Újpest, 2004 (12. évfolyam, 1/281-25/305. szám)

2004-04-22 / 8. (288.) szám

2004. április 22. ÚJPEST Ne dobja el? A Berda utcai CBA-ban visszaváltják a fém italdobozt Hazánknak az előírások szerint az EU-csatla- kozást követően 2005-ig alapanyagokból 15 %- os újrahasznosítási kvótát kell teljesítenie. Az előbbi dátumhoz köthető kötelezettség az is, hogy a csomagolási hulladékok felét, azaz 50%-át szükséges hasznosítani. Ezek a szak­emberek előtt világos tennivalókat tükröző számok azt jelentik, hogy nagymértékben tovább kell fejleszteni a lakossági szelektív hulladékgyűjtést is. A húsvéti ünnepet megelőző napokban került sor Újpesten, a Berda József utca 48. szám alat­ti CBA-üzlet bejáratánál (a Helytörténeti Gyűj­temény szomszédságában) az alumínium italosdobozokat gyűjtő hulladékprés felsze­relésére. A Svájcból családjával Magyarországra települt Jeszenszky-Zsilinszky Erzsébet, az alumínium italosdobozok újrahasznosítására alakult köz­hasznú társaság ügyvezetője három évvel ez­előtt azzal a nem titkolt szándékkal alapította meg a kht.-t, hogy a szelektív hulladékgyűjtés keretein belül vállalja az alumínium italos­dobozok visszavételének és újrahasznosításá­nak a megszervezését. Csak egyetlen példa, hogy az Érdektársulat az Alumínium Italos Do­bozok Újrahasznosítására Kht. tevékenysége során milyen fontos missziót vállal. Magyar- országon évente a felhasznált alumínium ita­losdobozok száma 300 millió körüli. Ez a nagyságrend óriási.- S milyen érték - mondja az ügyvezető asz- szony ha hozzáteszem, hogy a dobozok újra­hasznosítási élettartama harminc év. Megenged­hetetlen pazarlás, hogy hazánkban négyezer tonna alumínium italosdobozból csak kétszáz tonnát hasznosítanak újra - folytatja Je­szenszky-Zsilinszky Erzsébet. Az is nonszensz, hogy tavaly a Magyar Alumínium Rt. külföldről vásárolt alumínium italosdobozokat, mert a fel­használtak zömét hasznosítás nélkül kidobták. A Svájcban tanult és dolgozott szakember elmondta, hogy a közhasznú társulat filozófiája természeti, gazdasági és szociális pillérre épül. A természeti kincsek védelmét, hosszú távú megóvását jelenti, hogy az újrahasznosított alumínium italosdobozokból teljes értékű (folytatás a 6. oldalon) Már a kisgyerekek is megbirkóznak a préselési feladattal. A Berda utcai CBA- áruházban egy kilogramm préselt aludoboz 70 Ft-ot ér, ám maga a gyűjtés ennél sokkalta többet (Fotó: Horváth Dávid) A fenti címmel ingyenes előadás- sorozatot szervez a Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület. Az első alkalommal, május 6-án 17 órától a lakásvásárlás körüli pénzügyi problémák, valamint a közelmúltban hatályba lépett társasházi törvény kerül terítékre. A rendezvény helyszíne: a Káposztásmegyeri Közösségi Ház. Munkatársunk Dietz Gusztáváé dr.-ral, a Lakást - bármi áron?! című téma előadójával beszélgetett.- Miért tartja szükségesnek, hogy a lakás- vásárlásról - amely az egyes családok „bel- ügye” - a nyilvánosság előtt tartson elő­adást?- A lakásvásárlás napjainkban szinte közügy- gyé vált, hiszen az állami támogatások rend­szere vagy a különböző hitelkonstrukciók nagyon sok embert érintenek. A lakásvásár­lási hitelekre jellemző, hogy az egész család anyagi helyzetét megrendítik, hiszen az ügy­letekbe gyakran be kell vonni a rokonokat is. A szülők - ha tehetik - odaállnak a gyerekeik mögé, de előfordul, hogy mindezt csupán a család pénzügyi helyzete, illetve a banki elő­írások kényszerítik ki. Tapasztalataim sze­rint az idősebb generációra még ma is rend­kívül jellemző a gyermekei iránti tolerancia, ennek a tulajdonságnak azonban határt szabnak a kemény pénzügyi szabályok. Ép­pen ezért nagyon fontos, hogy az emberek felkészülhessenek az esetleges „meglepeté­sekre”, és tudják, hogy mit kell tenniük, ha valami miatt nem tudnak eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek.- Milyen meglepetésekre gondol?- A legnagyobb probléma, hogy a lakásvásár­lási hitelek általában hosszú távra szólnak. Beláthatatlan, hogy a törlesztés időszakában történnek-e változások a családi állapotban, esetleg nem lesz-e beteg valaki, illetve mi lesz, ha megszűnik az ügyfél állása. Amikor valaki hitelt vesz fel, fontos szempont, hogy megtud­ja, lehet-e a teljes összeget előtörleszteni, az­az csökkenthető-e a teher. Az előtörlesztést ugyanis nem minden bank engedélyezi, mert a pénzintézet számára a kamat a legfontosabb forrás. Lényeges tudni azt is, hogy a bankok a legtöbb esetben jelzálog alapján nyújtanak hi­telt a kérelmezőknek. Az ingatlan becsült ér­téke azonban sohasem azonos a valós érték­kel. Összefoglalva: aki lakásvásárlásba kezd, annak nem árt előre ismernie a csapdákat, hogy kikerülhesse azokat.- Az előadás hallgatósága konkrét kérdé­seket is feltehet önnek? Milyen gyakorlati tanácsokra számíthatnak az érdeklődők? -Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület pénzügyi szakértői bizottságának elnökeként- különböző meghívásoknak eleget téve - kö­zel fél évtizede tartok tájékoztatókat, előadá­sokat, ezért nem ér váratlanul, ha egyedi ügyek kapcsán kapok kérdéseket. Szívesen válaszolok minden felvetésre. A lakásvásár­lással kapcsolatban szót ejtek majd jogszabá­lyokról is, de elmondom azt is, hogy egyesü­letünknél melyek a leggyakoribb problémák. Szinte mindennapos eset, hogy az ügyfél el­számolási vitába bonyolódik a bankkal.' Gyakran összekeveredik a hitel, a törlesztés, a jutalék és az egyéb költség fogalma. Hangsúlyozni fogom azt az „alapszabályt”, hogy csak akkora lakást vásároljunk, amekko­rára valójában szükségünk van, és csak annyi időre vállaljuk a törlesztést, amennyit előre be­látunk. Mindemellett fontos, hogy mindig le­gyen öt-hat havi tartalék törlesztőrészlet, amelynek az esetleges felhasználásával még időben változtathat, aki nehéz helyzetbe kerül. Az előadás második részében dr. Kmjcsik Szilvia kolléganőm a közelmúltban hatályba lépett új társasházi törvény változásait is­merteti. Hadd hívjam fel ezúton is az olvasók figyel­mét az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület tevékenységére. Minden hétköznap délelőtt megkereshetnek személyesen vagy telefonon (címünk: Budapest V„ Balaton utca 27. I. emelet, telefon: 311-7030). Szinte bármilyen témában - pénzügyi szolgáltatókkal, jótállás­sal, szavatossággal, építésüggyel, közüzemi szolgáltatásokkal, oktatással stb. kapcsolat­ban - díjmentesen állunk rendelkezésükre. r. a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom