Újpest, 2005 (13. évfolyam, 1/306-25/330. szám)

2005-04-07 / 7. (312.) szám

8 ÚJPEST 2005. április 7. (folytatás a 7. oldalról) Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó Rt. vezér- igazgatója: - Egy helyett három magyar és három külföldi művet szeretnék megnevezni. A magyar lista: Szathmárí Sándor: Kazohínia, Kertész Ákos: Makra és Ördögh Szilveszter: Koponyák hegye; míg a külföldi sorrend: Thomas Mann: Mario és a va­rázsló, Dosztojevszkij: Fehér éjszakák és Stefan Zweig: Ámok című kötete. Szathmári Sándor, e mél­tatlanul elfeledett író azért került a sor élére, mert Kazohínia című regénye minden idők egyik legsikeresebb fantasztikus- szatirikus műve. Értékét mi sem mutatja jobban, mint hogy a világ száz legjobb science-fictionje között tartják számon. Ez a regény, messze meg­előzve a korát, a különféle diktatúrák és a techni- cizmus szellemének karikatúrája. A történet va­lójában egy óriási felkiáltójel, hogy merre is tart a világ. A Kazohíniát Huxley: Szép új világ című könyvével említik együtt. A szerzőről sokan úgy vélekednek: „egyetlen problémája, hogy magyar­nak született.” Málnai Zsuzsa színművész: - „A Nagy Könyv” számom­ra Tanja Kinkel: A bábjátékosok című történelmi regénye. A 15. század második felében játszódó történet egy fiatalember életét követi nyomon gyer­mekkorától a felnőtté válásáig. A fiú német szár­mazású apja korán meghal. Szaracén származású anyja betegeket gyógyít. Amikor az asszony visszau­tasítja egy pap „szerelmi” ajánlatát, a férfi panasza alapján perbe fogják, és boszorkányság miatt fia szeme láttára megégetik. Az árva kamasz a Fuggerekhez kerül, majd végigvándorolja a reneszánsz Itáliát. Látja Michelangelót, meg­fordul a Mediciek udvarában, szemtanúja a pápaságért vívott harcoknak, a Borgiák csel­szövéseinek. Útja során barátokra és sz­erelmekre lel. A fiú nagybátyja elégedetten és­zleli, hogy tehetséges és talpraesett un­okaöccse a felnőttkor határán rendkívüli műveltségre tesz szert. A szerző alapos korra­jza engem is magával ragadott, és remélem, más olvasókat is a reneszánsz világába repít. Szabó Ervinné könyvtáros, a Király könyvtár ve­zetője: Nem tudom, hányán kezdenek el olvasni „A Nagy Könyv” program hatására, de már az is biztató, hogy a Való Világ és a Big Brother után egy értelmesebb és nemesebb játékkal próbál­ják az emberek szabad idejét kitölteni. Én szívem szerint meg­tartottam volna en­nek a játéknak az eredeti angol címét: „The Big Read”, az­az „A Nagy Olva­sás”, mert nem a kedvenc könyvet kellene megtalálni, hanem az olvasás örömét megismertetni jobbnál jobb szépirodalmi művek segítségével, ha lehet, már kisgyerekkortól. Nagyon sok kedvencem van. Kilencéves ko­rom óta olvasok, és ahogy öregszem, egyre elszántabban és egyre nagyobb gyönyörű­séggel. Legjobban azt szeretem, amikor úgy alakul a szabad időm, hogy hosszú órákon át beletemetkezhetek egy jó könyvbe.. Ilyen „egy szuszra” elolvasható könyv Szabó Magda: Az ajtó című, csodálatos regénye. Háromszor olvastam, utoljára, amikor beteg voltam, egy nap alatt „végeztem vele”, mintha egy nagyon izgalmas kri­mit olvasnék. Pedig nem az. A tartalmát nem mondom el, nem is lenne értelme egy kivonatnak, hiszen Szabó Magda oly gyönyörű, kerek egé­szet alkotott, hogy én azt bukdácsoló szavaimmal úgysem tudnám vis­szaadni. Csak arra tudok mindenkit buzdítani, olvassa el. Lehet, hogy a végén ő is rájön arra, hogy az ajtók nemcsak valóságosan, hanem ké­pletesen is léteznek, és nemcsak a műben, hanem a mi világunkban is, mely érzelmeink birodalmát zárja el, és időnként nagyon nehéz kinyitni és beengedni a másikat, vagy feltárni a titkot, érzéseinket. ❖ Trokán Péter színművész: Először filmen lát­tam, majd színdarabként találkoztam John Steinbeck: Édentől keletre című művével. Amikor a Budaörsi Játékszínben próbálni kezd­tük a darabot, akkor vettem kezembe a regényt. Bár ismertem a cselekményt, a könyv annyira elementáris erővel hatott rám, hogy nem tudtam letenni. A két kötetet három nap alatt olvastam el. A történet valójában egy ön­életrajzi elemekkel átszőtt, modern Káin és Ábel változat. A szerző az emberi választás jogát és felelősségét kutatja a jó és a gonosz harcában. Lebilincselő, ahogy Steinbeck az emberi kreativitást, a küzdelmet, az élni akarást, a család, a hit és a talpon maradás kérdéseit ábrázolja. Ez a kötet azért időt álló, mert az emberiség minden nagy kérdésére benne van a válasz. Rojkó A. .John Steinbeck ÉdentŐI keletre Könyvbemutató Könyvbemutatóra várja az érdeklődőket a Köny­ves Kálmán Gimnázium öregdiák-alapítványa, az N. J. Pro Homine április 12-én, kedden 17 órára a Tanoda tér 1. szám alatti gimnáziumépületbe. Babits Mihály: Zsoltár férfihangra című könyve versein és értekező prózáinak válogatásán túl­menően a Rónay György, Német G. Béla, Nemes Nagy Ágnes, Reisinger János által írt tanulmá­nyokat is tartalmazza. A könyvet a szerkesztő, Reisinger János irodalomtörténész mutatja be. A könyvbemutató alkalmával lehetőség nyílik arra is, hogy az érdeklődők megvásárolhassák az alapítvány által korábban kiadott könyveket is. BABITS MIHÁLY ZSOLTÁR FÉRFIHAriGRA Várják a javaslatot Újpest Gyermekeiért díjra Újpest Önkormányzata a mindenkori felnövekvő nemzedék érdekében „Új­pest Gyermekeiért díjat” alapított 1992-ben. Ezzel a kitüntetéssel ismeri el mindazon pedagógusok, közművelődési szakemberek és egyéb területen dolgozó személyek és kollektívák munkáját, akik a gyermekek ellátásában, nevelésében, oktatásában, közösségük segítésében, szabadidejük hasznos, értelmes eltöltése érdekében folyamatosan kiemelkedően tevékenykednek. Azért, hogy ez a díj 2005-ben is a legméltóbbakhoz kerüljön, várjuk városré­szünk civil szervezeteinek, intézményeinek, gazdálkodószervezeteinek ja­vaslatait azokra a személyekre, akik a fenti kívánalmaknak megfelelnek. A javaslatokat kizárólag az erre a célra szolgáló adatlapon lehet megtenni. Az adatlap beszerezhető az ügyfélszolgálati irodákban (IV., István út 15., illetve Hajló u. 42-44.), amelyet pontosan kitöltve 2005. április 15-ig lehet el­juttatni Hock Zoltán alpolgármester titkárságára (Polgármesteri Hivatal, IV., István út 14.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom