Újpest, 2005 (13. évfolyam, 1/306-25/330. szám)
2005-01-13 / 1. (306.) szám
2005. január 13. Közmeghallgatás, adóváltozások zottság döntése alapján a sportpálya beépítése mellett döntöttek. A beépítésre két terv áll rendelkezésre, melyek alapján öregek otthona vagy családi házak épülnének majd a területen. Bár az öregek otthonára vállalkozó beruházó visszalépett, az önkormányzat nem vetette még el teljesen ezt a lehetőséget, a maximális beépítettség mértékéről azonban már született elképzelés. Eszerint az egyedi telkek átlagos beépítettsége nem érheti el a 30%-ot, bár a fővárosi szabályozási keretterv erre a területre 35%-os beépítést enged. A válaszok közül a Pamut-sportpálya sorsával kapcsolatos kérdésre adott választ dr. Schneider Zoltán nem fogadta el. A képviselő- testület 26 igen, 1 nem, 2 tartózkodás mellett elfogadta a város vezetőjének válaszát. A környezetvédelemről Borsodi Latinovits Ödön Géza beadványa a káposztásmegyeri növények védelmével és az észak-újpesti egybefüggő erdős terület természetvédelmi területté nyilvánításával foglalkozott. Emellett javasolta, hogy a káposztásmegyeri buszvégállomáson alakítsanak ki rendőri készenléti helyet. Dr. Derce Tamás polgármester válaszában emlékeztetett rá, hogy a lakótelep építésekor a természetes patakmedret betoncsatornába terelték. Ennek következtében a Megyeri temető területén megnőtt a talajvíz, ugyanakkor a Farkas-erdő nem kap vízutánpótlást. Ha nem történik változás, a Farkas-erdő fái húsz-huszonöt év múlva kipusztulnak. Megoldást jelentene, ha a Szilas-patak mesterséges medrét megszüntetnék, hiszen a környéken megoldódna a növények vízellátása. A revitalizációs tanulmány elkészült, a megvalósításhoz azonban valamennyi érintett önkormányzat összefogására szükség van. A polgármester - tervei szerint - tavasszal társulásra kéri fel a környező kerületek és települések vezetőit, akikkel közös pályázatot kíván benyújtani a terület megmentésére. A terület védetté nyilvánítását csak ezt követően lehet kezdeményezni. Hock Zoltán alpolgármester a közbiztonsági problémákkal kapcsolatban Práger Ferenc újpesti rendőrkapitány írásbeli válaszát idézte. A rendőrség álláspontja szerint a közelmúltban megalakult lakótelepi rendőrség a korábbinál nagyobb létszámmal és felszereltséggel működik. A káposztásmegyeri rendőrőrshöz közel található az említett buszvégállomás, ezért rendőri készenléti helyre - szakmai indokok alapján - nincs szükség. Felmerülhet azonban, hogy a lakossággal való jobb kapcsolattartás érdekében e helyen körzeti megbízotti irodát nyissanak. A Külső Szilágyi úti épület a BKV tulajdona, ezért a készenléti hely kialakításához a közlekedési vállalat együttműködése is szükséges. A rendőr- kapitány ígéretet tett arra, hogy felméri a helyi igényeket. Hock Zoltán alpolgármester az önkormányzat támogatásáról biztosította a beadvány készítőjét. A Homoktövis utcai parkolás szabályozásában nem történt előrelépés, a környék továbbra is építési terület. Az előírások szerint a parkolási lehetőséget telken belül kell biztosítani. A helyzet várhatóan javul a Homoktövis lakópark elkészülte után, mert a beruházó a térség teljes közlekedési rendjéért felel. Borsodi Latinovits Ödön Géza a választ elfogadta. Kriza Kálmán azt kifogásolta, hogy az Újpestre költözők száma lassan meghaladja a már itt élő lakosság létszámát. Arra kívánta felhívni a város vezetésének figyelmét, hogy az ingatlaneladásokból származó bevételek egy részét új utak, szolgáltatások kialakítására fordítsák, valamint a városrész 2005-ben elkészülő rendezési tervében a zöld területek meghagyása mellett, a beépítés és a magas épületek ellen emelt szót. Dr. Derce Tamás polgármester elutasította a régi, illetve új lakosság arányait kifogásoló megjegyzést. Kijelentette, hogy Újpesten mindenki teljes jogú polgár. Ezt követően elmondta, nincs jogszabály arról, hogy 2005-ben rendezési tervnek kell elkészülnie Újpesten. A bevételek egy részét az önkormányzat - az állami feladatok növekedése és az állami támogatások elmaradása miatt - kénytelen a kötelező feladatok finanszírozására fordítani. A szintmagassággal kapcsolatban a polgár- mester annak az álláspontjának adott