Újpest, 2004 (12. évfolyam, 1/281-25/305. szám)
2004-12-09 / 24. (304.) szám
2004. december 9. í i í r j “ ^ i -7 UJJ r,:>l — __ Z f \ Ismeretlen dokumentumok Babits Mihály Újpestre kerüléséről Afogarasi M. Kir. Állami Főgimnázium Igazgatóságának kérvénye a Vallás és Közoktatási Miniszternek B abits Mihály az egyetem elvégzése után egy tanévet Baján, kettőt pedig Szegeden helyettes tanárként dolgozott végig. Tanulmányai befejeztével természetesen szülővárosába, Szekszárdra szeretett volna kerülni, ezért mindkét hely csupán kerülőnek, időbeli haladéknak tűnt e cél megvalósításához. Mivel pedig anyagi helyzete nagymértékben függött státusától, arra is törekedett, hogy valamelyik gimnáziumban végleges kinevezést nyerhessen el. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium az 1908-1909-es tanévtől ki is nevezte rendes tanárnak, csakhogy a távoli Fogarasba, a magyar történelem egykor jelentős városába, amely azonban ebben az időben már nemzetiségi területté vált. Érthető volt elkeseredése, s ez 1908 nyarán írt leveleiből is kitetszik, hiszen Szekszárdról egyhuzamban nem is lehetett odautazni, csak Budapesten keresztül, azután pedig átszállásokkal, huszonnégy órát jóval meghaladó vonatozással. Nem is érezte jól magát ezen a messzi településen, noha barátokat talált a tanári karban, és elfoglaltságokat a gimnáziumi kötelezettségeken túl. Kedélyét mégis megviselte a felemás helyzet, s ebből a letargikus állapotból még itt született alkotásai sem tudták kiragadni. Pedig az itt töltött három év alatt pályakezdésének sok fontos verse született itt, valamint novellái, Laodameia című drámai költeménye, tanulmányai, mint például az Stilisztika és retorika a gimnáziumban, amely - kimondottan a tanításhoz kapcsolódik, s emiatt a gimnázium évkönyvében jelent meg először. De itt kezdte el Dante nagy művét fordítani, itt mélyedt el az ógörög nyelv tanulásában: klasszikus álmok >és keresztény ideálok töltötték ki magányos napjait. Fogaras képe későbbi regényeiben is megjelent. Noha elképzelésének egyik része teljesült, s Fogarason rendes tanárként kezdhette meg a tanítást, egy percig sem gondolhatott rá komolyan, hogy véglegesen ezen a vidéken marad, itt alapít családot, itt éli le az életét. Amikor 1910 szeptemberében húga Szekszárdról arról értesítette, hogy a szülőváros gimnáziumából elkerült egy tanár, Babits Mihály azonnal pályázatot nyújtott be a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba, hogy a helyére kerülhessen.' Sikere érdekében budapesti ismerősei segítségét is kérte, Ignotusét, akivel nem sokkal korábban ismerkedett meg, miután Osvát Ernő nevezetes 1908 őszi kéziratkérő levele után a folyóirat szerzőjévé vált. A főszerkesztő valószínűleg közben is járt, mivel arról Babits Mihály intézeti rendes tanárnak I: ki az intézetnél e minőségben már 3 évi szolgálatot töltött, :l áthelyezés iránti kérelmét pártolólag terjesztem fel. Nevezett tanár ily irányban már a m[últ], év szeptemberében nyújtott be kérelmet, amit a n[agy]m[éltósá- gúj. vall. és közokt. Minisztérium 1910. évi szept. 20-án 101 645 sz. leiratához képest előjegyzésbe venni méltóztatott. Folyamodónak a kérelemben felhozott indokai mindkét irányban - akár irodalmi és tudományos munkássága kifejtésének megkívánt előfeltételei, akár pedig családi érdekei szempontjából méltányolhatok. Épen azért, amennyiben kérelmét a n[agy]értesítette, hogy hamarosan Szekszárdra vagy Budapestre fogják áthelyezni. De valami hiba történhetett, mert az áthelyezés egyre késett, az év végéig nem is történt semmi. Január közepén ismét kapott a Nyugat szerkesztőségétől egy levelet, amelyben Fenyő Miksa arról értesítette, hogy az egyik budapesti gimnáziumban tanító kolléga hajlandó lenne Babits Mihállyal cserélni. Tekintve azonban azt, hogy Fogaras rendkívüli A Nagyszebeni Tankerületi Felügyelőség afogarasi M. Kir. Állami Főgimnázium Igazgatóságának Ezidei 281. számú előterjesztése mellől Babits Mihály rendes tanár folyamodványát tudomás és további eljárás végett azzal az értesítéssel küldöm idezártan vissza az Igazgatóságnak, hogy a vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisztériumnak folyó évi július hó 4-én 79 635. szám alatt kelt leiratához képest folyamodónak áthelyezés iránt benyújtott kérelme feljegyeztetett. - Nagyszeben, 1911. július hó 19-én a főigazgató szabadságon: Szentimrei István áll. főgimnáziumi igazgató, főigazgatóhelyettes. mjéltóságú]. vall. és közokt. Minisztérium ez alkalommal teljesítené, s őt akár a fővárosba, akár annak közelségébe, vagy szülőföldjére Szekszárdra áthelyezné a jövő 1911/12. isk. évre, bátorkodom f. évi máj. 2-án 186. sz. előterjesztésemben tett kérésemet megismételni avval, hogy tekintettel a szakirány helyreállításának fontos érdekére, méltóztassék egyidejűleg helyére intézetünkhöz görög-latin szakképesítésű tanárt alkalmazni. Fogaras, 1911. június hó 24. mértékben távol volt minden hazai centrumtól, ez csupán tévedés lehetett, vagy az érintett, vagy Fenyő Miksa részéről. Ezután szintén a folyóirat köreiből kiinduló, több párhuzamosan egymás mellett futó kezdeményezés született a költő fővárosba hozatala ügyében, amelyek végül sikerrel jártak, s Babits Mihály a következő tanévet már Újpesten kezdhette meg. Minderről igen pontosan és részletesen Éder Zoltán Babits a katedrán című könyvében lehet olvasni. Az itt következő dokumentumok azonban kissé módosítanak az eddigi ismereteken. Eredetileg a fogarasi Magyar Királyi Állami Főgimnázium irattárában voltak, mint a gimnázium működésének írásos lenyomatai. 1918 utáni sorsuk azonban teljes egészében rekonstruálhatatlan, egészen addig, amíg Csokonai-Illés Sándor a múlt század kilencvenes éveinek közepén egy a Magyar Tudományos Akadémia által felkarolt kezdeményezés során, amelynek célja fogarasi emléktábla-állítás volt Babits Mihálynak, fel nem fedezte őket. Kalandregénybe illő módon sikerült megszerveznie, hogy másolat készülhessen róluk, ami nem is volt olyan könnyű, tekintve, hogy abban az időben Fogarason egy kézen megszámlálható helyen volt csupán erre lehetőség. Mindenesetre azóta a duplikátumok a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárában találhátók, más Babits Mihály fogarasi működését demonstráló iratok másolataival együtt, és a kutatók rendelkezésére állnak. Buda Attila Major Károly dr., igazgató (folytatjuk)
