Újpest, 2004 (12. évfolyam, 1/281-25/305. szám)
2004-09-30 / 19. (299.) szám
2004. szeptember 30. A Sprinter Kiadó gondozásában a közelmúltban hiánypótló kézikönyv jelent meg Budapest teljes utcanévlexiko- na címmel. A lokál- patrióták bizonyára jól ismerik a korábbi hasonló témájú munkákat, ez a kötet azonban számos szempontból többet nyújt elődeinél. Mészáros György mintegy fél évszázadon keresztül - hivatalból és hobbiból - dolgozott az adattár szerkesztésén. A kötet emiatt minden eddiginél teljesebb, hiszen valamennyi olyan közterületi elnevezést tartalmazza, amely a mai főváros területén 1255 és 2003 között keletkezett. (így természetesen az újpesti képviselő-testület által tavaly jóváhagyott utcanevek is szerepelnek a könyvben). A várostörténet iránt érdeklődők mindemellett a legnevesebb vagy történetük miatt legérdekesebb utcák és terek irodalmi mélységű „portréját” két szerző: Búza Péter és Prusinszki István írásaiból ismerhetik meg. A kötetből kiderül, hogy az utcanévadás gyakorlatában hat korszak válik el egymástól: a török uralom előtti időszak, a török hódoltság kora, a Buda visszafoglalásától a főváros egyesítéséig terjedő időszak, az 1873 utáni évtizedek, a második világháború utáni korszak, valamint az 1989-et követő esztendők. Több évszázados hagyománynak számított, hogy a közterületet védőszentről, épületről, annak névadójáról, egy szoborról, keresztről vagy templomról nevezték el (pl. Szent György tér). Neveztek el utcát ott élt nemzetiségekről (Német, Olasz utca). Sokszor egyes mesterségek adták kölcsön nevüket (Mészáros, Molnár utca). A közterületek elnevezése gyakran azt jelölte, hogy mely település felé vezetnek (Kecskeméti, Váci utca). Ugyancsak fontos névadási szempont volt a fogadók, vendéglők, üzletek cégtáblája (a „Fehérgalambhoz” címzett vendéglő emlékét őrzi a Galamb utca, a Kígyó patikáét a Kígyó utca). Személyekről csak igen későn neveztek el közterületet. Budapesten elsőként 1823-ban József nádorról és feleségéről, Dorottyáról keresztelteltek el teret, illetve utcát. Kezdetben valamennyi utcatábla német nyelven készült, később kétnyelvű feliratokat használtak, de 1873 után már mindenütt megjelentek a magyar táblák. A védett fővárosi utcanevek felsorolásában két közterületet találunk Újpestről, az Erzsébet és a Munkásotthon utcát. Megtudható a könyvből, hogy 1990 óta a kerületek önállóan döntenek közterületeik névadásáról. A fővárosi önkormányzat csak a személyekről elnevezett közterületekért és a több kerület határát jelentő utakért, terekért felelős. A kötetet szerkesztő Ráday Mihály tanulmányértékű előszavát a témát érintő, jelenleg érvényes számos jogszabály, a főváros városrészeinek rövid leírása, a teljes utcanévjegyzék, valamint a számneves és védett utcák felsorolása követi. A közterületek korábbi elnevezése tipográfiailag megkülönböztetve, önálló szócikként is megtalálható a jegyzékben, így a mai utcanév a régi alapján is visszakereshető. A források jegyzéke a kötet végén található. A teljességre törekvő munka több mint tízezer fővárosi közterület nevét és rövid történetét vázolja fel. A kézikönyv számos újpesti vonatkozású érdekességre is rávilágít. Ezek egyike, hogy 1950-ben - a Budapest környéki települések fővároshoz való csatolásával párhuzamosan - azért történt meg a kerületátszámozás, hogy a munkásvárosként számon tartott Újpest „megelőzze” a korábbi IV. kerületet, azaz a Belvárost. Rojkó A. Ahogyan a fogyasztóvédők látják Apró kis ügyeskedések, véletlen gondatlanság - bárminek is nevezzük, a végén a vevők károsodnak a fogyasztóvédelemmel foglalkozók tapasztalatai szerint. A vevők nincsenek tisztában jogaikkal, az eladók pedig védik a védhetetlen helyzetet. A hatósági ellenőrzések során minden második kereskedelmi, szolgáltatóipari egységben jogsértést tapasztaltak. Erről nemrégiben sajtótájékoztatón számoltak be. És ti hol vásároltok? - hangzik el gyakorta egy- egy beszélgetés során a kérdés. Az autóval is bíró újpestiek átlagosan havonta