Újpest, 2005 (13. évfolyam, 1/306-25/330. szám)

2005-08-30 / 17. (322.) szám

2005. augusztus 30. 17 JJf-J f r«-r* Augusztus 21-én született 2. rész Százöt éve Újpest jelképe A nagyközönség 1898 decemberében közszemlén tekinthette meg az újpesti községháza díjnyertes építési tervét, ame­lyet az egykori „telekkönyvi betétszer­kesztési hivatalban” állítottak ki. A kora­beli tudósítások szerint élénk érdeklődés mutatkozott a tervek tanulmányozása iránt, és számos észrevétel született „az építés, illetve a berendezés tekintetében”. Zsolnay-mázas cserép és süttői márvány 1899 tavaszán a községi elöljáróság végre kiírta a pályázatot az építés kivitelezéséhez szükséges munkálatokra. Az ajánlatok beadására mind­össze három hét határidőt szabtak. A feltételek közt igen figyelemreméltó, hogy a bizottság Wolfner Tivadar országgyűlési képviselő indítvá­nyára, „dicséretre méltó egyhangúsággal” elhatá­rozta: a munkálatokra beérkező ajánlatoknál azokat a vállalkozókat részesítik előnyben, akik újpesti munkásokat foglalkoztatnak. A bizottság az új községháza építési és berendezési költségeire összesen 200 ezer forin­tot irányzott elő: az épületre 180 ezer forintot, a belső berendezésre 20 ezer forintot terveztek. A kivitelezői pályázatra végül 65 pá­lyázat érkezett, a munkálatok egyes részleteire a szakiparosok külön- külön is tettek ajánlatokat. Az épí­tészeti szakbizottság által „legelő­nyösebb ajánlatnak” ítélt pályázat Schreiber Gyula újpesti fakereskedő és építési vállalkozó nevéhez fű­ződött. Schreiber Gyula pályázata a részletajánlatok összesítésénél is A díszterem padsorait előnyösebbnek bizonyult, 181 594 allatfeÍ dlszltl forintért vállalta valamennyi munka elvégzését. A kiviteli pályázat lezárását követően alig egy hó­nappal, 1899. május 13-án végre megkezdődhe­tett az építkezés. Schreiber Gyula a községháza­építő bizottság ülésén bemutatta az építéshez fel­használni kívánt anyagok mintáit: a téglákat il­letően 3/4-ed részben kőbányait, .1/4-ed részben solymári Lőwy-félét; a tetőzet cserepezésére Apa­tini közönséges, illetve Zsolnay-mázas cserepet, a külső díszítésre kőbányai szárazra sajtolt téglát, valamint garaszti, váci, sóskúti és süttői követ. A továbbiakban piszkei vörösmárvány- és garszti fehérmárvány-mintákat, a burkolásra pedig kera- mitlemezeket tárt a szakemberek elé. A bizottság a teljes készletet lepecsételte, és az összes ügyi­rattal, valamint a szerződéssel együtt a megyei törvényhatóság elé terjesztette, amely a június 14-én tartott közgyűlésen jóváhagyta a döntést. Miksa, valamint az építé­szek: Böhm és Hegedűs urak felügyelete alatt a Walser gyár megkezdte az épülethez szükséges vasszerkezet szállítását. November derekán már arról olvashatunk, hogy a tetőzeten elhelyezték az új községház tornyát. Az építési munkálatok közepette a vármegye al­ispánja tudatta, hogy Újpesten felállítják a járás- bíróságot. A lakosságnak korábban Pestre vagy Vácra kellett utazni a peres ügyekben. Hamaro­san megszületett a döntés, hogy a Királyi Járás- bíróságot az új községházán helyezik el, ám eh­hez számos feltételnek kellett megfelelni. Az egyik legfontosabb kérdés a börtön elhelyezése volt, amelyet a népkonyhára szánt helyiségek átalakításával oldottak meg. Emellett a tűzoltók számára őrtornyot is ki kellett alakítani. Az őr­toronyban, a nagyterem tetőzete fölött kapott he­lyet a szolgálatban lévő őrszem, míg az éjjeli őr­ség a földszinten ügyelt. Az udvarban helyezték el a szertárt és az istállót. Böhm