hangot, hogy napjainkban nem lehet megtiltani az öt emeletnél magasabb épületek építését, de léteznek olyan területek - ilyen a kertváros is -, ahol ez megengedhetetlen. Kriza Kálmán a válaszból a zöld területekre való utalást hiányolta, a választ nem fogadta el, ezért dr. Derce Tamás szavazásra kérte a képviselő-testületet. A képviselők a választ 25 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadták. A közbiztonságról, parkolásról Aranyossyné Bondi Judit a Tél utcai parkoló rossz közbiztonsági helyzetére hívta fel a figyelmet. Négy és fél év alatt - amióta ott lakik - hat esemény történt az autójával, ezért beadványában a járőrözés sűrítését kezdeményezte. Emellett az Anonymus utca-István út-Árpád út-Rózsa utca négyszögben való közlekedés nehézségeit említette, különös tekintettel a tereptárgyakra és a fák út fölé nyúló lombjaira. Végül aziránt érdeklődött, hogy illetékes-e az újpesti önkormányzat az Árpád út-István út sarkán található autóparkoló állapotának rendezésében. Hock Zoltán alpolgármester ismertette Práger Ferenc rendőrkapitány írásbeli válaszát. A tettenérést elemző statisztikák szerint az elmúlt időszakban 21 személyt nyolc alkalommal éppen az említett környéken értek tetten. Bár a kapitány szerint a rendőri jelenlét megfelelő, ígérete szerint a kritikus területen sűrítik a rendőrjárőrözést. Hock Zoltán alpolgármester hozzáfűzte, hogy amíg a rendőrség éjszakánként mindössze egyetlen autóval cirkál, addig a helyzet nem javulhat. Az említett területen való közlekedést a lombok megritkításával és korlátok elhelyezésével kívánják könnyíteni. A beadványban említett parkoló nem az ön- kormányzat, hanem a közeli élelmiszer-áruház tulajdona. A közterület-felügyelők többször vizsgálták az ott „eladó” felirattal álló autókat, és megkeresték a tulajdonost azzal a javaslattal, hogy kerítse be a parkolót. Az áruház ettől elzárkózott, azzal az indokkal, hogy a területet a vásárlóknak tartja fenn, az ellenőrzésre azonban az üzlet dolgozóinak nem jut energiája. Ebben a helyzetben az önkormányzat nem büntethet, csupán rendszeresen felhívhatja a tulajdonos figyelmét a terület rendezésére. Dr. Derce Tamás polgármester kiegészítésként hozzáfűzte, hogy közterületen tilos autót árulni, de eljárni csak akkor lehet, ha bizonyítani tudják, hogy a kocsi huzamosabb ideje ugyanott áll. A közbiztonsággal kapcsolatos kérdésekben a Belügyminisztérium illetékes. Aranyossyné Bondi Judit a választ elfogadta. Az írásos beadványok megválaszolása után dr. Derce Tamás polgármester lehetőséget adott a szóban előterjesztendő kérdésekre. Ezzel a lehetőséggel azonban nem kívántak élni a megjelentek, így a közmeghallgatás véget ért. Az építmény- és telekadóról A közmeghallgatást követően a képviselő-testület tagjai - az egyebek napirendi ponttal együtt - további hét témában, valamint immár zárt ülésen szociális segélyek tárgyában benyújtott fellebbezések nyomán hoztak határozatokat. A testületi ülés levezetőelnöke a napirend eme pontjától Hock. Zoltán alpolgármester volt, aki legelőször a nem lakás céljára szolgáló építmény- és telekadó bevezetéséről szóló - többször módosított - 5/1992. (IV. 1.) számú önkormányzati rendelet módosítására tett javaslatot. Az előterjesztő szóbeli kiegészítőjében kiemelte, hogy az országgyűlés októberben módosította a helyi adókról szóló törvényt, ily módon lehetővé tette, hogy az önkormányzatok az előző - a 2003 - évi infláció mértékével növeljék adóbevételeiket. Ennek alapján az alpolgármester arra tett javaslatot, hogy 2005. január elsejével az építményadó mértéke - az összes hasznos alapterület minden egész négyzetmétere után 940 forint/négy zetméter/év összegre változzon, a kizárólag magánszemély tulajdonában lévő gépkocsitároló (garázs) esetében az építményadó évi mértéke a hasznos alapterület minden egész négyzetmétere után 340 forint/négyzetméter/év legyen, míg a hatnál több gépkocsi elhelyezésére szolgáló, osztatlan közös tulajdonban lévő teremgarázs esetében a magánszemély tulajdonában lévő tulajdoni illetőség után az építményadó évi mértéke az arányosan számított adóalap minden egész négyzetmétere után 170 forint/négyzetméter/év legyen. (folytatás a 6. oldalon)
