Újpest, 2005 (13. évfolyam, 1/306-25/330. szám)
2005-08-30 / 17. (322.) szám
2005. augusztus 30. 17 JJf-J f r«-r* Augusztus 21-én született 2. rész Százöt éve Újpest jelképe A nagyközönség 1898 decemberében közszemlén tekinthette meg az újpesti községháza díjnyertes építési tervét, amelyet az egykori „telekkönyvi betétszerkesztési hivatalban” állítottak ki. A korabeli tudósítások szerint élénk érdeklődés mutatkozott a tervek tanulmányozása iránt, és számos észrevétel született „az építés, illetve a berendezés tekintetében”. Zsolnay-mázas cserép és süttői márvány 1899 tavaszán a községi elöljáróság végre kiírta a pályázatot az építés kivitelezéséhez szükséges munkálatokra. Az ajánlatok beadására mindössze három hét határidőt szabtak. A feltételek közt igen figyelemreméltó, hogy a bizottság Wolfner Tivadar országgyűlési képviselő indítványára, „dicséretre méltó egyhangúsággal” elhatározta: a munkálatokra beérkező ajánlatoknál azokat a vállalkozókat részesítik előnyben, akik újpesti munkásokat foglalkoztatnak. A bizottság az új községháza építési és berendezési költségeire összesen 200 ezer forintot irányzott elő: az épületre 180 ezer forintot, a belső berendezésre 20 ezer forintot terveztek. A kivitelezői pályázatra végül 65 pályázat érkezett, a munkálatok egyes részleteire a szakiparosok külön- külön is tettek ajánlatokat. Az építészeti szakbizottság által „legelőnyösebb ajánlatnak” ítélt pályázat Schreiber Gyula újpesti fakereskedő és építési vállalkozó nevéhez fűződött. Schreiber Gyula pályázata a részletajánlatok összesítésénél is A díszterem padsorait előnyösebbnek bizonyult, 181 594 allatfeÍ dlszltl forintért vállalta valamennyi munka elvégzését. A kiviteli pályázat lezárását követően alig egy hónappal, 1899. május 13-án végre megkezdődhetett az építkezés. Schreiber Gyula a községházaépítő bizottság ülésén bemutatta az építéshez felhasználni kívánt anyagok mintáit: a téglákat illetően 3/4-ed részben kőbányait, .1/4-ed részben solymári Lőwy-félét; a tetőzet cserepezésére Apatini közönséges, illetve Zsolnay-mázas cserepet, a külső díszítésre kőbányai szárazra sajtolt téglát, valamint garaszti, váci, sóskúti és süttői követ. A továbbiakban piszkei vörösmárvány- és garszti fehérmárvány-mintákat, a burkolásra pedig kera- mitlemezeket tárt a szakemberek elé. A bizottság a teljes készletet lepecsételte, és az összes ügyirattal, valamint a szerződéssel együtt a megyei törvényhatóság elé terjesztette, amely a június 14-én tartott közgyűlésen jóváhagyta a döntést. Miksa, valamint az építészek: Böhm és Hegedűs urak felügyelete alatt a Walser gyár megkezdte az épülethez szükséges vasszerkezet szállítását. November derekán már arról olvashatunk, hogy a tetőzeten elhelyezték az új községház tornyát. Az építési munkálatok közepette a vármegye alispánja tudatta, hogy Újpesten felállítják a járás- bíróságot. A lakosságnak korábban Pestre vagy Vácra kellett utazni a peres ügyekben. Hamarosan megszületett a döntés, hogy a Királyi Járás- bíróságot az új községházán helyezik el, ám ehhez számos feltételnek kellett megfelelni. Az egyik legfontosabb kérdés a börtön elhelyezése volt, amelyet a népkonyhára szánt helyiségek átalakításával oldottak meg. Emellett a tűzoltók számára őrtornyot is ki kellett alakítani. Az őrtoronyban, a nagyterem tetőzete fölött kapott helyet a szolgálatban lévő őrszem, míg az éjjeli őrség a földszinten ügyelt. Az udvarban helyezték el a