Újpest, 2004 (12. évfolyam, 1/281-25/305. szám)
2004-07-01 / 13. (293.) szám
2004. július 1. ______ (J J P£ST_____ _______ 11 S zíve visszahúzta Újpestre Kacsesz Rigó János, a brácsás A Detroitban megkoronázott prímáskirály bal oldalán áll Rigó János brácsájával (1976) Városrészünk egykor ismert zenészének neve a nagyvilágban ma is jól ismert. Egy zenészdinasztia tagjaként született, ismert brácsássá vált, és fia is követte a családi tradíciót. A zene mellett családjuk egy másik hagyományt is megőrzött, az Újpesthez való ragaszkodást. A Rigó Jancsit a cukrászdába járók jól ismerik, de ennek a finom cukrászremeknek nem sok köze van az újpesti Rigó Jánoshoz. A 19. század végén nagy port vert fel a pákozdi Rigó János házassága Chimay hercegnővel. A talpraesett cigányfiú nem sokáig élte az arisztokraták életét, hamar elvált feleségétől. A hercegnő végül egy olasz szállodai portás nejeként fejezte be az életét, Rigó János pedig sok honfitársunkhoz hasonlóan az USA-ban, koldusszegényen halt meg. Egy 1882-ben, Csurgón született Rigó Jánosról tud a zenetörténet is. Golbi Alajosnál tanult zenélni, majd 22 éves korában zenekart alapított, és velük bejárta a világot - „bolyongó prímásnak” is nevezték. A harmincas évek elején jött haza, és a budapesti kávéházak keresett zenésze lett. Az újpesti Deák Ferenc utcában élő Rigó György így mesélt nekünk:- Édesapám, Rigó János sokszor emlegette, hogy egyenes ágú rokonai voltak ennek a neves prímásnak. Szintén zenészcsaládba született, édesapja, az újpesti Nyár utcában lakó Rigó Flórián cimbalmon játszott. Újpesten, valószínűleg a Liszt Ferenc utcában lakhattak már a nagyszüleim, amikor 1933-ban édesapám megszületett. Kilencen voltak testvérek, mindegyik fiú más-más hangszerre specializálta magát, hogy egy zenekarban tudjanak majd fellépni. Testvérei közül Flóris prímhegedűn, Rezső cimbalmon, Lajos bőgőn, László klarinéton zenélt. Apám az ország legfiatalabb brácsásává vált. Rigó János a legfontosabbnak mindig a társaságot tartotta, akikkel együtt zenélt. Boros Lajos zenekarában volt a hatvanas évek elejétől a hetvenes évek közepéig. A Nemzeti Szállóban, a Gellért Szállóban, a Békében... léptek fel. Sokszor voltak külföldön. 1976-ban a detroiti Budapest Szuper Klubban koronázták prímáskirállyá Járóka Sándort, és a korabeli felvétel tanúsága szerint közvetlenül mellette Rigó János állt a brácsájával.- Több lemez-, tv- és rádiófelvétel készült édesapámmal. Nagyon ragaszkodott Újpesthez, a világ minden kincséért se ment volna innen el. Nem költözött be a belvárosba, ahonnan közel lettek volna a szállodák. Szerette ezt a helyet, itt voltak a barátai, sokan ismerték, annak ellenére, hogy itt sosem zenélt. Ha megérte volna a hatvan évet, akkor a prímáskirályok mellett megválasztották volna brácsakirálynak. 