Újpest, 2005 (13. évfolyam, 1/306-25/330. szám)

2005-08-18 / 16. (321.) szám

2005. augusztus 18. [ IIP r* r-«-| J r összegeket jócskán megemelte. A helyi építési vállalkozók azonban úgy nyilatkoztak, hogy az új községháza a tervezők által megállapított költségekből is felépíthető. Tengerre, magyar! A műépítészek: Böhm Henrik és Hegedűs Ármin Az új községházával kapcsolatos parázs viták során mindössze ők ketten maradtak kikezdhe- tetlenek. Miközben képviselők, községi elöljá­rók, különböző pártcsoportok és hírlapírók vá­dolták egymást, az épület díjnyertes terveit sen­ki sem támadta meg. Pályaművük beadásakor Böhm 31, Hegedűs 29 éves volt. A századfordu­lót követően még számos jelentős épület terve született közös irodájuk tervezőasztalain. 1896- tól - közel negyven éven át - dolgoztak együtt. A két mérnök nem csupán az immár 105 esz­tendős épület terveivel írta be nevét városré­szünk történetébe. 1896-ban részt vettek a Ber- zeviczy utcai neológ zsinagóga tervpályázatán, majd kettejük munkájaként épült fel az Újpest- vfdéki Takarékpénztár székháza az István út 21. szám alatt. (Az épület 1950-től pártszékház­ként működött; 1973-ban lebontották.) 1911- ben közösen tervezték az újpesti vágóhíd főé­pületét, majd 1928-ban a szülőotthont. Böhm Henrik és Hegedűs Ármin - az egyöntetű szak­mai és közönségsikert aratott községháza alko­tói - Újpest iránt érzett hálájuk jeléül 1905-ben felajánlották, hogy a közadakozásból létesíten­dő Kossuth-szobor architektúrái munkáit és a talapzat tervezését díjtalanul elvégzik. Nem raj­tuk múlott, hogy a szobor végül nem készült el. Rojkó A. Mártírokra emlékeztek Július 31-én, az újpesti zsinagógában gyászistentiszteletet tartottak az 1944- ben elhurcolt újpesti, rákospalotai, pest­újhelyi és szentendrei zsidó mártírok em­lékére. A megjelentek előtt előtt Fekete László főkántor gyászdalt énekelt; közre­működött Lisznyai Mária orgonaművész és a Dohány utcai zsinagóga kórusa. A megemlékezést Deutsch László főrabbi tartotta, aki külön köszöntötte David Admont, Izrael magyarországi nagykö­vetét, Zoltai Gusztávot, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének igaz­gatóját, Streit Sándort, a Budapesti Zsidó Hitközség elnökét, Deutsch Róbert főrab­bit, Rappaport Zoltánt, a hitközség elnö­két, dr. Derce Tamást, Újpest, illetve Haj­dú Lászlót, Rá­kospalota pol­gármesterét. Az egyházi ünnep­séget követően a megemléke­zés a zsinagóga kertjében lévő mártírok emlék­falánál zárult. fotó: Zalka I.) Zebegény, e rendkívül barátságos kis falu neve nekünk, újpestieknek többnyire Szőnyi István festőművész kapcsán ismerős. Pedig egyéb ro­koni szálak is fűzik városrészünket a dunaka- nyarbeli településhez, például a Hajózástörté­neti Múzeum képében. Az - egyébként épp a Szőnyi utcában található - épület immár 21 éve őrzi alapítója, Farkas Vince egykori hajóskapi­tány ereklyéit, amelyeket végigböngészve a ha­józás évezredeket átölelő történelme elevene­dik meg előttünk. „Édesapámmal egészen le­szereléséig Újpesten éltünk szolgálati lakásban, majd ide, Zebegénybe költöztünk, ahol aztán berendezte ezt a gyűjteményt - meséli az intéz­mény vezetője, az alapító lánya, Farkas Judit. - Én azóta visszaköltöztem Újpestre, de emellett itt is igazgatom a múzeumot. Aput annak ide­jén az akkori hatalom távolíttatta el a hivatá­sától, mert nem kívánt együttműködni velük. Ez komoly törést okozott a családunk életében. Kétségtelen, egyfajta pótcselekvésként is kezdett el hajómaketteket fabrikálni, amelyekhez aztán eredeti kellékek, egy kormány, navigációs esz­közök, zászlók- stb. társultak. Tulajdonképpen minden olyan eszköznek, tárgynak, amit nem sikerült eredetiben megszereznie, ő maga készí­tette el a pontos mását. Egyik-másik hajómakett annyira jól sikerült, hogy azok láttán például egy francia társaság megrendelést adott édes­apámnak, s ebből is hozzájutottunk egy kis pénzhez a nehezebb időkben. ” A magyar ten­ger- és folyamhajózás emlékei mellett számos világtörténelmi ereklye is gazdagítja a múzeu­mot, s mindez nem csak a környékbelieket nyűgözi le, de rendszeres vendégnek számí­tanak egy-egy rákospalotai és újpesti iskola osztályai is. A gyűjtemény egyik legmegra- gadóbb darabja talán az a makett, amely az 1686-os holland fleute, a Derfflinger méret- arányos mása, s amelyet Farkas Vince egykor 14 hónapon keresztül alkotott. De találunk még sok egyéb mellett svéd hadihajót, angol bárkát, indián totemoszlopot, afrikai fafaragásokat, valamint A matrozegyenruha az pompás Újpesti Flottila ajándéka hajóorrfi­gurákat is. Farkas Judit szívesen kalauzol újpesti lá­togatókat a Hajózástörténeti Múzeumban És persze ne feledkezzünk meg arról a gyö­nyörű matrózegyenruháról sem, amely a 2001- ben feloszlatott Újpesti Flottilla ajándékaként került a kiállított tárgyak közé. A múzeum az utóbbi időben a folyamatosan gyarapodó gyűjtemény miatt lassan kinőtte ze- begényi otthonát, s aktuálissá vált a költözés. Az új épületet nem messze a mostanitól, szin­tén egy Duna-parti településen, Nagymaroson rendezik be, egy a jelenleginél háromszor na­gyobb, így jóval több kiállítandó tárgyat, illetve vendéget is befogadni képes helyen. „Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy szükség van a kulturális örökségek megmentésére, a kiárusí­tott magyar hajózási emlékek összegyűjtésére és bemutatására. A jövőben tervezzük a gyerekek oktatása mellett a felnőtteknek szóló előadás- sorozatok beindítását is, illetve segítünk azok­nak, akik a magyar hajózás újraélesztésén fára­doznak. Ám mi is sok segítséget kaptunk már számos magánszemélytől. Rengetegen vannak, akik adójuk 1 %-át adták a múzeumnak, s bár arról nincs, nem is lehet pontos információnk, hogy név szerint kikről van szó, ám tudom, hogy rengeteg újpesti van köztük. Ezúton is sze­retném megköszönni mindannyiuknak a támo­gatást! S a további segítségért is nagyon hálá­sak leszünk, hisz a múzeum új otthonának fel­építéséhez bizony szükségünk is van a támoga­tókra. ” mondja Farkas Judit. Hanula Zsolt Családi program: Kapornai Beáta, Dóri és Berci lesi a maketteket

Next

/
Oldalképek
Tartalom