szertárt és az istállót. Böhm Henrik és Hegedűs Ármin eredeti terve is tartalmazta, hogy a hivatal épületében kap helyet a polgármester és a jegyző lakása. Népkonyha helyett börtön Az építkezést szinte valamennyi fázisában szigorú szakmai ellenőrzés kísérte. Július végére már elkészültek az alapok. Augusztus elején elkészültek a pincefalak, és a község mérnöke: Hoffer Kávéház a Városházán Alig négy hónappal az épület átadása előtt dr. Sugár Bódog képviselő azt javasolta, hogy a tervezett vendéglő és kávéház helyett, a földszinti helyiségekben helyesebb lenne üzlethelyiségeket nyitni. Az indítványt elsősorban Mády Lajos református lelkész és Illek Vince plébános képviselő urak támogatták, akik szerint „a létesítendő kávéház és vendéglő az új községház közelében fekvő templomokban az istentiszteleteket zavarná, és híveiket ezáltal vallásuk szabad gyakorlásában akadályozná, ily módon egyes felekezeteknek tápot nyújtana a békétlenségre.” A képviselők végül négy héttel elhalasztották a döntést, egyben felhatalmaztak egy albizottságot, hogy ez idő alatt kísérelje meg bérbe adni a tíz üzlethelyiséget úgy, hogy a magasabb jövedelmezőség ily módon is meglegyen. A határidő letelte után, az albizottság jelentésben számolt be arról, A börtönajtó ma is megvan (Fotó: Zalka I.) hogy az üzlethelyiségek meghirdetése nem járt sikerrel. Ezt követően a képviselők név szerinti szavazással döntöttek arról, hogy a községháza földszinti helyiségeit - az eredeti terveknek megfelelően - kávéház, illetve vendéglő céljára alakítják ki. Az új községháza hihetetlen gyorsasággal épült: alig egy esztendővel az építkezés megkezdését követően - 1900 nyarán - a kivitelező jelentette, hogy kész az épület átadására. Néhány apróbb változtatás és a hivatal berendezése, felszerelése azonban még hátravolt. Újpesti mesterremekek Az elöljáróság mindent megtett az épület külső és belső csinosításáért. Az ülésterem berendezése mellett szükség volt azonban a hivatal összes irodáinak és helyiségeinek bebútorozására és felszerelésére is. Minderre a község elöljárósága pályázatot hirdetett. A döntés értelmében a bútor- és irodaberendezési munkálatokat Bajusz Bálint és társai újpesti, valamint Machunka budapesti vállalkozók között osztották meg; a vendéglő berendezését ugyancsak a Machunka cég nyerte el. A hajlított bútorok szállításával Diamant Ig- nácz újpesti kereskedőt bízták meg. A vasbútorok tekintetében Buchwald Sándor budapesti gyáros ajánlata volt a legolcsóbb, de mert nem ígért kizárólag hazai gyártmányt, a szállítással Schottola Ernő budapesti cégét választották. A címtáblákat Maitz Elek újpesti címerfestő, az órákat Deutsch Zsigmond, illetve a Nasser testvérek szállították. A mosókonyha felszerelését „házilag”, újpesti iparosoktól rendelték meg. Ugyanekkor bejelentették, hogy az istálló berendezése már elkészült, és 400 koronával kevesebbe került az előirányzottnál. Mindezek után Schreiber Gyula építési vállalkozó a község elöljáróságának bejelentette, hogy az új községházát a kellő időben, illető tervek szerint elkészítette, s egyúttal kérte ennek jegyző- könyvi megállapítását, s az új községház ideiglenes átvételét. „Ennek alapján az ideiglenes átvétel Zsoldos főjegyző, Virág főmérnök, Hegedűs és Böhm műépítészek, Hoffer mérnök által 1900. augusztus 21-én megtörtént, s jegyzőkönyvileg megállapíttatott, hogy az építési vállalkozó szerződési kötelezettségeinek eleget tett.” (vége) Rojkó A.
