Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)
2003-03-13 / 5. (260.) szám
SIMM 2003. március 13. Újpest újabb reménysége Heidum Bernadett 1998-ban, a Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ 4. osztályos tanulójaként vehette át Újpest Önkormányzatától az Újpest Kiváló Diáksportolója díjat, mellyel szorgalmát, példamutató magatartását és kiemelkedő sportteljesítményét ismerte el a városrész képviselő-testülete. Az elmúlt öt évben az „Élen a tanulásban, élen a sportban” díjjal, és „A Magyar Köztársaság jó tanulója, jó sportolója” címmel gazdagodott az ifjú hölgy gyűjteménye, aki 7 tanítási óra és kétórás, fárasztó edzés után is felnőtteket megszégyenítő választékossággal és érettséggel válaszol az újságíró minden kérdésére. Heidum Bernadett amellett, hogy a gimnáziumi tanulmányait példamutatóan végzi, egy talán kevéssé ismert sportágban, a rövidpályás gyorskorcsolyában is szép sikereket ér el folyamatosan. Az alábbiakban őt kívánjuk bemutatni az Újpest lap olvasóinak.- A gyorskorcsolyáról sokan annyit tudnak, hogy a jégen körbe-körbe száguldoznak a sportolók, és a cél, hogy minél gyorsabban befejezzék a kört...- Valami hasonló. A „short track”, vagyis rövidpályás gyorskorcsolya 500, 1000, 1500 méteres távokból áll. Ezt kell minél rövidebb idő alatt megtenni. Van 2000-3000 méteres váltó is, amiben fiúk és lányok külön-külön egy csapatban versenyeznek, legutóbb például a Budapesten 2003. év elején rendezett junior-világbajnokságon.- Hogy lyukadtál ki ennél a sportágnál?- Úgy hat évvel ezelőtt kint voltunk a nagypapámmal és a testvéremmel a műjégen, ahol épp a gyorskorisoknak tartottak edzést. A nővéremnek elég jól ment a korcsolyázás már akkor, így kiválasztották, majd elhívták a következő edzésre. Én úgy kerültem „jégközeibe”, hogy megkérte a trénert, hadd látogassam én is az edzéseket. Hónapokig róttam a köröket, fejlődtem, míg végül ott ragadtam a csapatban. -Több hónap kemény munkáját követően mikor jöttek az első sikerek?- 2 évig sima hokikorival gyakoroltunk, majd én is megkaptam az első speciális gyorskorcsolyacipőmet. Ekkor indultam az első versenyeken is, persze először csak egy-kettőn. A sikerek igazából csak két évvel később érkeztek... Meg kellett nőnöm, be kellett érni a tudásnak is. Szerencsére a szüleim, az edzőim - Kaszala Tamara, Bánhidiné Kútvölgyi Erzsébet - biztattak akkor is, amikor néha elkeseredtem egy-egy szereplés után.- Beszéljünk kicsit a jelenről! Hol sportolsz most, melyik versenyen indultál legutóbb?- A Tornádó Rövidpályás Gyorskorcsolya Sportegyesület versenyzője vagyok jelenleg, Bánhidi Ákos vezeti a felkészítésemet, akinek nagyon sokat köszönhetek. Legutóbb a 2003. február 1-2. között megrendezésre kerülő Magyar Köztársaság Utánpótlás Junior Országos Bajnokságán bajnoki címet szereztem.- A rengeteg tanulmányi oklevél mellett nem akármilyen érem- és serleggyűjteménnyel rendelkezel. Melyikre vagy a legbüszkébb? Mi a nagy álom?- Nehéz választani. Talán a két évvel ezelőtti hollandiai versenyen elért helyezésre, de legbüszkébb az országos bajnoki címre és a junior-világbajnokságon 500 méteren elért helyezésemre. A nagy álom - mint majdnem mindenkinek - az, hogy kijussak az olimpiára. Négy év múlva Olaszországban, Torinóban lesz erre alkalom legközelebb. Persze addig is van rengeteg olyan verseny, amin indulni szeretnék. A jövő évi kínai világbajnokság is egy ilyen cél, de ott még „nagy harc” lesz a csapatba kerülésért...