Újpest, 2004 (12. évfolyam, 1/281-25/305. szám)
2004-08-19 / 16. (296.) szám
2004. augusztus 19. (Poldi bácsi: „Ó, csak az a szép ződ. gyep, csak az ne hiányozna annyira... ”) Hát nekünk is hiányzott. Hiába volt az évek óta tartó munka (füvesítés, locsolás, nyírás), hiába volt kímélve hónapokig, ha a gyerekek rámentek - ami természetes -, pár hét alatt elkopott, eltűnt, és maradt a poros udvar. Aztán idén, júliusban a Nánási Kertészetnek, illetve vezetőjének köszönhetően változás történt. Időt, energiát és pénzt nem kímélve udvarunk egy részét segítette szebbé, csinosabbá tenni. A törmelékes, rossz talaj elhordása után a területet feltöltötték jó minőségű földdel, majd gyepszőnyeggel beborították. Ezenkívül híjákat, virágpalántákat, hatalmas virágládákat ajándékoztak csoportunknak. Ezúton szeretnénk megköszönni a Nánási Kertészet dolgozóinak ezt az önzetlen gesztust, és persze azt is, hogy már hetedik éve járulnak hozzá egy-egy gyönyörű fenyőfával az óvodában tartott karácsonyi ünnepekhez. Erdősy Jánosné óvodavezető Tóth Zsigmondné óvodapedagógus Homoktövis Óvoda Csavargó költők: Berda és Ladányi Idén jelent meg - hosszú várakozás után, végre! - a „Berda József összegyűjtött versei” c. kötet (Helikon Kiadó). Ennek kapcsán szeretném a tisztelt Olvasó figyelmét felhívni egy számomra érdekes - tudomásom szerint a szakirodalomban eddig nem észrevételezett párhuzamra. Berda József és Ladányi Mihály költők habitusbeli és költészeti rokonságáról - vagy legalábbis hasonlóságáról - van szó. A rendelkezésemre álló források nem utalnak rá, hogy személyesen találkoztak volna, sorsuk, pályájuk mégis sok hasonlóságot mutat. Mindketten járják az országot, csavarognak Budapest külvárosaiban, vállalják a proletársorsot és szolidaritást (Ladányi származása szerint nem, de büszke tudatossággal), habzsolják az életet, a szerelmet, a jó ételeket, borokat... És énekelnek mindezekről. Legnagyobb lélegzettel mindketten szabad versben. A fentiek megtapasztalására legyen szabad ajánlanom - a gyönyörűen szerkesztett és kivitelezett Berda-kötet mellett - a tisztelt Olvasó figyelmébe az alábbi műveket: „Ladányi Mihály: Könyörgés szerelem ellen. Bp., 1997, Zrínyi Kiadó”. „Simon András szerk.: Bejegyzések a családi bibliába. Posztumusz Ladányi-versek. Bp., 1988, Zrínyi Kiadó”. Botos Ferenc tanár Gyógylovastábor gyermekeknek Az újpesti önkormányzatnak, a Matávnak és több támogatónak köszönhetően július 18-tól a Napraforgó Alapítvány egyhetes gyógylovastábort szervezett 6-10 éves gyermekek számára Kertán, egy Veszprém megyei kis faluban, a Somló hegy lábánál. A gyerekek tanulási, beilleszkedési, figyelemzavarral küzdenek. Fontos volt számukra, hogy fejlesztésük a nyár folyamán se szakadjon meg, sőt új élményekkel és egészségmegőrző programokkal gazdagodjanak. A magatartás-, viselkedés- és részképességzavarokkal küzdő gyerekekkel végeztetett meghatározott gyakorlatsorok teljesen lekötik a figyelmüket. A foglalkozások részét képezi az állat gondozása is, hiszen a lóval való törődés során mély kapcsolat alakul ki a gyerek és a négylábú között, ami kedvező változást idéz elő a gyerek viselkedésében. A lovas terápia fejleszti a gyerekek térbeli tájékozódását, emlékezetét, önbizalmát, önfegyelmét, önismeretét, egyensúlyérzékét, akaraterejét, felelősségérzetét önmaguk és mások iránt. Fontos a lovasterapeuta személye, hiszen a gyerekekkel való sikeres és eredményes bánásmód feltétele, hogy a gyermek jól érezze magát a lovon. Topár Zsolt személyében rátaláltunk a kedves, gyermekszerető oktatóra. Az élményekről gyönyörű, színes rajzok születtek. A falusi életmód megismerése, a folyamatos növény- és állatgondozás (ló, disznó, baromfi, galamb, nyúl) új tapasztalatokkal gazdagította a gyermekeket. Délelőttönként kirándultunk: a Somló hegy megmászása, a sümegi várban a várjátékok megnézése, Pápán élményfürdő, falusi lovas sétakocsikázás és a sok képesség- fejlesztő mozgásos játék tette élménydússá napjainkat. Esténként, miután tábortüzünk elhamvadt, csillaglesre indultunk. A legtöbb kisgyerek először látta a tiszta, sötét, csillagos égboltot, hiszen ez a városi fényeknél nem figyelhető meg. A Göncölszekér felismerése felejthetetlen élmény volt a gyerekeknek. Gyorsan eltelt az egy hét, de vigasztal bennünket, hogy jövőre újra mehetünk. Köszönjük támogatóink segítségét! Varanka Zoltánná, a Napraforgó Alapítvány a Sérült Gyermekekért kuratóriumának elnöke Keszthely, Festetics-kastély Egy szép, tartalmas nap Június 5-én az Újpesti Városvédő Egyesület tagsága elindult Keszthelyre, hogy a város fő látnivalóját, a Festeücsek által a XVIII. században épített kastélyban működő kastélymúzeumot és a Helikon Könyvtárat megnézze. Kedves idegen- vezetőnk, Marika 18 termen keresztül kalauzolt bennünket. A falakat díszítő festmények, dísztárgyak, bútorok java része a Festetics családé volt. Megcsodáltuk a tölgyfa lambériás díszlépcsőházat is. Az 1986-ban megrendezett I. Helikon Fesztivál óta rangos koncertek, mesterkurzusok nyújtanak élményt a komolyzene kedvelőinek a volt ebédlőből átalakított hangversenyteremben. A gyönyörű tükörteremben szép számmal rendeznek esküvőt, megörökítve a jeles napot az angolkert impozáns szökőkútjánál. A kastély legnagyobb értéke a könyvtár. Ma ez az egyetlen eredeti formájában fennmaradt főúri magánkönyvtár Magyarországon. 1765- ből kézzel írott katalógus maradt ránk. A nemrég nyílt hintómúzeum is igazi élmény volt. Hévízen a társaság egy része az európai hírű, 33-35 C-fokos, mozgásszervi betegségeket gyógyító termáltófürdőt választotta, mások Egregy- re, „Hévíz szőlőhegyére”, egy családias vendéglőbe tartottak. A bőséges, ízletes ebéd után jólesett a séta a XIII. században épült katolikus templomhoz. A tagság nevében köszönetét mondok a jól előkészített, élményben dús programok szervezéséért. Köszönet illeti azokat a társainkat is, akik a különböző helyszíneken hozzáértő magyarázataikkal bővítették ismereteinket. Várjuk az őszi programtervet, hogy ismét örülhessünk egymásnak. Az Újpesti Városvédő Egyesület tagjainak nevében: Horváth Károlyné
