Újpest, 2004 (12. évfolyam, 1/281-25/305. szám)
2004-03-25 / 6. (286.) szám
2004. március 25. _______________________ ( JJP££)T_____________________________________13 T izenöt éve együtt - kéthetenként pénteken A nyolcvanas évek végén, a rádió és a televízió segítségével, már szinte minden információ elérhető közelségbe került. Akkoriban történt, hogy hosszú szünet után ismét találkozni kezdtek azok az újpestiek, akik húsz évvel korábban, egyetemi hallgatóként még rendszeresen összejártak. Nem voltak már fiatalok, de kezdeményezőkészségük töretlen volt. Az Újpesti Közművelődési Kör tizenöt évvel ezelőtti újjáalakulása kapcsán, a mai klubéletről dr. Somos Andrással, a kör alapító-ügyvezetőjével beszélgettünk.- Amikor a világ már kezdett itthonról is áttekinthetővé válni, önök miért érezték mégis úgy, hogy közvetlenebb kapcsolatokra van szükség?- A nyolcvanas évek végére felnőttek a gyerekeink, és korosztályunk tagjai - az egyéb elfoglaltságok mellett - újra kezdhették a közösségi összejöveteleket. Bár húsz-húszonöt évvel idősebbek lettünk, még mindnyájan emlékeztünk azokra az évekre, amikor folyamatosan szerveztük a Fiatal Értelmiségiek Klubját. Ott olyan kérdésekről, ügyekről hallgattunk előadásokat, amelyek nem nagyon jutottak el a nagy nyilvánossághoz. A hatvanas évek elején a modern jazztől a kortárs filmeken át az avantgarde irodalomig tartott a témák sora. Politika nem kerülhetett szóba, de Erdélyről például beszéltünk. Az előadásokon kívül fantasztikus pör- gősfoci-meccsek és sakkmérkőzések színtere volt a mai Polgár Centrum helyén működő Ady Művelődési Központ. 1965 táján azután szinte valamennyien egyszerre végeztünk, és próbáltuk megoldani az egzisztenciális jellegű gondjainkat. Dr. Hollósi Antal pályakezdő orvosként, dr. Sipos Lajos barátom középiskolai tanárként dolgozott, én pedig akkoriban lettem ügyvédjelöltből ügyvéd. Mindhármunk számára a családalapítás és a szakmai előmenetel vált elsődlegesen fontossá. A klubból lassan kikopA kör legutóbbi vendége, dr. Maróth Miklós tanszékvezető egyetemi tanár Az iszlám - ma címmel tartott előadást. Beszélgetőtársa dr. Sipos Lajos, alapító-ügyvezetője volt (Fotó: Horváth Dávid) tak az emberek. Jóval később történt még egy kísérlet az estek felélesztésére: Irodalmi kávéház néven Győrffy Miklós és Bartos Tibor vezetésével, de ez a kezdeményezés is megszűnt. Visszatérve a kérdésére, 1988- ban a rendszerváltás szele valamennyiünket megérintett. Az országban zajlottak a beszélgetések, a viták, és mindannyian kíváncsiak voltunk a változásokra.- Húsz év kihagyás után hogyan kezdték el újra a szervezőmunkát?- Az alakuló ülést 1988. december 2-án, az Ady Endre Művelődési Központban tartottuk. Horváth Emil igazgató úrnak és Verebélyi Gyuláné gazdasági vezetőnek döntő szerepe volt abban, hogy otthonra találtunk. Mindketten azonnal felismerték, hogy helyes, ha a művelődési házban a kvalifikáltabb rétegek is rendszeresen megfordulnak. Emlékszem, azon az első esetén - az eső ellenére - megdöbbentően sokan, talán kétszáznál is többen jöttünk össze. Attól kezdve az Új Értelmiségi Klub tagjai minden második pénteken találkoztak. A korszak hangulatára jellemzően elsősorban azokat a politikusokat hívtuk meg, akik előkészítették a rendszerváltást.- Milyen szempontok szerint válogattak a közéleti emberek és politikusok között?