Újpest, 2004 (12. évfolyam, 1/281-25/305. szám)

2004-12-09 / 24. (304.) szám

2004. december 9. í i í r j “ ^ i -7 UJJ r,:>l — __ Z f \ Ismeretlen dokumentumok Babits Mihály Újpestre kerüléséről Afogarasi M. Kir. Állami Főgimnázium Igazgatóságának kérvénye a Vallás és Közoktatási Miniszternek B abits Mihály az egyetem elvégzése után egy tanévet Baján, kettőt pedig Szegeden helyettes tanárként dolgo­zott végig. Tanulmányai befejeztével termé­szetesen szülővárosába, Szekszárdra szere­tett volna kerülni, ezért mindkét hely csupán kerülőnek, időbeli haladéknak tűnt e cél megvalósításához. Mivel pedig anyagi hely­zete nagymértékben függött státusától, arra is törekedett, hogy valamelyik gimnázium­ban végleges kinevezést nyerhessen el. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium az 1908-1909-es tanévtől ki is nevezte rendes tanárnak, csakhogy a távoli Fogarasba, a ma­gyar történelem egykor jelentős városába, amely azonban ebben az időben már nem­zetiségi területté vált. Érthető volt elkese­redése, s ez 1908 nyarán írt leveleiből is kitet­szik, hiszen Szekszárdról egyhuzamban nem is lehetett odautazni, csak Budapesten keresztül, azután pedig átszállásokkal, hu­szonnégy órát jóval meghaladó vonatozás­sal. Nem is érezte jól magát ezen a messzi településen, noha barátokat talált a tanári karban, és elfoglaltságokat a gimnáziumi kötelezettségeken túl. Kedélyét mégis meg­viselte a felemás helyzet, s ebből a letargikus állapotból még itt született alkotásai sem tudták kiragadni. Pedig az itt töltött három év alatt pályakezdésének sok fontos verse született itt, valamint novellái, Laodameia című drámai költeménye, tanulmányai, mint például az Stilisztika és retorika a gimnázi­umban, amely - kimondottan a tanításhoz kapcsolódik, s emiatt a gimnázium évköny­vében jelent meg először. De itt kezdte el Dante nagy művét fordítani, itt mélyedt el az ógörög nyelv tanulásában: klasszikus álmok >és keresztény ideálok töltötték ki magányos napjait. Fogaras képe későbbi regényeiben is megjelent. Noha elképzelésének egyik része teljesült, s Fogarason rendes tanárként kezdhette meg a tanítást, egy percig sem gondolhatott rá ko­molyan, hogy véglegesen ezen a vidéken marad, itt alapít családot, itt éli le az életét. Amikor 1910 szeptemberében húga Szek­szárdról arról értesítette, hogy a szülőváros gimnáziumából elkerült egy tanár, Babits Mihály azonnal pályázatot nyújtott be a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba, hogy a helyére kerülhessen.' Sikere érdeké­ben budapesti ismerősei segítségét is kérte, Ignotusét, akivel nem sokkal korábban is­merkedett meg, miután Osvát Ernő neveze­tes 1908 őszi kéziratkérő levele után a folyói­rat szerzőjévé vált. A főszerkesztő való­színűleg közben is járt, mivel arról Babits Mihály intézeti rendes tanárnak I: ki az intézetnél e minőségben már 3 évi szol­gálatot töltött, :l áthelyezés iránti kérelmét pártolólag terjesztem fel. Nevezett tanár ily irányban már a m[últ], év szeptemberében nyújtott be kérelmet, amit a n[agy]m[éltósá- gúj. vall. és közokt. Minisztérium 1910. évi szept. 20-án 101 645 sz. leiratához képest előjegyzésbe venni méltóztatott. Folyamo­dónak a kérelemben felhozott indokai mind­két irányban - akár irodalmi és tudományos munkássága kifejtésének megkívánt előfel­tételei, akár pedig családi érdekei szem­pontjából méltányolhatok. Épen azért, amennyiben kérelmét a n[agy]­értesítette, hogy hamarosan Szekszárdra vagy Budapestre fogják áthelyezni. De vala­mi hiba történhetett, mert az áthelyezés egyre késett, az év végéig nem is történt sem­mi. Január közepén ismét kapott a Nyugat szerkesztőségétől egy levelet, amelyben Fenyő Miksa arról értesítette, hogy az egyik budapesti gimnáziumban tanító kolléga haj­landó lenne Babits Mihállyal cserélni. Te­kintve azonban azt, hogy Fogaras rendkívüli A Nagyszebeni Tankerületi Felügyelőség afogarasi M. Kir. Állami Főgimnázium Igazgatóságának Ezidei 281. számú előterjesztése mellől Babits Mihály rendes tanár folyamodvá­nyát tudomás és további eljárás végett azzal az értesítéssel küldöm idezártan vissza az Igazgatóságnak, hogy a vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisztérium­nak folyó évi július hó 4-én 79 635. szám alatt kelt leiratához képest folyamodónak áthelyezés iránt benyúj­tott kérelme feljegyeztetett. - Nagyszeben, 1911. július hó 19-én a főigazgató szabadságon: Szentimrei István áll. főgimnáziumi igazgató, főigazgatóhelyettes. mjéltóságú]. vall. és közokt. Minisztérium ez alkalommal teljesítené, s őt akár a fő­városba, akár annak közelségébe, vagy szülőföldjére Szekszárdra áthelyezné a jövő 1911/12. isk. évre, bátorkodom f. évi máj. 2-án 186. sz. előterjesztésemben tett kéré­semet megismételni avval, hogy tekintettel a szakirány helyreállításának fontos érde­kére, méltóztassék egyidejűleg helyére in­tézetünkhöz görög-latin szakképesítésű ta­nárt alkalmazni. Fogaras, 1911. június hó 24. mértékben távol volt minden hazai cent­rumtól, ez csupán tévedés lehetett, vagy az érintett, vagy Fenyő Miksa részéről. Ezután szintén a folyóirat köreiből kiinduló, több párhuzamosan egymás mellett futó kezde­ményezés született a költő fővárosba hozata­la ügyében, amelyek végül sikerrel jártak, s Babits Mihály a következő tanévet már Újpesten kezdhette meg. Minderről igen pontosan és részletesen Éder Zoltán Babits a katedrán című könyvében lehet olvasni. Az itt következő dokumentumok azonban kissé módosítanak az eddigi ismereteken. Eredetileg a fogarasi Magyar Királyi Állami Főgimnázium irattárában voltak, mint a gim­názium működésének írásos lenyomatai. 1918 utáni sorsuk azonban teljes egészében rekonstruálhatatlan, egészen addig, amíg Csokonai-Illés Sándor a múlt század ki­lencvenes éveinek közepén egy a Magyar Tu­dományos Akadémia által felkarolt kezde­ményezés során, amelynek célja fogarasi emléktábla-állítás volt Babits Mihálynak, fel nem fedezte őket. Kalandregénybe illő mó­don sikerült megszerveznie, hogy másolat készülhessen róluk, ami nem is volt olyan könnyű, tekintve, hogy abban az időben Fo­garason egy kézen megszámlálható helyen volt csupán erre lehetőség. Mindenesetre azóta a duplikátumok a Petőfi Irodalmi Mú­zeum kézirattárában találhátók, más Babits Mihály fogarasi működését demonstráló ira­tok másolataival együtt, és a kutatók ren­delkezésére állnak. Buda Attila Major Károly dr., igazgató (folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom