Újpest, 2005 (13. évfolyam, 1/306-25/330. szám)
2005-01-13 / 1. (306.) szám
2005. január 13. Gábor Dénes-díjat hozott a karácsony Magyarul jobban lehet gondolkodni. Ezt állapíthatták meg pár évvel ezelőtt a NASA vezető tudósai, amikor is két- napi eredménytelen próbálkozást követően az űrkutatásban részt vevő magyar kutatók fejüket összedugva két óra alatt alkották meg az új holdkutató jármű egy addig megalkothatatlannak tűnő, hiányzó elemét. Tényleg lehet a megállapításban valami, hisz a hazai szakemberek szinte a természettudományok minden területén évtizedek óta öregbítik a magyarok hírnevét. Külön örömöt jelent, ha a nemzetközi porondon elismert kutatók, tudósok között olyanokat tarthatunk nyilván, aki nemcsak hazánk, de Újpest nevét is magával vitte a nagyvilágba. 2005 első lapszámában szeretnénk is bemutatni önöknek közülük egyet, dr. Szabó Gábor orvos-kutatót. Dr. Szabó Gábor hat évvel ezelőtt költözött Újpestre. Az Izzó lakótelep után ma már a Megyer lakóparkban él családjával, és innen indul a hét majd’ minden napján munkahelyére, a KOJÜ-ba, azaz az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetbe. Szeret itt lakni, Szeged után Újpest inkább csábítja az embert, mint a belváros, annak zajával és a tömeggel. Itt lehet pihenni, tisztább a levegő, és külön kis település hangulatát árasztja a városrész. Mint mondja, a napi közel kétórás utazás látszólag sok időt elvesz, de az elhivatott ember az utazással töltött időt sem fe- csérli. Az előző nap elkezdett kísérlet, vagy az egész napi kutatás eredményei mindig ott mocorognak a fejben, és ki tudja, talán a következő nagy felfedezés alapgondolata születik meg épp a buszon vagy a metrón ülve. Az elhivatottság minden bizonnyal az egyik legjellemzőbb tulajdonsága dr. Szabó Gábornak. Enélkül ugyanis nem jelentkezett volna már az orvosi egyetem első évében egy kutatóintézetbe gyakornoknak, és nem ragad meg minden alkalmat arra, hogy a tudományos fokozat megszerzése után a világ egyik legjobb egyetemén, Princetonban majd a Roche Molekuláris Biológiai Intézetében tovább bővítse ismereteit. Az elhivatottság azonban keveset ér kíváncsiság nélkül - vallja a kutató. A megismerés utáni vágy, a válasz keresése fáradhatatlanul a mit?, miért? és hogyan? kérdésekre viszik előre az emberiség és a tudomány fejlődését. Aki ebben a „külön” világban él, szükségszerűen hisz abban, hogy minden kutató a maga tégláját teheti hozzá ahhoz az épülethez, majd végső soron a rák vagy más betegségek legyőzésének eszköze lesz. A jelképes tégla Szabó Gábor esetében szép nagyra sikerült: az idegrendszer működése és fejlődése, valamint a génállomány közötti összefüggések vizsgálata során jelentős megállapításokat tett, az általa kifejlesztett szisztémával megjelölt, génkezelt egereket pedig a világ számos laboratóriumában használják az agyműködés kutatására. Dr. Szabó Gábornak nagy szerepe volt a KOKI Orvosi Géntechnológiai Szász Endre és Sz. Hajdú Katalin munkái újpesten T öbb mint százan vettek részt január 7-én Sz. Hajdú Katalin és Szász Endre közös kiállításának megnyitóján. A művész házaspár pályáját átfogó tárlaton grafikák, akvarellek, illusztrációk, porcelánok és textiltervek láthatók. A kiállítást a család ismerőseként dr. Borsos Mihály művészettörténész, Bertalan Tivadar író-képzőművész és Mata János filmrendező-grafikus nyitotta meg. A kiállítás január 23-ig látható az Árpád út 66. szám alatt. (Fotó: Zalka István) Részlegének létrehozásban, a kutatás mellett 2002-től pedig az MTA Orvosi Genetikai Munkabizottságának és az EU Biológiai és Orvostudományi Kutatási Infrastruktúra Bizottságának tagjaként szolgálja a tudományt. Több tucat hazai és külföldi publikáció után az elismerések is sorra érkeznek. Munkáját karácsony előtt pár nappal a Novofer Alapítvány kuratóriuma Gábor Dénes-dijjal jutalmazta. Mint ismeretes, Gábor Dénes magyar származású fizikust a holográfiában és az informatikában elért eredményeiért No- bel-díjjal tüntették ki, így talán nem véletlen, hogy a nemzetközi hírű díjat pont róla nevezték el az alapítók. Az 1989-ben létrehozott Novofer Alapítvány célja, hogy fokozott erkölcsi elismerést nyújtson és biztosítson a kiemelkedő teljesítményt nyújtó kreatív kutató, fejlesztő, oktató vagy tudományos, illetve alkotó tevékenységet végző műszaki-gazdasági szakembereknek és menedzsereknek. Vizi E. Szilveszternek, az MTA elnökének és Szombathelyi Zsoltnak, a Richter Gedeon Gyógyszergyár kutatási igazgatójának a felterjesztése alapján kapta meg a kutató a kitüntetést, melynek értékét csak növeli, hogy a díjat az alapítása óta eltelt tizenhat évben a mérnökök és ipari szakemberek mellett mindössze hat orvos kapta meg. Az elismerések minden bizonnyal még szép számmal következnek, dr. Szabó Gábor csak most töltötte be ötvenedik életévét, és úgy gondolja, van még elég olyan terület, mely felfedezésére vár. Munkájában társa bolgár származású felesége is, akivel nemcsak a gyermeknevelés, de a tanulás és kutatás szinte minden pillanatát megosztotta az elmúlt évek során. Szintén közösek hobbijaik, a kevés szabad idő nagy részét olvasással, kirándulással, színházba járással tölti a család. Egyetlen gyermekük szívesen vesz részt ugyan a közös programokban, de a kutatás, az orvoslás és a biológia tudományából úgy tűnik, ő nem kér. A család azonban így is büszke rá, mert a nagyszülőktől és szülőktől örökölt kreativitást és kitartást - ha minden jól alakul - építészként kamatoztatja majd a fiatalember. K.E. Dr. Szabó Gábor a díjat december 16-án a Matáv Tölösi Konferencia Központjában vette át (Fotó: Zalka István)
