Újpest, 2004 (12. évfolyam, 1/281-25/305. szám)
2004-02-26 / 4. (284.) szám
2004. február 26. __________:_________ ( jJpjFCJ’J*______________________________________5 H atott a szigorítás Az elmúlt év májusában hozott döntést a képviselő-testület arról, hogy az önkormányzat bérlakásaiban élő és a lakbéreket hosszabb-rövidebb ideje nem fizető bérlők esetében a korábban tapasztalthoz képest lényegesen szigorúbban jár el. A szigorítás nemcsak abban nyilvánult meg, hogy a lakbérelmaradás végső soron a bérleti szerződés felbontását is jelentheti, hanem abban is: ne csak az önkormányzat keresse a bérlőt, hanem a bérlő is jelezze esetleges fizetési nehézségeit, további szándékait a tulajdonosnak, vagyis az önkormányzatnak. A rendelet hatásairól, a tapasztalatokról dr. Tóth Krisztina alpolgármestert kérdeztük.- Azon a májusi testületi ülésen ön úgy fogalmazott: a rendelet több pontjának módosítása a lakosság egy része számára szigorúnak tűnik, mégis indokolt volt. Idézzük fel, miért volt szükség a változtatásra?- Valóban, amikor a testület az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről és bérbeadásának szabályairól szóló önkormányzati rendeletünket 2003 májusában ismét módosította, véleményem szerint indokoltan nyúlt ehhez a témához. Kevesen tudják, hogy az önkormányzati lakások bérbeadása nem profitorientált tevékenység, szociális vonzata miatt még nullszaldósra sem sikerül teljesíteni. Ráadásul az önkormányzat számára jelentős kiadást jelent a bérlakások karbantartása, fenntartása is. 2003-ban, amikor már költségvetésünk tervezésekor forráshiánnyal szembesültünk - és a helyzet ebben az évben még rosszabb -, eljutottunk arra a pontra, hogy a lakbérek esetében a fizetési fegyelem még szigorúbb ellenőrzésére, nyomon követésére és betartására kényszerülünk. Ennek nyomán készült a rendelet módosítása. Megfogalmaztuk: a lakbérfizetés elmaradása a bérleti szerződés felbontását és végső esetben a kilakoltatást is jelentheti. Mindezek kilátásba helyezése pedig a fizetési fegyelmet, egyáltalán a fizetési készségét fokozza. Erre pedig nagy szükségünk van, hiszen az elmúlt év tavaszán 100 ezer forintnál magasabb összeggel 177 bérlő tartozott, ők összességében 185 millió forint kintlévőséget halmoztak fel, ami azt jelenti, hogy a közüzemi tartozásuk ennek mintegy kétszeresét tette ki. Az összes lakbértartozás 2003 januárjában mintegy 287 millió forintra rúgott. Rendeletünk humánus voltát azonban mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy aki átmenetileg kerül nehéz helyzetbe, és lakbérfizetési gondjai vannak, az ÚV Rt.-vei kötendő szerződés szerint lehetőséget kap - meghatározott ideig tartó - részletfizetésre.- Milyen visszhangja volt a rendeletnek?- A lakbérhátralékosok ügyeivel az Újpesti Vagyonkezelő Rt.-vel, a polgármesteri hivatal lakásügyi csoportjával közösen foglalkozunk, és a rendelet életbelépését követően negatív jelzést egyikünk sem tapasztalt. A hátralékosok tudomásul vették, hogy jogos az önkormányzat követelése. A lakosság ugyanis egyfelől elvárja, hogy az ön- kormányzat lépjen fel a lakbér- és egyéb hátralékot felhalmozókkal szemben, ugyanakkor arra is hajlamosak, hogy keressék a mentségeket a nem fizetők számára. Szándékaink pozitív visszaigazolását láttuk abban is, hogy több fővárosi ön- kormányzat hasonlóképpen, vagyis az újpesti mintájára szabályozta a lakások bérbeadásáról szóló rendeletét. Decemberben pedig megállapítottuk: több mint 100 millió forint jött be a hátralékok rendezése során lakbérhátralékokból. Ez az összeg február harmadik hetéig további 7 millió forinttal gyarapodott.- Milyen módon lehet rendezni a hátralékot, hiszen aki több százezres adósságot halmoz fel, elvétve fizethet azonnal és egy összegben...- Pedig volt erre is példa. Több olyan ügyfelünk is volt, aki egy összegben 1, 1,5, 3 millió forintot fizetett be lakbértartozása kiegyenlítésére. Mindez igazolta azt a feltevésünket, hogy vannak olyan bérlők, akik kényük-kedvük szerint intézik fizetési kötelezettségüket, egy esetleges megszorítás során azonnal jobb belátásra térnek, mások pedig önhibájukon kívül kerülnek átmenetileg nehéz helyzetbe.- Számukra milyen megoldást tud ajánlani az önkormányzat?- A lakbérhátralék megfizetésének valóban csak az egyik módja az egy összegben való megfizetés. AZ ÚV Rt. jogi csoportjával 170 bérlő kötött részletfizetési megállapodást, melynek feltétele volt az adósság 50 százalékának egy összegben történő befizetése. Rendeletünk arra ad lehetőséget, hogy az aktuális tőketartozás már említett 50 százalékának befizetése mellett 12 hónapi részletfizetési lehetőséget nyújtsunk a megmaradt hátralékra. Különösen méltányosan járunk el olyan esetekben, amikor például kiskorúak avagy a nagykorúságot éppen átlépő fiatalok folytatják a bérlő halálát követően a bérleti jogviszonyt. Hiszen ezekben az esetekben a gyermek vagy gyermekek nem hibáztathatók az adósság felhalmozása miatt.