- Említetted, a Berzeviczy Gergely Kéttan- nyelvű Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola és Gimnázium „rendes” diákja vagy. Nem akármilyen teljesítmény az élsportban és az iskolapadban is helytállni.- Van, amikor tényleg nehéz összeegyeztetnem a’két dolgot. A legutóbbi világbajnokságra való felkészülés miatt csaknem két hónapig edzőtáborban voltam. A folyamatos pótlás ugyan megoldható volt, de utána nagyon „kemény” hetek következtek az iskolában... - az edzőtábor hetei alatt minden este átnéztem az e-mail- ben kiküldött jegyzeteket, feladatokat, és úgy készültem fel az iskolai anyagból. Szüleim és testvérem nagyon sokat segítettek, hisz minden este küldték e-mailben a tanulnivalót, amit persze az osztálytársaim hoztak el nekik az iskolából. Az iskola igazgatója és a tanáraim is tóhegyen ez a zászló szellemi jelképetek a szere- tetre, a hűségre, a kötelességtudásra, a családotokra, a térségetekre, a hazátokra, a nemzetetekre, és kísérjen el benneteket életetek folyamán” - ezekkel a szavakkal avatta fel az iskola új zászlaját gróf Károlyi László, a Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium február 22-i Ettől a naptól kezdve a zászlót az iskola diákjai „birtokolják” mogatnak mindenben, osztályfőnökömnek, Veres Dórának is köszönhetem, hogy nincsen gond a tanulással.- 15 évesen a korcsolya és a suli most teljes mértékben kitölti az életed. Mit szeretnél csinálni a gimnáziumi tanulmányok befejezése után?- Az érettségi után szeretnék majd továbbtanulni, valószínűleg a Testnevelési Főiskolán. Hogy pontosan milyen szakon, azt még nem tudom, de tanulni szeretnék... ez biztos! Mellette jó lenne elvégezni egy nem feltétlen „sportos” főiskolát vagy egyetemet is, szerencsére elég sok minden érdekel. Sportolni nem lehet örökké, bár nemrég egy versenyen egy közel 40 éves gyorskoris állt rajthoz, és nem is' rossz idővel zárta a kört... Én úgy 30-32 éves koromig szeretnék még versenyezni, aztán meglátjuk, hogy alakulnak a dolgok. Az „edzőskö- dés” szintén a tervek között szerepel.- Muszáj megkérdeznem: nincs olyan, hogy néha úgy érzed: „Elég!” - és esetleg megfordul a fejedben: „abbahagyom!”?- Persze, hogy szokott néha ilyen lenni. De igazából nincs időm ilyesmin sokat gondolkodni... és egyébként is, szeretem nagyon a korcsolyázást! KE A dobogó legfelső fokán, az idei országos bajnokságon (Fotó: Piros A.) ünnepségének keretében. A kétnapos Károlyi Fesztivál egyik legemlékezetesebb pillanata volt ez, hisz a nagy eseményről alig tudtak páran. A műsorszámok közötti szünet végén egyszer csak széthúzták a függönyt, és a több száz fős közönség is megláthatta a zászlót, melyet az iskola vezetése és a névadó leszár- mazói igazi meglepetésnek szántak. „A zászló több, mint bot és textil. Egy jelkép, mely a károlyis diákok, tanárok és alkalmazottak összetartozását fejezi ki.” - véli Tiszavölgyi Jánosné igazgató asszony, aki be is „mutatja” a zászlót olvasóinknak: A fehér lobogót nemzetiszín keret díszíti, rajta pedig a gimnáziumunk címere látható, az Újpest jelképéről ismert háromágú koronával. Ezt még 2000-ben terveztük az intézmény átalakításánál, azóta több tárgyon is visszaköszön a motívum. A címerpajzs kék színe a Károlyi család címerére emlékeztet, a rajta található penna pedig a tudást jelképezi. Iskolánk rég várt zászlaját a Károlyi családtól kapott emlékzászlóval egyetemben a gimnázium aulájában szeretnénk majd kiállítani, talapzatán pedig az avatáson elhangzott néhány szép gondolat köszön majd vissza. Zászlót avattak