Henrik és Hegedűs Ár­min eredeti terve is tartalmaz­ta, hogy a hivatal épületében kap helyet a polgármester és a jegyző lakása. Népkonyha helyett börtön Az építkezést szinte valamennyi fázisában szigo­rú szakmai ellenőrzés kísérte. Július végére már elkészültek az alapok. Augusztus elején elké­szültek a pincefalak, és a község mérnöke: Hoffer Kávéház a Városházán Alig négy hónappal az épület átadása előtt dr. Sugár Bódog képviselő azt javasolta, hogy a tervezett vendéglő és kávéház helyett, a földszinti helyiségek­ben helyesebb lenne üzlethe­lyiségeket nyitni. Az indítványt elsősorban Mády Lajos refor­mátus lelkész és Illek Vince plébános képviselő urak támo­gatták, akik szerint „a létesíten­dő kávéház és vendéglő az új községház köze­lében fekvő templomokban az istentiszteleteket zavarná, és híveiket ezáltal vallásuk szabad gya­korlásában akadályozná, ily módon egyes fele­kezeteknek tápot nyújtana a békétlenségre.” A képviselők végül négy héttel elhalasztották a döntést, egyben felhatalmaztak egy albizottsá­got, hogy ez idő alatt kísérelje meg bérbe adni a tíz üzlethelyisé­get úgy, hogy a magasabb jöve­delmezőség ily módon is meg­legyen. A határ­idő letelte után, az albizottság je­lentésben szá­molt be arról, A börtönajtó ma is megvan (Fotó: Zalka I.) hogy az üzlethelyiségek meghirdetése nem járt sikerrel. Ezt követően a képviselők név szerinti szavazással döntöttek arról, hogy a községháza földszinti helyiségeit - az eredeti terveknek meg­felelően - kávéház, illetve vendéglő céljára alakít­ják ki. Az új községháza hihetetlen gyorsasággal épült: alig egy esztendővel az építkezés megkezdését követően - 1900 nyarán - a kivitelező jelentette, hogy kész az épület átadására. Néhány apróbb változtatás és a hivatal berendezése, felszerelése azonban még hátravolt. Újpesti mesterremekek Az elöljáróság mindent megtett az épület külső és belső csinosításáért. Az ülésterem berendezé­se mellett szükség volt azonban a hivatal összes irodáinak és helyiségeinek bebútorozására és fel­szerelésére is. Minderre a község elöljárósága pá­lyázatot hirdetett. A döntés értelmében a bútor- és irodaberendezési munkálatokat Bajusz Bálint és társai újpesti, valamint Machunka budapesti vállalkozók között osztották meg; a vendéglő berendezését ugyancsak a Machunka cég nyerte el. A hajlított bútorok szállításával Diamant Ig- nácz újpesti kereskedőt bízták meg. A vasbúto­rok tekintetében Buchwald Sándor budapesti gyáros ajánlata volt a legolcsóbb, de mert nem ígért kizárólag hazai gyártmányt, a szállítással Schottola Ernő budapesti cégét választották. A címtáblákat Maitz Elek újpesti címerfestő, az órákat Deutsch Zsigmond, illetve a Nasser test­vérek szállították. A mosókonyha felszerelését „házilag”, újpesti iparosoktól rendelték meg. Ugyanekkor bejelentették, hogy az istálló beren­dezése már elkészült, és 400 koronával keve­sebbe került az előirányzottnál. Mindezek után Schreiber Gyula építési vállalko­zó a község elöljáróságának bejelentette, hogy az új községházát a kellő időben, illető tervek sze­rint elkészítette, s egyúttal kérte ennek jegyző- könyvi megállapítását, s az új községház ideig­lenes átvételét. „Ennek alapján az ideiglenes átvétel Zsoldos főjegyző, Virág főmérnök, Hege­dűs és Böhm műépítészek, Hoffer mérnök által 1900. augusztus 21-én megtörtént, s jegyzőköny­vileg megállapíttatott, hogy az építési vállalkozó szerződési kötelezettségeinek eleget tett.” (vége) Rojkó A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom