Újpest, 2004 (12. évfolyam, 1/281-25/305. szám)

2004-12-18 / 25. (305.) szám

Átadták a Wolf Emil A Chinoin Rt. újpesti gyáregységében - sokéves hagyomány szerint - zY alapítványi díjjal jutalmazták azokat a kutatókat, mérnököket, akik az elmúlt év legjelentősebb eredményeit érték el. A Wolf Emilről elne­vezett kitüntetés az 1886 és 1947 között élt vegyészmérnöknek, a Chinoin Rt. egyik alapítójának emlékét idézi. December 3-án, az idei ünnepségen, a Wolf Emil-díj megújításáról számolt be az alapítvány két kurátora, Kiss Tamás és Vernes Kinga. Megváltozott a jutalmazottak köre, hiszen ezen­túl mindazok részesülhetnek e kitüntetésben, akik kiemelt teljesítmé­nyükkel mérhető módon és kreatívan járultak hozzá a vállalat mű­ködéséhez. Nem csupán az ipari erőforrás területén, hanem a cég vala­mennyi (kereskedelmi, marketing, menedzsment stb.) ágazatában oda­ítélhető a díj. A korábbiaktól eltérően - amikor a kuratórium ítélte oda a jutalmakat - az új alapszabály értelmében a díjra pályázatot kell benyúj­tani, és a zsűri a benyújtott pályamunkák alapján dönt a kitüntetés odaítéléséről. A szélesedő szakmai kör miatt ettől az évtől a kuratórium tagságát is jelentősen bővítették. A Chinoinban megrendezett ünnepségen Frédéric Ollier vezérigazgató köszöntötte a díjazottakat, majd Jelinek István, az alapítvány kuratóri­umának elnöke egyenként méltatta a kitüntetettek szakmai tevékeny­ségét. A díjak átvételekor valamennyi kiemelt teljesítményű munkatárs rövid riportfilm keretében mutatta be pályázati anyagát. Az idei esztendőben az alábbiak részesültek Wolf Emil-díjban: Várkonyiné Schlovicskó Erika laboratóriumvezető „a kristályo­sítási tevékenység tudományos igényű meghonosításáért a prek- linikai fejlesztés szervezetében”, Aradi Mátyás üzemvezető és Lendvai Ferenc beruházási projektmenedzser „az új, hatékonyabb Drotaverin-üzem létrehozásában kifejtett tevékenységéért”, dr. Százados Miklós belföldi termékmenedzser „az Algoflex ered­ményes bevezetőkampányáért” és Tettamanti Béla iparierőforrás- kontroller „az előre töltött fecskendő gyártásában végzett technológiai fejlesztésért” (Fotó: HorváthD.) Sillye Jenő annak a bizonyos „nagy generációnak" a tagja, amely a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején új hangon szólalt meg a hazai könnyűzenei és művészi életben. Nevét - határon innen és túl - jól ismerik a katolikus plébániákon és a templomi közösségekben. Családjával Káposztásmegyeren él. Több mint három évtizede hol egy szál gitárral, hol rockzenekarával járja a vidéket. Hitről, reményről és szeretetről szólnak a dalai. Advent utolsó hetében új lemezének meg­jelenése kapcsán beszélgettünk.- Milyen üzenetet hor­doz a lemez címadó da­la, a Válaszd az életet!?- Földi létünket két dolog határozza meg, az élet és a halál kultúrája. Az élet kultúrája minden ember számára fontos, hiszen mindenki keresi a békét és a szeretetet. A halál kultúrájában jelen van a birtoklási vágy, a hata­lomra való törekvés, az alkohol, a kábítószer és az emberi torzulások. Senki sem vonhatja ki magát a rá törő hatások alól, mert mindez bekúszik az otthonokba. Választanunk kell élet és halál között! Ez bármilyen líraian is hangzik, mégis a mindennapi élet valósága. Aki látott már alkoholtól feldúlt családot, tudja, mi az alkohol. Aki látott már kábítószer hatása alatt álló fiatalt, az tudja, mi a kábítószer. Hiszem, hogy az em­ber csak akkor boldog, ha az életet választja, de látom, hogy az emberek egy része már nem tud választani. Nekik és értük szól ez a dal.- Tíz új dal szerepel a CD-n, közülük kettő a magyarság sorsáról szól. Milyen élmények nyomán születtek ezek a szerzemények?- Tavaly ősszel Kárpátalján jártam. Évek óta vissza-visszatérek, és első utam minden alka­lommal Munkács magyar püspökéhez vezet. Majnek Antal püspök úr igazi Szent Ferenc-i alkat, elfogy a munkában, mint a gyertya. Hívó szavára lépünk az emberek elé, akikben óriási az igény a magyar nyelv és a hit közössége iránt. Azon a vidéken nagyon nagy a szegénység. Ha nem javul a helyzet, tíz-tizenöt év után elfogy a magyarság. A Kárpátalja és a Szép Magyarországért című dalokkal az imád­ság élményét szeretném visszaadni a határon- túliaknak.- A fellépések egy részén és a lemez felvéte­lekor barátaival muzsikál. Kik a zenekar tag­jai?- Barátaim egy részét - több mint harminc évvel ezelőtt - az Újpest-Kertvárosi Templom kórusá­ban ismertem meg köztük Kemenes Balázst és Pirositz Györgyöt. Jöttek mások is, és sokan to­vább is mentek, mert évtizedeken át csak temp­lomokban énekeltünk, nagyobb fellépésekre nem kerülhetett sor. Egyik legközelebbi zenésztár­sam, Borka Zsolt ma már sógortársam is. Akko­riban kizárólag akusztikus hangszereken, gitá­ron, furulyán, oboán és hegedűn játszottunk. A nyilvánosságot a rendszerváltás hozta el szá­munkra; az egyházi rock műfajában léptünk ki a nagy nyilvánosság elé. Azt hiszem, a zene fogad­tatása nem a közönség életkorán, hanem a nyi- tottszívűségen múlik. Tisztában vagyunk azzal, hogy nagy felelősség hárul ránk. A zenekar tagjai: Borka Zsolt ének, akusztikus gitár, Görgényi Gábor dob, Kemenes Balázs vokál, dr. Kőszeghy Miklós basszusgitár, Mékli Attila vokál, Pirositz György akusztikus gitár, vokál, Sillye Benedek szólógitár, akusztikus gi­tár, Sillye Gergely vokál, Takáts Antal zongora és jómagam ének, akusztikus gitár.- Sokfelé utazik a világban, az otthona mégis Káposztásmegyer. Mennyire erős a város­részhez való kötődése?- Fiatal házasokként előbb Újpest „belvárosá­ban” laktunk, de közel húsz éve, hogy Káposz- tásmegyerre, e gyökértelen városrészbe költöz­tünk. A kezdetektől részt vettem a helyi hitélet szervezésében, a plébánia megalakulása után világi elnökké választottak. Otthonra találtam itt, és bárhová, bármennyit is utazom, sohasem felejtem el, hogy novemberben - Jenő-nap táján - a káposztásmegyeri templomban várnak rám zenész és zenehallgató barátaim. Öt gyereket adott az Isten; Julcsi lányom férj­hez ment, négy fiam, Gergely, Benedek, Balázs és Gábor éveken át a zenekaromban játszott, il­letve játszik ma is. Nagyon hálás vagyok a fe­leségemnek, aki soha nem kérdőjelezte meg választott hivatásomat. r. a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom