Újpest, 2005 (13. évfolyam, 1/306-25/330. szám)
2005-04-21 / 8. (313.) szám
2005. április 21. Az elővárosok és a city (folytatás az 1. oldalról) önkormányzatának, amely ráadásul kiterjedt közszolgáltatásokkal is rendelkezik. Mindezek eredményeként sok helyütt tapasztaljuk a városrész sajátosságait: például egy kis utca egyik oldala az egyik, szemközti fele egy másik városé, emitt a közvíteni, évekig tartó egyeztetéseket kell lefolytatni a fővárosi és a helyi önkormányzatoknak. Ez pedig rendkívül torz helyzetet eredményez. Az utóbbi években Budapest lakossága több mint 300 ezer fővel csökkent, miközben mindezek ellenére az egészségügyi ellátás, az oktatás, a közszolgáltatás keretei változatlanok maradtak, az ellátórendszer ugyanakkora, és a koordináció teljes hiánya jelI A résztvevők egy csoportja, több korosztály képviseletében 1 hasznú foglalkoztatásban részt vevők takarítanak, amott mások. A sok miniállam működése és működtetése irgalmatlanul nagy energiákat köt le, miközben a város lakói azt szeretnék, ha minden egyes négyzetcentiméteren azonos infrastruktúra, illetve szolgáltatások köszöntenének rájuk. Mivel ez nem lehetséges, kialakult az a helyzet, hogy a város lakói „feltérképezik”, melyik önkormányzatnál miben lehet könnyebben, gyorsabban „kijárni” lakást, segélyt, illetve bármi mást. Nem kétséges, hosszú ideje megérett tehát a változtatás gondolata, válságban van a közigazgatás, válságban vannak az önkormányzatok. Ugyanakkor kérdés, hogy a települési önkormányzatok ennek ny- .omán az angolszász mintájú decentralizációban, a francia centralizációban, avagy a szomszédos német és osztrák minta alapján kialakított rendszerben találhatják-e meg helyüket Magyar- országon? További nagy kérdés, hogy a fővárosi centralizáció és 23 kerület elöljárósága legyen-e a követendő modell, avagy más? m Torz helyzet jflHH Az alpolgármester újabb példaként említette: ahhoz, hogy egy adott városrészben - egyébként össz-budapesti érdeket megvalósítandóan - például hidat lehessen építeni, avagy szemétégetőt, szennyvíztisztító üzemet lehessen bőlemzi. Aktuális hatalmi kérdések döntik el, hogy az önkormányzatiság el tud-e mozdulni valamely irányba. Sorompók és önkormányzatok Hock Zoltán alpolgármester úgy vélte: a jelenlegi nemzetgazdaság egy nagyvárost tud működtetni, nem pedig ilyen drága önkormányzati rendszert. Példaként említette: az önkormányzatok létrejöttét követően 1991-ben az oktatásban az állami hozzájárulás 82 százalékos volt, 2004-ben már csak 47 százalékos. A feladat az önkormányzatokra hárul, amelyek kénytelenek egy képzeletbeli sorompót leengedni határaik mentén. Az önkormányzatoknak ugyanis mérlegelniük kell, hogy más városrészek polgárait ugyanolyan jogokkal ruházzák-e fel óvoda-, bölcsőde- vagy az iskolaválasztás esetén, mint korábban tették. Elméletileg beiratkozhat más városrészből érkező gyermek, de ennek finanszírozását a „befogadó” önkormányzatnak kell biztosítania. És ma ez gyermekenként több százezer forintos tételt jelent, ez pedig a sorompó leengedéséhez vezet. Kérdés: mindez a közjót szolgálja-e? Semmiképpen, mint ahogyan az sem, hogy az önkormányzat működése több mint 90 százalékos tényező a költségvetésen belül. A megnyitót követő első előadást dr. Derce Tamás, Újpest polgármestere tartotta, aki 15 éves városvezetői tevékenysége előtt is szerzett már jártasságot és tapasztalatokat a közigazgatásban. Előadásának címe: E mellett természetesen más megoldás is elképzelhető? A gondolat- ébresztésnek szánt vezérmotívumokat már a konferenciát megelőző Újpest lapban és helyszíni kiosztású anyagban is olvashatták a jelenlévők és a széles nagyközönség. Bevezető gondolati közt Újpest polgármestere Szerb Antal: Budapesti kalauz Marslakók számára című kisregényét idézte, abban még idilli állapotot talál az idelátogató, de olyan város csak a mesében van - szögezte le. Újpest polgármestere úgy vélte, a kormányzás és a közigazgatás reformjáról szólva feltétlenül fel kell idézni a múltat. Azt a nem is olyan régmúltat, amikor az önkormányzati törvény és a fővárosi törvény lehetőséget adott arra, hogy gazdasági és egyéb témáknál a főváros és a kerületi önkormányzatok együtt vitassák meg közös dolgaikat. Az egyébiránt szétaprózott önkormányzati rendszer viszont úgy működött, hogy a kerületi önkormányzatok többségének akaratával találkoznia kellett a fővárosi önkormányzat elképzeléseinek. Ráadásul a polgármesterek sokat egyeztettek közös dolgaikról, sőt a jogszabályok megjelenése előtt magyarázatot is kaptak a miértre. Ez jó szakmai és egyben politikai iskola is volt. 1994- ben volt lehetőség az első reformlépések megtételére. A vártnál azonban sokkal rosszabb helyzet alakult ki, amikor csak arra futotta reformlépésként, hogy a Horn-kormány megszüntette és az önkormányzati törvény részévé tette a fővárosi törvényt, és a kerületeknél ko(folytatás a 4. oldalon) Hock Zoltán, Újpest alpolgármestere Dr. Derce Tamás, Újpest polgármestere Érdeklődők a városháza dísztermében