Újpest, 2005 (13. évfolyam, 1/306-25/330. szám)

2005-12-22 / 25. (330.) szám

Fotó: Rudó Szilvia

2

005. december 22.

József Attila-kutatás pszichoanalízissel és empátiával

Valachi Anna, az „oknyomozó filológus” két új kötetéről

dománya segítségével önmagáról és a világról megtudhatott. így alkotta az Arthur Koestler által „freudi népdaloknak” nevezett, megejtően személyes jellegű, mégis kollektív érvényű költeményeit.- A tanulmánykötet hátsó borítóján azt olvashatjuk, hogy elsősorban a korábban tabunak számító témák - a költő párttagságának, pszichoanalitikus kezeléseinek, állítólagos „betegségének" és halálának motívumai, részletei - foglalkoztatják, de a mesterekhez, a riválisokhoz és a női nemhez fűződő ambivalens kapcsolatainak föltárását is fontosnak tartja. Ki mindenkiről olvashatunk írásaiban?- Élete sorsformáló szereplőiről: anyjáról, apjáról, nővéreiről, szerelmeiről - empatikus módon közelítve e fontos kapcsolatokhoz. De érdekeltek a bonyolult érzelmi-szellemi kölcsönhatások is, elsősorban Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Illyés Gyula, Kozmutza Flóra, Rapaport Samu, Gyömrői Edit, illetve a költő közeli barátai viszonyában. Fontosnak tartom az életrajzi megközelítést, mert másképp nem érthetők meg a maguk mélységében annak a költőnek a versei, aki számára saját élete volt a legfontosabb lírai nyersanyag. A magam beleélős, intuitív logikájával raktam össze képzeletben azokat a mozaikkockákat, amelyek nélkül homályban maradnának fontos összefüggések.- József Jolán, az édes mostoha - Egy önérvényesítő nő a XX. század első felében című könyvét immár második kiadásban adta ki a Papirusz Book Kiadó. Olvasmányai, kutatásai nyomán mennyire változott meg önben a róla általánosan kialakult kép?- Egészen a hetvenes évekig zűrös életű, ellentmondásos nőalak sejlett föl előttem, ha megláttam leírva József Jolán nevét, hiszen gyerekként A város peremén című könyve alapján ismerkedtem meg a proletárköltőként ábrázolt József Attilával. Ezt a didaktikus könyvet sokáig nem tudtam megbocsátani az íróvá lett nővérnek. Azután lettem kíváncsi rá, amikor sajtó alá rendeztem harmadik férje, Bányai László hagyatékát, és rácsodálkoztam összetett személyiségére, küzdelmeire, belső konfliktusaira.- Véleménye szerint a centenáriumi évben sikerülte megismertetni József Attila valódi lényét?- Talán jobban, mint eddig, hiszen - ha csak saját publikációimat tekintem - a költő szerelmeiről és legendás barátságáról Fejtő Ferenccel egyaránt beszámolhattam. És hiába ért véget a József Attila-em- lékév, úgy vélem, igazi költő esetében az iránta való érdeklődés évfordulóktól függetlenül is eleven marad.

R. A.

r Hivatalosan december 3-án, a szárszói tragédia évfordulóján ért véget a József Attila-emlékév. A Fiumei úti temetőben ezen a napon avatták föl a száz éve született és hatvannyolc éve elhunyt költő síremlékét, amelyen a József Attila Társaság képviseletében Valachi Anna irodalomtörténész helyezett el koszorút. Az Újpesten élő, Déry Tibor-díjas író-kutató immár két évtizede foglalkozik József Attila költészetével, s a centenáriumi esztendőben négy új kötetet publikált. Válogatott tanulmányainak gyűjteményét és József Jolán-monográfiájának második kiadását az Újpesti Polgár Centrumban mutatták be december közepén. Az „oknyomozó filológus” szerzővel akkor beszélgettünk.- Feltűnően hasonlít egymásra a két kötet címlapja, noha műfajilag és tartalmilag alaposan különböznek egymástól. Mindkét borítón három-három fénykép látható, de csak az egyik ábrázolja a költőt. Mit kíván jelképezni a kétféle montázs?- A József Jolán-könyv borítóján a költő idősebb nővérének fiatalkori és érettebb képe látható, a tanulmánykötetről pedig Sigmund Freud és Ferenczi Sándor, a pszichoanalízis „atyja és anyja” képmása sejlik elénk a múltat jelképező, halványszürke ködből. Mindhárman meghatározó szerepet játszottak József Attila életében, illetve gondolkodásának alakulásában. József Jolán - előnyös házasságai révén - a nála hat évvel fiatalabb költő taníttatásáról gondoskodott, öccse halála után pedig két életrajzot is írt róla, melyek alapvetően meghatározták - el is torzították - a József Attiláról való közgondolkodást. Freud és Ferenczi fényképe pedig a lélekelemzés költői szemléletformáló hatására utalnak.- Az Újpest Önkormányzata által is támogatott, a Háttér Kiadónál megjelent „Irgalom, édesanyám. .."A lélekelemző József Attila nyomában című kötete az irodalomtörténetben ritkán alkalmazott nézőpontból, a pszichoanalízis segítségével igyekszik választ adni a költővel kapcsolatos, eddig megválaszolatlan kérdésekre. Milyen következtetésekre jutott?- Sok a félreértés a pszichoanalízis körül, mert a kortársak többnyire orvos-beteg relációban értelmezték a költő mélylélektani érdeklődését. Csak kevesen vették észre, hogy befelé fordulásának mélyebb oka volt: ő eltökélten költőként kívánta hasznosítani mindazt, amit a rejtett összefüggések tu-