Újpest, 2004 (12. évfolyam, 1/281-25/305. szám)
2004-07-01 / 13. (293.) szám
4 2004. július 1. Hitélet A szeretet és egység titka Európai kultúrában felnövekedett ember akar- va-akaratlanul találkozik a Szentháromság fogalmával. Budapesten és sok nagyvárosban vannak Szentháromság terek, -szobrok, -képek, -plébániák. Újpesthez legközelebb állóan a káposztásmegyeri templom és plébánia veszi nevét a Szentháromságról. A pünkösd utáni vasárnapon a keresztény egyházak a Szentháromság ünnepét tartották. A káposztásmegyeri templomnak ez a „búcsú” ünnepe. Lehet erről a vallási fogalomról „érthetően” beszélni? - kérdezheti valaki. Hogyan lehet egyáltalán elhinni vagy elképzelni ezt a hittanítást, hogy Isten egyszerre EGY, és mégis HÁROM személyben él? Az ember egyéni és közösségi létének titka Valószínű, hogy a történelem és a jelen sok gondolkodója nem hisz valamiben, ami mindenestül naivitás. Valójában a hit titkai többnyire kapcsolatban állnak az ember legbensőbb énjének titkaival. A Szentháromság titkához is akkor kerülünk közelebb, ha eltökélten keressük az emberek közötti szeretetegységet. Akkor fedezzük fel igazán, mennyire vágyódik az ember az egységre, s egyúttal mennyire őrzi önállóságát. De az önállóság pótolhatatlan igénye mellett is újra és újra tapasztalja, hogy mégis akkor talál magára, ha szeretetkapcsolatban, egységben tud lenni; legalább egyvalakivel (a gyermek anyjával, a szerelmes szerelmesével, a szülő gyermekeivel stb.), s még inkább, ha szeretetkapcsolatot tud megélni egy nagyobb közösségben. Amikor tehát az ember, a közösség átéli az említett kettősséget, akkor kezdi megsejteni, mit mond a keresztény hit a Szentháromság titkával. Azt mondja, hogy maga Isten is nem csupán egy végtelen fenségű, teremtő úr, aki - bár a végtelen hatalom, a végtelen tudás stb. - mégis végtelen, mindenek felett álló magányban él. Hanem Isten egyszerre szeretetközösség: egység és háromság. A családban akkor lennénk egyek, ha tudnánk mindenünket, még magunkat is „közösbe tenni”. A Szentháromságban - a kereszténység tanítása szerint - a három személy mindegyike annyira átad mindent a másik személyeknek, hogy mindenük közös. Ahányszor visszahőköl az emberi értelem ettől az ért- hetetlenségtől, annyiszor - ha magába néz, és magában ugyanezzel a titokkal találkozik - sejti meg újra: ha van Isten, ha van végtelen teremtő, végtelen szeretet, akkor az nem is lehetne más, mint egy végtelen közösség. Miért nevezi el magát egy közösség a Szentháromságról? A káposztásmegyeri katolikus közösség ezt megtapasztalva választotta a Szentháromság nevet. Amikor közénk kerülnek nem vallásos vagy a hittel ismerkedni kívánó felnőttek, fiatalok, először embertársaik szeretetére hívjuk meg őket: megújuló szeretetre, először is saját családjukban, saját munkahelyükön. Egy idő után ezek az emberek, akik nem kaptak vallásos nevelést, a fenti logika alapján egész könnyen „megértik” a Szentháromság titkát, mint az emberi kapcsolatnak és minden közösségnek titkát és ősforrását. A szeretet és egység titka a kereszténység történelmében A kereszténység történelme során emberi intézményként élt. És nemegyszer megszegte, megsértette a hit legmélyebb titkait, amennyiben nem élte meg tisztán azokat, hanem engedett az emberben rejlő önzésnek, hatalomvágynak. De a kereszténységben évszázadról évszázadra akadtak emberek, csoportok, akik meg akarták és tudták reformálni a hívők közösségét, Jézus szeretetlogikája szerint. A kereszténységben ma is találunk elriasztó emberi vonásokat. De aki akarja, találhat benne megújulást, felfrissülő