait. Nagyjából az 1909-11 körüli évektől a nagyvasút alá bújva, az akkoriban épített (ma Fóti úti) aluljárón jutottak el a vaskerekű kocsik Rákospalotára. Már csak mondaszerűen él, hogy az aluljáró munkálatai során nagy mennyiségű talajvíz tört a felszínre, „tengerszemet” találtak. így ásása, építése nehézkessé vált. Szintén visszaemlékezés alapján sikerült megtudni, hogy az aluljáróba a II. világháborúig csak villamos hajthatott le, autók, egyéb közlekedési eszközök itteni áthaladását nem engedélyezték. A szintbeli kereszteződés megszüntetése a Rákos- palota-Újpest-Veresegyház-Vác, illetve Gödöllő felé közlekedő, villamos üzemű helyiérdekű vasút építése miatt vált szükségessé. Háromvágányos végállomása Rákospalota- Újpest állomáson, a villamos és a vasút sínjei között kapott helyet. A mai Szilágyi utca mellett fekvő, legszélső vágányának nyomvonalában a legutóbbi időkig vasúti iparvágány állt - ma e vonalban helyezkedik el az Újpest-központ felé tartó villamosok sínpárja. A vasút innen indulva áthaladt az új aluljáró felett, majd egy töltésre kapaszkodott fel, és hídon keresztezte a MÁV Vác irányába tartó fővonalát. Üzeme 1911 szeptemberében kezdődött. A fejlődő környék összekötő utcája már az 1890-es évektől (vagy talán előbb) Szilágyi Dezső nevét viselte - ez derül ki a település történetét feldolgozó dr. Ugró Gyula monográfiájából. Ekkor azonban még csak az Árpád út és a mai Görgey Artúr út között hívták így, innen az aluljáróig az 1900-as évektől Park utca névvel illették. Utóbbi elnevezés talán akkor változott szintén Szilágyi utcára, mikor 1929-ben az erdő területét s vele a vasút innenső oldalának térségét Rákos- palotától Újpesthez csatolták. A megyei jogú városként működő Újpest vezetése elhatározta csatornázását és kövezését: 1930-ban már kockakő burkolaton lehetett rajta kocsikázni, a villamos vágányai közül az egyik köré szintén ezen úttest került. Ezt szedték fel az Árpád út és a Görgey Artúr út között 1997-ben, a „maradékot" pedig most szeptemberben (állapotát tekintve az elmúlt 75 év során minimális mértékben törődtek javításával). Az erdő irtására - kényszerűségből -1918-19 telén került sor, a környék lakosainak tüzelőellátása így volt biztosítható. Az utca nyugati oldalán, a mai Fóti út felé eső részén a ’20-as évek derekán épült sportpálya az Ujpest- Rákospalotai Athletikai Klub (URAK) számára. A háború után A II. világháború e környéket sem kímélte. A Veresegyházról Vácra és Gödöllőre tartó vasút hídját megsemmisítették, a villamos vontatást e vonalon hosszú évtizedekig nem állították vissza. Megsérült az URAK-pálya is, később, 1953-ban helyére költözött az Egyesült Izzó Vákuumtechnikai Gépgyára, melynek volt bejárata a Szilágyi utca felől. A gyár áruszállításának megkönnyítésére iparvágányt fektettek le, teherforgalmát nagyjából 1990-91-ig bonyolították le. Közvetlenül az utca vonala mellett bolgárkertészek termesztettek zöldségeket. Az ’50-es években a Fóti utat kiépítették az aluljáróig, ezáltal közvetlen kapcsolat jött létre Rákospalota és a Váci út között. Ekkor már a közúti járművek is használhatták az aluljárót. Piac is nyílt a Szilágyi utca Árpád úti végén. Még 1932- ben szó volt arról, hogy e célra Újpest város megvásárolja a Szilágyi és Dobó utca sarkán álló telket, ám ez később valósulhatott meg. Az ’50-es évek elején létesült a „kispi- ac” - ahogy a környékbeliek nevezték. Krizsán Sándor (Folytatjuk) o
