Újpest, 2005 (13. évfolyam, 1/306-25/330. szám)
2005-04-07 / 7. (312.) szám
2005. április 7. 10 Ul FEST ______________ Q u Om A zongora mellől a jégpályára K a hinni lehet az állításnak, mely szerint a zene szeretetét otthonról hozza az ember, akkor Urbin András, a Babits Mihály Gimnázium 9. évfolyamos diákja már az anyaméhben is zenerajongó lehetett. Bár szülei fiatal korukban játszottak hangszeren, a család első reménysége e téren mégis András nővére volt. Ő már ötévesen lelkesen koptatta a billentyűket, így nem csoda, hogy az öccse szintén gyermekfejjel kapott kedvet a zenéléshez. Bár a zenepedagógusok egy része úgy gondolta, ebben a korban inkább írjon és olvasson a gyermek, ne pedig a zongora mellett görnyedjen, az Urbin csemeték zenélés utáni vágyának mégsem kívántak gátat vetni a szülők. Döntésüket nagyban megkönnyítették Andrisék, hiszen az óvodából kikerülve már jól olvastak, és írni is könnyen magtanultak - ezzel pedig a legnagyobb akadály hárult el a zongoratanulás útjából. Évekkel később a nővér úgy döntött, a zongorát inkább a gitár és a rajzolás váltja fel, András azonban maradt a zongoránál, immáron nemcsak saját maga és szülei, hanem a zenepedagógusok nagy örömére is. András a XIII. kerületi zeneiskola után a dunakeszi Farkas Ferenc Zeneiskolában folytatta tanulmányait zongora szakon, ezzel egyidejűleg az Erkel Ferenc Zenei Általános Iskolából a Babitsba került. Itt végzi jelenleg is gimnáziumi tanulmányait, a napokban pedig a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába felvételizett, mint nemrég kiderült, sikeresen. Bár zongoratanára, dr. Domoszlai Erzsébet gyakran játékosan megdorgálja Andrist,- hogy ekkora tehetséggel a zongorázáson kívül más dologgal foglalkozni vétek, a fiatalembert mégsem könnyű meggyőzni. A gyakorlás, a szolfézs András napjainak legnagyobb részét kitölti - mindennap hosszú órákat szentel ugyanis a zenélésnek -, kevés szabad idejét pedig a középiskola és hobbija között igyekszik megosztani. Iskolába például kifejezetten szeret járni, és amennyire a fellépések és a zeneórák engedik, igyekszik nemcsak a tanórákon, hanem az egyéb iskolai rendezvényeken is részt venni. Úgy véli, szülei mellett, akik időt és energiát nem kímélve igyekszenek összehangolni mindennapi programjait, a Babits Mihály Gimnáziumnak, a pedagógusoknak és iskolatársainak is sokat köszönhet. Van úgy, hogy egy hétig nem tud iskolába menni valamilyen vidéki verseny miatt, de Uyenkor napra pontosan megkapja a tananyagot diáktársaitól, az elmaradt dolgozatokat pedig pótolja. Hiányzásai miatt a félév végén némely tantárgyból különvizsgát kellett tennie, de a segítségnek és nem utolsósorban szorgalmának köszönhetően jó eredménnyel végzi tanulmányait. András ezzel párhuzamosan a zenélésben is egyre halmozza a sikereket, úgy véli ugyanis, ő ezzel tudja leginkább meghálálni a segítséget. Négy évvel ezelőtt a zeneiskolák országos versenyének döntőjén különdíjat kapott, tavaly pedig az országos döntőn már a második helyen végzett. A négykezes és kétzongorás versenyen Bergt Noémival országos első lett, emellett egy koncertre Pozsonyba is meghívták. András nemcsak díjaira, hanem arra is büszke, hogy a karácsonyi hangversenyen az iskolai énekkart ő kísérte a Kertvárosi Plébánia orgonáján, emellett pedig a Körcsarnokban rendezett gimnáziumi szalagavató bálon Chopin és Smetana műveiből összeállított előadása búcsúztatta a végzős diákokat. Legutóbb az újpesti városháza dísztermében állt közönsége elé, a cunami áldozatainak megsegítésért rendezett segélykoncerten Fauré Barcarollájával nyűgözte le a hallgatóságot. „A zene azonban nem minden” - vallja András, ezt pedig szüleinek is tudomásul kellett venniük az évek során. András ugyanis a zenélés mellett másik szerelmének, a jégkorongozásnak is hódol, legalább heti négy alkalommal: az UTE serdülőcsapatának kapusa. Bár zenetanárai mindent megtettek, hogy az aktív sportolásról lebeszéljék, a fiatalember hajthatatlan volt, és most már zongoratanára is elismeri, hogy szüksége van a sportra, hiszen kell a fizikai erő is a zongorázáshoz. Egyszer például focizás közben stoplis cipővel léptek rá a kezére a játék hevében, András azonban fogát összeszorítva így is végigzongorázta a délutáni foglalkozást. Mára rájött ugyan, hogy jó vigyázni a különleges ujjakra, a hokizástól azonban egyelőre semmi se tántoríthatná el. Hogy mit hoz számára a jövő, András még nem tudja. A sikeres konzervatóriumi felvételi természetesen egy újabb fordulópont, hiszen a magas szintű képzés már egy teljes embert igényel. „Szerintem egyelőre összehangolható az iskola, a jéghoki és a zongorázás, ráérek majd később választani” - vallja. A nagy álom természetesen a sikeres felvételi a Zeneakadémiára, mely később a karmesterség felé is utat nyithat, a sporttól sem szeretne azonban végleg elszakadni. „Már elkezdtem vásárolgatni a partitúrákat, és sokat olvasok kedvenc romantikus darabjaimról, de úgy gondolom, minden művésznek kell egy polgári foglalkozást is választania. Még az is lehet, hogy egyszer talán hokiedző leszek” - mondja szerényen, és Andrást ismerve ez sem tűnik lehetetlennek... KE Urbin András, a Babits Mihály Gimnázium diákja fellépett a Városháza dísztermében azon a segélykoncerten, amelyet a délkelet-ázsiai szökőár áldozatainak megsegítésére szervezett nemrégiben három újpesti iskola (Fotó: Zalka István) Fővárosi lőző lapunkban részletesen ír- £9 tunk az Újpestí Német Kisebbségi Önkormányzat által megszervezett német nyelvű vers- és prózamondó versenyről. A tízéves jubileumát is ünneplő versenyt a fővárosi forduló követte, amelyen szép eredményt értek el az újpesti diákok. A fővárosi német nyelvű vers- és prózamondó versenyen I—III. helyezést elért újpesti tanulók: 5-6. osztály, próza: I. Székely Márton, Német Tagozatos Általános Iskola (felkészítő tanár: Petz Zoltánná). 7-8. osztály, próza: II. Takács Dániel, Német Tagozatos Általános Iskola (Petz Zoltánná). forduló 7-8. osztály, vers: III. Serdült Ádám, Könyves Kálmán Gimnázium (Kúttá Józsefné). Felsős kisjelenet: I. Német Tagozatos Általános Iskola (Petz Zoltánná). 9-10. osztály, vers: II. Takács Edit, Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskola (Nagyné Gyarmati Mária). 9-10. osztály, próza: II. Simon Eszter, Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskola (Nagyné Gyarmati Mária). 11-12. osztály, próza: II. Erdélyi Viktor, Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium (Simon Dénesné).