életet is. Hadd idézzünk csak két időszerű példát! Az Európai Unióba lépésünkkel párhuzamban volt két jelentősebb egyházi esemény, amelyek a kereszténység megújulásához és a szenthárom- ságos egység ideáljához kapcsolódnak. Május 8-ára Stuttgartba érkezett mintegy tízezer, különböző felekezetekhez tartozó keresztény, egy több napon át előkészített ökumenikus találkozóra. Sok millió keresztény (az úgynevezett keresztény megújulási mozgalmak több millió tagja) képviseletében jöttek, hogy hitet tegyenek az egységről és a szeretetről, amelyet új módon kívánnak építeni egymás között. És hitet tegyenek arról, hogy a keresztények közötti egységben akarnak hozzájárulni egy emberi arcú, egységre törekvő Európa építéséhez. Május 22-23-ára mintegy százezer hívő érkezett Mariazellbe hasonló céllal. A különböző népek egy év óta hónapról hónapra lélekben ismerkedtek egy-egy másik országgal, s imádkoztak értük. Mennyivel közelebb került hozzánk is egy-egy nép - a szlovákok, csehek, hor- vátok -, amikor egy-egy hónapig imádkoztunk értük, amikor megismerkedtünk történelmükkel, nagyjaikkal, szentjeikkel. Hiába jött a nem várt egész napos eső a találkozó idején, hiába volt a hideg, mégis örömmel álltuk végig a százezres tömeggel a hatalmas téren a szentmisét. Az egység élménye volt ez: sok nép egymás mellett és egymás közt. összekeveredve. (Számunkra külön ajándék volt a magyar református lelkész, aki az istentiszteleten a keresztények közötti egységért imádkozott.) Kívánjuk minden olvasónak, minden embertestvérünknek, hogy legyen ideáljává az embertársak tisztelete, szeretete, amely az emberek közötti egységet létrehozza. Szeretném remélni, hogy ha valakinek sikerült végiggondolnia e sorokat, talán indíttatást kaphatott arra, hogy elgondolkozzék az emberek közötti v A magyar hívők csoportja Mariazellben egység titkán. Ez mindennap lemondást is kíván, de a legszebb emberi szeretetegységet eredményezi. Ennek jelképe és ősképe a keresztények számára a Szentháromság. dr. Tomka Ferenc, a káposztásmegyeri Szentháromság- plébániaközösség plébánosa / \ Kiáltás KIS DALOKÉRT Tartok tőle, hogy legjelentősebb kortárs poétáink egyikének, Vitó Zoltán újpesti költőnek társadalmi elismertsége, miként nemrég Berda Józsefé is, még életében kevésbé adatik meg, mint azt művészete megérdemelné. Most, amikor az újpesti Katolikus Kör otthont adott az ő „Hús- vétoló ének” című szerzői estjének, ismét azzal a bizonyossággal hallgattam e verseket, hogy az a nagyjából negyven fő, aki eljött tiszta költészetet hallgatni és őt köszönteni, pontosan érzi ennek a költészetnek értékteremtő, lelket tisztító jelentőségét. Vitó költészetében a mozgásában megtört, inaszakadt test és a madárszámyalású gondolati-érzelmi líra ellenpontjai adják a drámai feszültséget, melynek lírikusi megfogalmazásai formai bravúrok és műfaji kötöttségek között is oly könnyeden törnek elő, mint kevesekből a mai magyar irodalomban. Radnóti bnkolikus veretessége és József Attila játékos tárgyilagossága fonódik itt egybe az egyéni hang és egyéni sors teremtő, formáló tisztítótüzében, melynek útjelzői között a hit, a szerelem, a család és az elveszettségben is bízó élni akarás a legmarkánsabbak. Vitó Zoltán eddigi költészetének 14 versből sűrített esszenciáját Kertész Péter és Nyári István előadóművészek a szavakkal, gondolatokkal és érzelmekkel tökéletesen azonosulva nyújtották át a jelenlévőknek, s hozzá Horváth Lajos ihletett gitárjátéka szolgált a csendes némaság perceiben. Köszönjük az élményt költőnek, előadónak egyaránt. Muzsay András (Fotó: Farkas Géza)
