Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)
2003-01-16 / 1. (256.) szám
10 2003. január 16. "QuQOQ Q Az iskola, amely menhelyként is működött I % A Toldi Miklós utcai állami elemi iskola 1926-ban (az archív kép az Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény tulajdona) Emléktábla- és szoboravatás, valamint egy emlékkönyv megjelenése jelzi a hajdani Toldi utcai elemi - ma Langtet Valdemar Általános és Felnőttképző Iskola - centenáriumát. Az iskola történetéről és jelenéről Giczy Béla igazgató úrral beszélgettünk.- A Langtet és a Baross utca tájéka ma sem tartozik Újpest legrendezettebb részéhez. Milyen lehetett ez a környék száz évvel ezelőtt?- Hajnalonként a közeli Vörösmarty utcán hajtották végig a Dunán szállított élő állatokat. Bőrgyári és cipőgyári munkások laktak a környék komfort nélküli, földszintes házaiban. A Toldi utcai elemibe elsősorban a nagyipari munkások gyerekei jártak. A közelben volt az izraelita egyház központja, és a nem sokkal korábban megszűnt felekezeti iskola tanulói közül sokan ide iratkoztak át. A korabeli naplók és a bizonyítványok pecsétjei arról tanúskodnak, hogy gyakori volt az iskolaváltás. 1902 szeptemberében adták át az épületet, amely egyszerre volt leány- és fiúiskola. Egyik oldalról jártak be a lányok, akik a földszinten tanultak, a másikról a fiúk, akik az emeletet foglalták el. (Ma ez a megosztottság az alsó és a felső tagozatot különíti el.) Eleinte mindössze két-három osztály indult, akikkel nyolc-kilenc tanár foglalkozott.- A későbbi időszakból milyen emlékek maradtak fenn?- Visszaemlékezések szerint, mindkét világháború időszakában az iskola elsősorban a lakosság ellátását biztosította. Bár a második világháború alatt nem ebben az épületben folyt a tanítás, 1944-ben nagy nehézségek árán sikerült befejezni a tanévet. Ugyanebben az időben - a svéd Vöröskereszt képviseletében - Langlet Valdemar ingyenkonyhát és menedékhelyet működtetett az iskolában. A Toldi utca és az iskola nevét az ő tiszteletére változtatták meg 1945 után.- Melyek a legfontosabb célok és elvek az iskola jelenlegi pedagógiai programjában?- Újpestnek ma is olyan pontján található az iskola, ahol az utóbbi években nem volt fejlesztés. Széles keresztmetszetű, színes társadalmi környezetből kerülnek ki tanulóink, akiknek alapigénye az írás és az olvasás elsajátítása. Az általános iskola elvégzése után a legtöbben szakmát kívánnak tanulni - tantestületünk ezen értékek mentén dolgozik. Mindezek ellenére mondhatom, hogy intézményünk a kerületi iskolák között a középmezőnyben helyezkedik el. Ez a színvonal természetesen nem mindig tükröződik a számszaki eredményekben, hiszen az iskolában úgynevezett fejlesztő osztályok is működnek. Diákjainkat - akik egy részét a nevelési tanácsadó szakemberei vagy más Száz esztendeje, hogy - Újpest, valamint a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium megállapodása érielmében - a kincstár hét új elemi iskolát épített a község által ingyenesen rendelkezésre bocsátott telkeken. Az épületek többsége ma is eredeti funkciójának megfelelően működik. A korabeli eseményeket Ugró Gyula Újpest című monográfiájából idézzük fel. (Az idézetet napjaink helyesírásának megfelelően közöljük.) „Az iskolák bérházakban voltak elhelyezve, s a tantermek átalakított lakásokból készültek, s azok rendeltetésüknek sehogy sem feleltek meg. Ez késztette Tóth József Pest megyei tanfelügyelőt arra, hogy az 1897-ik évben megindította a tanácskozást a hatósággal arra nézve, hogy Újpesten a modem pedagógia követelményeinek teljesen megfelelő iskolák építtessenek. A tanfelügyelő felterjesztésére a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1897. évi 58505 számú leiratában azon óhaját fejezte ki, hogy építsen a község a szükséghez képest elemi iskolai épületeket úgy, hogy annak költségeit 50 évre amortizálva az állam viselné, az épületekhez tartozó telkeket pedig a község a sajátjából szerezné be. A képviselő-testület ezen miniszteri leirat folytán az ügy elintézésére, illetve előkészítésére bizottságot küldött ki. Ez a bizottság az elöljárósággal együtt a következő javaslatot terjesztette a közgyűlés elé: ’Mondja ki a község képviselő-testülete, hogy azon esetre, ha a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi minisztérium hajlandó a község által az elemi iskolák fenntartásához való évi fizetést a község elengedni, nemkülönben az eddig egyes háztulajdonosoknák fizetett 8530 Ft lakbér helyett 50 egymás után következő éven át a községnek 10 500 Ft építési segélyt ad, a község hajlandó a vallás- és közoktatási minisztérium 58505/1897 számú leirata értelmében alább külön is megjelölt 7 különböző helyen összesen 82 tanteremből és minden külön körzetben igazgatói, tantestüleü szoba és szolgalakásból álló iskolát jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év alatt felépíteni. A kincstár által fizetett segély lejárta után a jelen határozat alapján emelt 7 iskolaépület telkestől együtt Újpest község köteles lesz 50 év után az állam tulajdonába bocsátani. Végül amennyiben nagyobb beépítés vagy újabb telepítések folytán az iskolaépületek szaporítása válnék szükségessé, kötelezi magát a község, annyiszor, ahányszor szükséges, iskolaépítési célokra telket az állam rendelkezésére bocsátani. Amennyiben azonban ezen szükséglet nem újabb telepítés, illetve parcellázás miatt válnék szükségessé, ezen jogát a nagyéltóságú vallás- és közoktatásügyi minisztérium, tekintettel a község jelenlegi nagyon is válságos pénzügyi helyzetére, jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 éven belül nem gyakorolhatja. Az ekként felépítendő iskolák taníthatási szempontból való berendezése, nemkülönben ezen berendezés időközönkénti kibővítése, valamint elhasználás folytán újakkal való felcserélése a jövőben sem fogja a község kötelességét képezni.’ A minisztérium 63759/1898 sz. leiratának intenciója szerint az építendő iskolák helyei a következők: 1. a Nyár és Virág utcák táján, egy még a jövőben megszerzendő telken, 2. a község tulajdonát képező és a Lőrinc és Erzsébet utcák sarkán fekvő, most is iskolai célokra szolgáló telken, 3. a község tulajdonát képező István téren kihasítandó telken, 4. a Baross és Toldy utca sarkán lévő és a község tulajdonát képező telken, 5. egy a Váci út és Vörösmarty utcák táján a jövőben szerzendő telken, 6. egy a jelenlegi községház helyén és végre 7. a Széna térnek a villamos vasút által átszelt kisebb felén, vagyis a Palóc és Bocskay utcák felé eső részén.” A testületi határozatban felsorolt elemi iskolák közül az első 1901 májusában, a következő négy 1902 szeptemberében nyílt meg. A sor későbbiekben folytatódott.
