Újpest, 2004 (12. évfolyam, 1/281-25/305. szám)
2004-08-02 / 17. (297.) szám
2004. szeptember 2. 25 Oh/cM&Cnh Lrják/... A Dugonics utcai határkőről Remélem, hogy még nem késő, és sikerül megmenteni az áthelyezéstől a Dugonics utcában levő régi pesti határkövet. Nem vagyok újpesti lakos, és csak most került a kezembe az Újpest 2004. évi 12. száma, amelynek a „Határkő a Dugonics utcából” című cikkéből értesültem, hogy a határkövet mint Újpest múltjának egy darabját a rendezendő piactérre szándékoznak áthelyezni. Nem akarok ünneprontó lenni, de a nevezett kőnek csak annyi köze van Újpest múltjához, hogy több társával együtt Pest városnak és annak a Palotának (Rákospalota) a határán állt, amelynek területéből később Újpest kivált. Ezért nem is szerepelhetett az Újpest felirat a kő oldalán. Ezzel a kővel kapcsolatban esett tévedésbe a városvédő Ráday Mihály is, aki az Újpest feliratot hiányolva gondolta, hogy biztosan a három helység határán áll a kő. Ráday a kő képét is közli a Városvédő beszédek 2. részében,.a fényképeket tartalmazó rész 31. oldalán. A kép aláírása: Határkő Újpest és Rákospalota határán. Hasonló határkövek a régi Budapest (Kis-Buda- pest) határán még elég szép számmal találhatók, tehát a szomszédos települések vonatkozásában nem tekinthetők tárgyi emléknek. Ráadásul Újpest neve nem is szerepel a köveken. Sajnálatos módon éppen az újpesti szakaszon pusztult el a legtöbb kő, amelyeket a Dugonics utca és a Madridi utca déli oldalán kellene keresni. Tudtommal a nevezetten kívül nem maradt fenn másik kő. Ami a Pest-Újpest-Rákospalota hármas határt illeti, az a Madridi utca déli oldalán, a Bécsi utcánál volt. Az Újpest és Rákospalota közötti határ több mint száz évig innen futott a Bécsi utca vonalán, majd - annak meghosszabbításában - telekhatárokon az Árpád útig, onnan tovább a Szilágyi utcán a Görgey Artúr utcáig. Ettől a ponttól a határ a XX. században különböző útvonalakon haladt tovább. Külön cikket érdemelne ezeknek a változatoknak a bemutatása. Végeredményben mindegyik változtatás után Újpest területe növekedett Rákospalota rovására. Végül - Nagy-Budapest létrehozásakor - a hármas határ a mai helyére, a határvonal (immár kerülethatár) pedig a Budapest-Vác vasútvonalhoz került. Teljesen hasonló a helyzet a valamikori Pest és Szentlőrinc (IX. és XIX. kerület) határán, ahol a határköveken nem szerepel a Szentlőrincből később kivált Kispest neve. Példaképpen az Europark bevásárlóközpont előtti oszlop egyik oldalán Pest, a kispesti oldalon pedig Szentlő- rincz felirattal (1. kép). A határköveket Buda és Pest városok elöljáróságai helyezték el és nem a Váci Járási Telekkönyvi Hivatal, mint ahogy a cikkben írják. Ilyen nagy méretű határköveket Magyarországon máshol csak az országhatárokon lehet találni. Abban az időben telekkönyvek csak Budán és Pesten voltak, mert az általános telek- könyvezést csak később (1853) vezették be. Azt is írják, hogy „az oszlop ugyanis nemcsak a települések közös határát jelöli, hanem egyúttal a telekkönyvi hivatal mérési pontja is mind a mai napig”. A járási és városi bíróságokon székelő telekkönyvi hivatalok a későbbiekben sem helyeztek el határköveket, és nem végeztek méréseket, mert az a felmérési (kataszteri hivatalok) feladata volt. Telekkönyvi hivatalok pedig már régóta nincsenek, mert a telekkönyv és az állami földnyilvántartás egyesítésével 1972 és 1980 között létrehozott ingatlan-nyilvántartás vezetése a földhivatalokhoz került. A köveknek azonkívül, hogy manapság is legtöbbször kerületek határán állnak, további földmérési funkcióik is vannak. Budapestnek az 1930-as években megkezdett korszerű felmérésekor a megfelelően elhelyezkedő határköveket háromszögelési pontnak választották ki, egyesek oldalába pedig szintezési jelet is elhelyeztek. A földmérési jelek nyilvántartása és gondozása a megyei földhivatalok, Budapesten a Budapesti Földhivatal feladata. A jelek áthelyezését - indokolt esetben - a földhivatal engedélyezi. A határjelnek, ami egyben földmérési alappont is, csak a saját helyén van eszmei értéke, áthelyezve értéktelen kőtömbbé válik. Olyan, mint amikor a magas vízállást mutató árvíztáblát múzeumban helyezik el. Kérem az illetékeseket, hogy a másolatot helyezzék el a piactéren, és ne fordítva! Mert milyen becses műszaki emlék is eredeti helyén pl. az a negyed évezredes kő, amelyik Pest és Rákoskeresztúr határán áll (XVII. kér., Pesti út és az 526. sor találkozásánál), egyik oldalon Pest, a másikon „Keresztvr” 1738 felirattal (2. kép)! Felhívom az érdeklődők figyelmét, hogy az indokoltan megszüntetett budapesti földmérési jelekből gazdag gyűjtemény tekinthető meg a XIV. kerületi Bosnyák téren, a templom és a földmérési cégek irodaháza közötti területen. Ezek között szép számban vannak régi határjelek is. , dr. Varga József egyetemi adjunktus AIV. kerületi védőnői szolgálat szeptemberben több rendezvénnyel várja az újpesti kismamákat. Babamasszázs-tanfolyam szeptember 6-án és szeptember 22-én indul a Galopp utcai (Galopp utca 6., tel.: 380-6984), illetve az Erdősor utcai (Erdősor utca 1., tel.: 233- 1414) tanácsadó épületében. A baba-mama klub szeptember 3-án és 17- én a Hargita utcai (Hargita utca 1., tel.: 2302806) és az Erdősor utcai tanácsadóban fogadja az érdeklődőket érdekes témákkal, mint például tapasztalatok és problémák a nyári csecsemőtáplálásban, vagy mire vigyázzunk az ősz közeledtével? A szülés előtt állókat felkészítőtanfolyammal várják a védőnők szeptember 17-én a Galopp utcai tanácsadóban - beszélgetés a várandósság alatti változásokról és a szociális támogatási formákról. Szín-vonal Képzőművészeti kör felvételt hirdet rajz, festészet, szobrászat és grafika képzőművészeti szakra. Szeretettel várunk minden általános iskolás és gimnazista korú tanulót, akiknek ilyen irányú érdeklődésük van, illetve továbbtanulásukhoz szükséges felkészítésükben segítséget nyújthatunk. Helyszín: Langlet Valdemár Általános és Felnőttképző Iskola 1047 Bp., Langlet Valdemár u. 3-5. Jelentkezni lehet: 2004. szeptember 26-ig az alábbi telefonszámokon: Boros Gitta 06-30-476-0887, Koncz Viktória 06-70- 318-9439.