- Ezek voltak azok az esetek, amikor a bérlő kész együttműködni az önkormányzattal. Bizonyára az ellenkezőjére is van példa...- Igen. 50 újpesti lakás bérlőjével szemben a lakás kiürítése iránt bírósági eljárás van folyamatban lakbérhátralék meg nem fizetése miatt, 228 bérlőnek pedig sajnálatos módon hosszabb ideje nem tudjuk átadni tértivevényes, fizetésértesítésünket lakbérhátralékáról. Persze a levél átvételét, éppúgy mint a lakbér meg nem fizetését, lehet egy ideig halogatni. Végtelenségig azonban semmiképpen nem.- Mi a teendő abban az esetben, ha valaki most kerül nehéz helyzetbe, és nem tudja lakbérét kifizetni?- Ezek a könnyebben kezelhető esetek számát gyarapítják. Rendeletünk értelmében a bérlőnek ezt a tényt 8 napon belül jeleznie kell az ÚV Rt.- nél. Kérelmére a bérbeadó engedélyezheti - egyedi elbírálás alapján - a hátralék részletekben történő megfizetését, vagy egy összegben történő halasztott megfizetését. Ebben az esetben az önkormányzat kamatot sem számol fel.- Ezek szerint a legvégső esetként jöhet számításba a kilakoltatás?- Az önkormányzat minden esetben megegyezésre törekszik a bérlővel. Ám vannak, lesznek olyan esetek, amikor ez sajnálatos módon eredménytelenül zárul. Ám a kilakoltatás nem lehet cél. Erre egyébként az újpesti önkormányzatnál csak jogerős bírósági ítélet nyomán kerülhet sor.- A rendelet hatására vége szakad-e a tartozásoknak?- Egyik napról a másikra nem. De el kell indulni az úton, az önkormányzat kintlévőségeinek következetes behajtása érdekében. Van még egy tapasztalatom: a rendelet nyomán megnőtt például a lakáscserék száma. Azok, akik esetleg egyedül laknak egy nagyobb, például 70 négyzetméteres lakást, esetlegesen egy jobban fenntartható, 50 négyzet- méter körülire „váltanak” ahelyett, hogy lakbérhátralékot halmozzanak fel. Volt, van olyan esetünk is, amikor a bérlő vidéken szerez tulajdont újpesti bérleménye helyett. Ezekben az esetekben az ön- kormányzatnak kötelessége a lakhatás biztosítása, és megelőzése annak, hogy a csere folytán a bérlő esetlegesen a lakásmaffia kezére jusson. Ezért minden üyen esetben biztosítunk jogi tanácsadás igénybevételét.- Hány bérlakás van az önkormányzat tulajdonában, és van-e arra adat, hogy hányán szeretnének bérlakáshoz jutni?- A lakástörvény alkalmazásával mintegy 20 000 bérlő vált tulajdonossá, és körülbelül 2800 lakás maradt az önkormányzat tulajdonában. Mintegy 4-5 ezer lakásra várakozó számára lenne megoldás az önkormányzati bérlakás, és nagyon sokan várnak még minőségi cserére. Természetesen az önkormányzat lehetőségei végesek, még annak ismeretében is, hogy a lakásbérbeadás nem ön- kormányzati alapfeladat. Ennek ellenére az önkormányzat kötelességének érzi, hogy folytasson ilyen tevékenységet, mert úgy véli: a saját fedél mindenki számára nagyon fontos. Továbbra is fontos számunkra a lakásainkkal való gazdálkodás. Feltétlenül további előrelépést jelent, hogy Káposztásmegyeren a költség alapú lakbérűvé nyilvánított, de üresen álló, új építésű bérlakásokból, amelyekbe a szanált területekről folyamatosan költöznek be a lakók, az elmúlt héten 10 darabot az önkormányzat népjóléti és lakásügyi bizottsága - a gazdasági bizottság jóváhagyó támogatásával - átmeneti időre piaci alapú önkormányzati bérlakássá sorolt át. (Csak emlékeztetőül: Újpesten szociális alapon, költség alapon és piaci alapon meghatározott lakbérű bérleményeket tartanak nyilván. A szerk. megj.). Nyitva áll ezáltal a lehetőség azelőtt, hogy havonta 1000 forint/négyzetméter áron mielőbb bérbe adhatók lehessenek. A további költözések megtörténéséig nem állnak üresen ezek a lakások, ezáltal az önkormányzat veszteségei is csökkenthetők. Ez az összeg egyébként 50-100 százalékkal alacsonyabb, mint a főváros más kerületeiben piaci alapon meghatározott összeg. A piaci alapon való bérbeadás csökkenti az ön- kormányzat veszteségeit, ugyanakkor a bérbevevővel megkötendő szerződés a kötelezettségeikre nézve is mindenre kiterjedően fogalmazódott meg. Jómagam jelentős lépésnek értékelem, bár tudom, nem mindenki tud élni ezzel a lehetőséggel. A lakások elosztása, a bérlőkijelölés pályázat útján történik. (A pályázati felhívást lásd lapunk 4. oldalán. A szerk.) A bérlőkkel kötendő szerződés természetesen a lakhatás, a lakáshasználat minden körülményére részletesen kiterjed, és többek között háromhavi kaució megfizetését is feltételként szabja meg. így próbáljuk elejét venni az esteleges szándékos rongálásnak, a lakás elhanyagolásának.
