Újpest, 2005 (13. évfolyam, 1/306-25/330. szám)
2005-03-10 / 5. (310.) szám
ÍJ PEST 2005. március 10. 175 éve született A hősnő, akiről operettet írtak „Mindannyian emlékezni fogunk az alakjára, akik az 1848-49-iki szabadságharc emlékeinek kiállítását meglátogattuk. A pénztárnál egy '48-as honvéd főhadnagy ült, egyenruhában, mellén a koszorús vitézségi renddel, fején a trikolor-rózsás csákó, napbarnított arcán se bajusz, se szakáll. Én ezt az alakot az 1849-iki májusi napokban láttam, akkor még nyalka .legény’ volt, huszárdolmányban, sarkantyús csizmában” - e szavakkal búcsúztatta a Pesti Hírlap hasábjain Jókai Mór Lebstück Máriát, a hatvankét éves korában elhunyt egykori honvédtisztet. tiroli vadászokhoz. Végül honvéd huszárként szolgált. A kápolnai csatában megsebesült, és vitézségéért, bátorságáért főhadnaggyá léptették elő. 1849 májusában, Buda ostrománál ismerkedett meg Jónák József tüzér őrnaggyal, akivel hamarosan házasságot kötött. Gyermekük már a honvédtiszteket foglyul tartó aradi várban született. Jónákot a császári hadbíróság 16 évi, vasban eltöltendő várfogságra ítélte, fogolyként halt meg. Máriát - rokonai közbenjárására - kiutasították Magyarországról. Fiával 1850-ben Horvátországban telepedett le, majd néhány év múlva Győrbe költözött. Később Pasche Gyula festőmesterhez ment férjhez, aki annak idején hadnagyként szolgált a tiroli vadászoknál. Második férje 1870-ben hunyt el, attól kezdve az özvegy mosónőként dolgozott, és nagy nyomorúságban élt. Utolsó éveit a fiánál töltötte, aki festőmázolóként dolgozott Újpesten. Itt érte a halál, 1892-ben. Az operett Jancsó Bálintja és Lebstück Máriája és Fischl Mónika civilben férj és feleség E honvédtiszt - vagy ahogyan emlékirataiban magát nevezte: honvéd huszár főhadnagy - élettörténete egészen rendkívüli. Ismertté váltak a halálos ágyán lejegyzett emlékiratai, és Jókai Mór is többször megörökítette legendába illő alakját. Jóval később, 1942-ben Huszka Jenő és Szilágyi László komponált róla operettet Mária főhadnagy címmel. Lebstück Mária Újpesten, a Megyeri temetőben nyugszik. A Csokonai utca 4. számú házon emléktábla jelzi egykori lakhelyét, nevét utca őrzi. A városrész diáksága rendszeresen látogatja sírját, amelyet ilyenkor, a forradalom évfordulóján elborítanak az emlékezés virágai. Születésének 175. évfordulója alkalmából a valóság és a mese, az életrajz és az operett kapcsolatát hasonlítottuk össze. így történt a valóságban ■ Vadász Dániel így szól az operett A magyar érzelmű Máriát bécsi rokonai akarata ellenére egy osztrák arisztokratához készülnek férjhez adni. Éppen az esküvő főpróbája zajlik, amikor megérkezik Antónia, Mária nénikéje. A nagynéni és a bolondos szabó, Zwickli Tóbiás segítsége révén végül a lánynak sikerül elszöknie. 1848. március 13-a van, a bécsi utcán kitört a forradalom. Máriát sodorják az események, és szinte azonnal beleszeret egy magyar jurátusba. Jancsó Bálint nem hisz a lány őszinte lelkesedésében. Mária - hogy bebizonyítsa magyarságát - beáll nemzetőrnek. 1849-ben a budai honvédtáborban is férfiként, édesapja nevén, Lebstück Károlyként szolgál, vitézségéért kitüntetik. A librettó érdekessége, hogy a színpadon megjelenik Kossuth Lajos és Görgey Artúr, de szerepel benne osztrák generális, székely szolgálólány, morcos strázsamester, egy regiment huszár, szóval, ahogy mondani szokták, népség-katonaság. A kalandos történet végén persze a szerelmesek egymásra találnak, és Zwickli is révbe ér az ő Pannijával. Lebstück Mária 1830-ban született Zágrábban, apja jómódú horvát kereskedő volt. A lány - apja halála után - 13 éves korától az osztrák fővárosban, édesanyja fivérénél, báró Simonich Boldizsár császári ezredesnél nevelkedett. Mária 1848 márciusában önként jelentkezett a bécsi nemzeti gárdánál. Férfiruhát öltött, és Lebstück. Károly néven csatlakozott a bécsi forradalmárokhoz. Később sikerült Magyarországra szöknie, belépett a német légióba, majd' a Operett egykor... 1942-őt írtak, amikor Szilágyi László megmutatta szövegkönyvét Huszka Jenőnek. A magyaros történelmi téma, a bújtatott németel- lenesség és a romantikus meseszövés sikert ígért. Fényes Szabolcs, a Fővárosi Operettszínház újonnan kinevezett igazgatója ezzel a bemutatóval debütált. A premiert azonban el kellett halasztani, mert Szilágyi tragikus hirteEgy emlékkiállítás alkalmával az idős Lebstück Mária magára öltötte a huszáregyenruhát (archív fotó) lenséggel elhunyt. A harmadik felvonást Bé- keffy István, a verseket Kellér Dezső fejezte be. A korra jellemző, hogy sem Kellér, sem Békeffy neve nem szerepelhetett a színlapon, mert az akkor fajvédő törvények ezt már lehetetlenné tették. A siker azonban nem sokáig váratott magára. A Mária főhadnagy címszerepét a mozi- és színházlátogatók akkori kedvence, Szelecky Zita játszotta. A bonvivánt az operettszínpadon ezúttal először megjelent énekes, Sárdy János alakította. A szépséges magyar dáma szerepében Honthy Hanna lépett színpadra, míg az operett humorát a Kiss Manyi-Latabár Kálmán kettős tolmácsolta. A darabot Tihanyi Vilmos rendezte. Ezt követően jó ideig nem játszották Huszka művét. 1955-ben, az Állatkerti Szabadtéri Színpadon azonban Tolnay Klári főszereplésével, Gábor Miklós, Orosz Júlia és Zentay Anna közreműködésével újra közönség elé került az operett, bár Kossuth és Görgey alakját kihúzták belőle. A hatvanas évektől számos vidéki színház repertoárján szerepelt a mű, majd 1984-ben - Mária szerepében Zsadon Andreával, Seregi László rendezésében - a darab ismét visszatért a Nagymező utcába. ■ ■ * operett ma JMMI A Budapesti Operettszínház 2004 májusában mutatta be a nagy sikerű zenés darabot, amely ma is műsoron van. A váltott szereposztásban Fischl Mónika és Vásári Mónika játssza a címszerepet, mellettük Vadász Dániel, Vadász Zsolt és Nyári Zoltán, Kalocsai Zsuzsa és Sáfár Mónika szerepel. A komikuspáros mindkét szereposztásban Oszvald Marika és Gálvölgyi János. Mária főhadnagy szerepéről a „legilletékesebbet", Fischl Mónikát kérdeztük.- Bár 1998-ban, az Operettvilág társulatában már játszottam Máriát, azt hiszem, hogy vala-