egyszer, főként élelmiszer-vásárlás céljából felkeresik valamely közeli hipermarketet. Nem árt azonban odafigyelni a könnyen elérhető örömök e tárházaiban. Huszay Gábor, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatója szerint több panaszbejelentésben kifogásolták a polcaikon feltüntetett árnál magasabb összeg blokkolását. Ennek oka nyilván az árakat megállapító részleg és a pénztárgépek programja közötti hibás információközvetítésben rejtik. Átlagosan 60-80 ezer terméket árulnak a hipermarketekben naponta, közülük több ezer cikknek is változhat az ára. A téves számlázást emiatt csak gondatlanságnak minősíthetik. Tapasztalataik alapján kezd visszaszorulni a nettó ár plusz áfa feltüntetése, Magyar- országon mindenhol a bruttó árat kellene megadni. Sokszor felmerült, hogy csak az ital ára szerepelt, az üvegé már nem, és az akciós termékek egy részének a szavatossági ideje igencsak a vége felé tartott. Többször reklamáltak a bevásárlóközpontok reklámtevékenysége miatt is.- A gyakorlat az, hogy ahol ellenőrizzük, ott a részletekben valami hiba van. Vagy nincs megfelelő árukészlet, vagy ott nincs, ahol a fogyasztók kereshetik - jégyezte meg a főigazgató. - Előfordul, hogy a reklámozott árucikkek a meghirdetett kedvező áron nem vásárolhatók meg az akció egész időtartama alatt. A kereskedelmi egységek ellenőrzésekor (kisebb üzleteket és a vendéglátóhelyeket is ideértve) 2004 első félévében minden második helyen az üzletek vezetői magyarázkodásra kényszerültek. A tendencia azonban még így is kedvező. Az elmúlt évinél mintegy 20 százalékkal kevesebb szabálysértési eljárást indítottak, és 450 millió forint szabálysértési, fogyasztóvédelmi, minőségvédelmi és reklámfelügyeleti bírságot róttak ki. Sajnálatos tapasztalatuk, hogy a dohány- és alkoholtermékek árusításának ellenőrzésekor minden tizedik esetben a 18 éven aluliakat is kiszolgálták. A kereskedő kötelessége lenne a gyaníthatóan fiatalkorút életkorának igazolására felszólítani, majd annak elmaradása esetén a kiszolgálást megtagadni. Segítené ezt, ha a vásárlók ebben a kereskedőt támogatnák. Vendéglátó egységeknél a leggyakoribb kifogás a márkás röviditalok helyett ugyanannyiért kommersz szeszes italok felszolgálása volt. De az alkoholmentes italokat kedvelők is gyakorta csalódtak. A rendelt magasabb gyümölcstartalmú dzsúsz vagy nektár helyett sima gyümölcs- ital került az asztalukra. Az ellenőrök sokszor tapasztalták a hiteles űrmértékek használatának elmaradását. Ezekkel az apró kis csúsztatásokkal egy próbavásárlásnál átlagosan 65 forinttal csapták be a vásárlót - a melegkonyhás létesítményeknél százforintos, a cukrászdáknál csak ötvenforintos megrövidítésekkel találkoztak az ellenőrök. A fővárosi lakosok többsége panaszfórumának tekinti a fogyasztóvédelmi felügyelőséget. A budapesti felügyelőség igazgatója, Tóth Istvánná elmondása alapján a minőségi reklamációval élők jelentős részét hivatalból az 1997. évi fogyasztóvédelmi törvény alapján létrehozott Budapesti Békéltető Testülethez küldik. Ez a szervezet a bírósági eljáráson kívül rendezi az áruk és szolgáltatások minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogvitákat (e-mail címük: bekelteto.testulet@bkik.hu). Vásárláskor az eladó és a vevő között egy polgári jog alá tartozó szerződés jön létre. 1997-től az eladó már nem köteles a terméket kicserélni, az árát visszafizetni. Az egy éve életbe lépett szavatossági és jótállási rendelet alapján a vásárlást követő hat hónapon belül a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a termék nem gyártási hibás volt, hat hónap múltán azonban már a vásárlónak szükséges bizonyítania a gyártásból eredő meghibásodást. Neki kell minőség- vizsgálatot, szakvéleményt kérni. A Fogyasztó- védelmi Felügyelőség internetes honlapján (www.fvf.hu) rendszeres tájékoztatást kaphatunk a fogyasztóvédelem tapasztalatairól, és itt közvetlenül be is jelenthetők az észrevételek, panaszok. gábriel Könyvajánló Budapest teljes utcanévlexikona