1987-ben hunyt el, a Megyeri úti temető 33-as parcellájában nyugszik. Az Országos Szórakoztatózenei Központ időszaki lapja 1988-ban „ismert és népszerű, mindig jóke- délyű, kiváló muzsikusaként emlékezett meg az A kategóriás brácsásról, Kacsesz Rigó Jánosról. Szakmai hozzáértését kortársai elismerték, 1995-ben posztumusz kapta meg a Magyar Előadóművészetért Lyra Díjat. Példátlan eset történt öt éve az újpesti szülőotthonban. Az egyik gyermek keresztnevét a szülést levezető orvos megváltoztatta, a György név helyébe a Jánost írta. A gyermek édesapja, Rigó György elképzelése szerint fia továbbvitte volna a nevét. Máig emlékszik arra, hogy mennyire megdöbbent akkor:- Amikor a fiunk megszületett, kértük, hogy Gyurika legyen a neve. A kis „karjára” rá is írták, de délután már nem hozták ki. Azt mondták, hogy itt nincs Gyurika! Ne vicceljen velem - mondtam -, és a torkomban dobogott a szívem. Aztán hozták a fiam: - Nincs Gyurika, de itt van a Jancsi! - mutatták fel nekünk. Mint kiderült, a keresztapává előlépett szülészorvos a boldog apa édesapjának, Rigó Jánosnak, a zenészkörökben jól ismert újpesti brácsásnak régi jó barátja volt. Ezen a módon közölte a gyermek szüleivel, hogy fiuknak inkább a nagypapa nevét kellene viselnie. gábriel \ szívemnek mindig ünnep... ” Május 28-án teltházas nézőtér előtt rendezte meg tavaszi nótaműsorát az Újpesti Roma Kisebbségi Önkormányzat és az Eötvös József Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság. A László Mária által szerkesztett és vezetett programban kortárs szerzők dalait hallgathatta a közönség. Újpest Önkormányzata nevében dr. Chikány Gábor, a közművelődési és oktatási bizottság elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd megkezdődött a nótadélután, amelyen mindvégig Sárközi Béla és cigányzenekara húzta a talpalávalót (képünkön). E népszerű, de igen mostohán kezelt műfaj legnépszerűbb előadói vonultak fel az Ady Endre Művelődési Központ színpadán. Szentendrei Klára, Máté Ottilia, Tamai Kiss László, Bokor János, B. Tóth Magda, Csala Judit, Nógrádi Tóth István, Kövi Gábor, Bagdi Erzsi, Szöllősi Emese, Erdélyi Marika, Molnár László, Fejős Jenő és Orsós Erzsiké mellett üde színfoltot jelentett az Aranyeső nyugdíjas asszonykórus műsorszáma. A program sikerét jól mutatja az a számtalan telefonhívás és levél, amely a közönségtől érkezett. Az alábbiakban ezekből idézünk: „Ilyen magas színvonalú, szép, megható műsoron még nem voltunk. ...Sírtunk, nevettünk; a magyar nóta nekünk nagyon sokat jelent.” Kőris Jánosáé és barátai Mogyoródról. „Igazi magyar hittel teli estét értünk meg.” Váci Ágnes Éva, újpesti nyugdíjas. „Köszönet és elismerés a konfe- rálásért László Máriának. Hasonló műsoron máskor is szívesen részt vennénk!” Száraz Vilmosné. Végezetül álljon itt a szervező köszönőlevele: „Hálás szívvel köszönöm mindazon újpesti cégek és intézmények támogatását, amelyek a ma- gyarnóta-műsor megrendezésében segítettek. Elsősorban Hock Zoltánnak, az újpesti önkormányzat kulturális alpolgármesterének, az Újpesti Roma Kisebbségi Önkormányzatnak, az Eötvös József Cigány-Magyar Pedagógiai Társaságnak és Rácz Gyöngyi elnök asszonynak, Sebestyén Béla alpolgármester úrnak, az Artisjus Zenei Alapítványnak, a Biró Family Könyvkiadónak, az Orosz cukrászdának, a Demizson étteremnek, a Planer Kft.-nek és ügyvezetőjének, Keztyűs Józsefnek, az Újpest FC labdarúgócsapatának (Bucsik »Pici« Istvánnak), az Öreghalász étterem tulajdonosának, Haász Tamás úrnak és az Ady Endre Művelődési Központnak. Köszönöm Suchmann Tamás országgyűlési képviselő úr gazdag virágkompozícióit. Örömmel tapasztaltam, hogy városrészünkben támogatják a magyar nótát. Bízom benne, hogy lesz folytatás.” László Mária rendező r.