- Az alakulóban lévő többpártrendszer és a megújuló Alkotmány mindenkinek újdonságot jelentett. A közélet mindazon résztvevőit meghívtuk, akik részt vettek a demokratikus rendszer kiépítésében. Egyik első vendégünk Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter volt, majd Szűrös Mátyás, Pozsgay Imre, Orbán Viktor, Fodor Gábor következett. Csoóri Sándor és Konrád György egyaránt járt nálunk, és a különböző egyházi vezetők is tartottak előadást. Kezdettől fogva tudtuk: a klub csak akkor marad működőképes, ha a politika és közélet minden rétegével megismerkedünk. Tisztában voltunk vele, hogy az újraindított civil szervezetet akkor tudjuk felépíteni, ha az információkat széles körből nyerjük, és minden oldalhoz intézhetünk kérdéseket. Természetesen a szélsőséges nézeteknek nem adtunk teret. A tanácsrendszer időközben átalakult, de az önkormányzat mindenkori vezetése is felkarolta a klub tevékenységét. A városrész vezetői két dolgot ismertek fel: az egyik, hogy a tagság újpesti kötődésű emberekből áll, és a lokálpatriotizmus mindig is jellemezte ezt a települést. A másik fontos szempont, hogy a programsorozat politikai hovatartozás nélkül fogja össze a tagokat. Az önkormányzat az utóbbi években nem csupán támogatásáról biztosít bennünket, hanem bizonyos szakmai kérdésekben kikéri a véleményünket is. Folyamatosan törekszünk arra, hogy használják ki az itt csoportosuló szellemi tőkét. A klub vezetése az 1990-es évek elején - folytatva az Ugró Gyula által alapított hajdani Újpesti Közművelődési Kör nemes hagyományát - úgy döntött, hogy az Új Értelmiségi Klub nevét megváltoztatja, és programjainak változatlan színvonalú megtartása mellett felveszi a Közművelődési Kör nevet. Kapcsolatokat kezdeményeztünk az Újpesti Helytörténeti Alapítvánnyal, a Városvédő Egyesülettel, mert ezek a civil szervezetek ugyancsak a helyi lakosság speciális érdeklődését elégítik ki. A Közművelődési Kör tizenöt tagú vezetősége a különböző szakmai ágazatok képviselőiből áll össze. A három ügyvezető: dr. Hollósi Antal, dr. Sipos Lajos és jómagam az alapítók közé tartozunk. Továbbra is a magyar irodalmi, kulturális, társadalmi, tudományos és sportélet legkiválóbb reprezentánsait láttuk vendégül. Az utóbbi tíz évben nálunk járt mindkét köztársasági elnök, valamennyi külügy- és igazságügy-miniszter, legfőbb ügyész, legfelső bírósági elnök, valamint természetesen Újpest város- vezetése is. Az elmúlt öt év emlékeiről decemberben jelentettük meg vendégkönyvünk nyomdai változatát és a kör életéről szóló filmet. Évenként az Újpesti Városnapokon domborművet állítottunk a városrész kiemelkedő történelmi személyiségeinek: Károlyi István grófnak, Ugró Gyulának, Aschner Lipótnak és Pállya Celesztinnek.- Hogyan tudják elérni, hogy akár a közelmúltban, akár napjainkban az egyes politikai ágazatok, tudományos vagy művészeti ágak legnagyobb szaktekintélyei látogassanak Újpestre?- Elsősorban személyes kapcsolatokon keresztül. Tudomásunk szerint, az országban egyetlen ilyen kör működik, a miénk. Tapasztalataink azt mutatják, hogy az előadók szívesen jönnek körünkbe, és nem ritkán megérinti őket az itteni érdeklődés, illetve hangulat. Bevallottan jól érezzük magunkat együtt, és a klubestek mellett gyakran közös kirándulásokat is szervezünk. Jártunk Erdélyben, a francia Riviérán, Montenegróban és Görögországban. Hagyománynak számítanak a közös karácsonyestek és szilveszterek. A tizenöt éves Újpesti Közművelődési Kör toleráns és nyitott társaság. Rendszeres összejöveteleinken a hűséges törzstagok vannak többségben, s bár ma is fiatalos a lendület, és sokan elhozzák a családtagjaikat, gyermeküket is, az idő nem állt meg felettünk. Tapasztalatainkat, élményeinket ideje lenne továbbadni a fiatalabbaknak, ezért várjuk mindazokat, akik majd átvennék a stafétabotot! Rojkó Annamária
