Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)
2003-02-27 / 4. (259.) szám
6 JJ PEST 2003. február 27. Nem szavaztak, mégis igent mondtak Jóval elmúlt már este 8 óra, amikor a közmeghallgatás befejezését követően dr. Derce Tamás polgármester - új testületi ülés megkezdésével - megnyitotta a képviselő-testület rendkívüli ülését. Az érdemi munka - 31 képviselő jelenlétével - ezután folytatódott. Akkor még senki sem sejtette, hogy másfél órával később az ülést - határozatképtelenség miatt - bezárja Újpest polgármestere. Javaslatok A levezetőelnök, dr. Derce Tamás polgármester javaslatot tett az írásos meghívóban is szereplő öt napirendi pont megtárgyalására, nevezetesen a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2003. évi megosztásáról szóló rendelettervezet véleményezésére, a nem lakás céljára szolgáló építmény- és telekadó bevezetéséről szóló - többször módosított - 5/1992. (IV. 1.) számú önkormányzati rendelet módosítására, a Langlet Valdemar Általános és Felnőttképző Iskola alapító okiratának módosítását célzó, valamint az Erkel Gyula Újpesti Zeneiskola által alapítandó Erkel Gyula Újpesti Zeneiskola Alapítvány létrehozására készült előterjesztés, továbbá az egyebek közé tartozó témák megtárgyalására. Mielőtt a képviselők a napirendről szavazhattak volna, dr. Benkő László, az MSZP-frak- cióvezetője ügyrendi javaslatként vetette fel, hogy az első napirendi pontról - amely a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2003. évi megosztásáról szóló rendelettervezet véleményezése - külön szavazzanak. Hock Zoltán alpolgármester, az MDF frakció- vezetője ügyrendi javaslatában azt javasolta, a testület arról szavazzon, hogy az MSZP-frak- cióvezetője javaslatának megfelelően szavaz- zanak-e a napirendi pontokról. Javaslatát azzal indokolta, hogy a frakcióvezető szándéka mögött politikai akaratot érez, hiszen amennyiben a testület leveszi a témát a napirendről, és emiatt vagy más okból február 15-ig nem tárgyalja a fővárosi forrásmegosztás tervezetét, a fővárosi közgyűlés számára támogatásként értelmezendő a szándék. Dr. Derce Tamás polgármester, levezetőelnök is politikai késztetést érzett az MSZP frakcióvezetőjének javaslata mögött, és emiatt felháborodásának adott hangot, és szavazás előtt már senkinek sem adott szót. Majd előterjesztette szavazásra Hock Zoltán alpolgármester indítványát. A szavazást követően kiderült, hogy azon ügyrendi javaslatot, mely szerint a testület az első napirendi pontról külön szavazzon, 15 igen, 15 nem szavazati aránnyal nem fogadták el. 16 igen, 10 nem és 1 tartózkodás szavazati aránnyal a képviselők ezután megszavazták a testületi ülés meghívójában szereplő napirendi pontok egymást követő megtárgyalását. A napirend első pontjaként Hock Zoltán alpolgármester tárta a jelenlévők elé a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2003. évi megosztásáról szóló rendelettervezetet. Az előterjesztő kiemelte: egy kifutóban és ezzel együtt „kimúlóban” lévő metodika az, amely szerint ez évben utolsó alkalommal tárgyalja a főváros a forrásmegosztást, hiszen, mint ahogyan közismert, a kormány jogalkotási programjában 2003-ban már szerepel a forrásmegosztási rendszer törvényi formáinak kidolgozása és egyúttal magasabb szintű jogszabályban, törvényben történő szankcionálása. Éppen ezért úgy vélte Hock Zoltán alpolgármester: az „utolsó” rendelettervezetnél csak időpocsékolás lenne a forrásmegosztás teljes tartalmi kritikája, hiszen a forrásmegosztás mechanizmusa ez alkalommal is ugyanazokat a hibákat sorakoztatja fel, mint korábban, vagyis ugyanolyan átláthatatlan, követhetetlen és kiszámíthatatlan, mint ahogyan azt a korábbi években megszoktuk. Ezért az előterjesztő szóbeli kiegészítőjében a hangsúlyt egyfelől arra helyezte, hogy az önkormányzati törvény decemberi módosításával a kerületi önkormányzatoknak a korábbi véleményezési joggal szemben visszaállította az egyetértési jogát. Ez annyit jelent, hogy a fővárosi önkormányzatnak meg kell szereznie a tervezet elfogadásához 12 önkormányzat (kerület) egyetértését. Másrészt: vajon mi módon lesz képes Újpest Önkormányzata - a forrásmegosztást követően - biztosítani a közalkalmazottak számára az elmúlt év szeptemberében biztosított átlagosan 50 százalékos bérfejlesztést? Csak három hónapra Mint ahogyan az ismert - mondta Hock Zoltán alpolgármester -, a közalkalmazotti béremelés 50 százalékos növekményét szeptemberre, októberre és novemberre, céltámogatásként, leutalta az államkincstár. Ám a kormány az előzetes ígéretével ellentétben a 2003. évi költségvetési törvényben nem biztosította az átlagosan 50 százalékos közalkalmazotti béremeléshez szükséges fedezetet, amely egyébként meghaladja éves szinten a 300 milliárd forintot. A költségvetési törvény és a pénzügyminiszteri ígéret szerint a hiányzó összeget 3 pillér biztosítja. Egyfelől az állami normatíva emelése, másfelől az átengedett központi adók esetében a gépjárműadó-bevétel teljes mértékben helyben maradása, valamint harmad- sorban a személyi jövedelemadó átengedett részének - a korábbi 5 százalékról 10 százalékra történő - emelése. Újpest esetében a 3 pillér hogyan biztosítja a közalkalmazotti bérkifizetés mintegy 2 milliárd forintos többletét? A szabadon felhasználható normatív állami támogatás növekménye 2003- ban 687 millió forint, a többi úgynevezett címzett támogatás, amely meghatározott célra fordítandó. A gépjárműadó helyben maradása hozzávetőlegesen 100 millió forintot eredményez. A személyi jövedelemadóból sem tavaly, sem tavalyelőtt nem maradt Újpesten semmi, ezt tehát nem lehet 10 százalékra megemelni, de a 2003. évi forrásmegosztási javaslat szerint Újpest 416 millió forintos személyijövedele- madó-visszatérítésre számíthat. A három számot összeadva mintegy 1,3 milliárd forint az a forrás, amelyből ki kell fizetni az ennél is több, 1,9-2 milliárdos bérnövekményt. A fennmaradó 700 millió forintot az újpesti önkormányzatnak saját bevételéből, vagyonából kell kigazdálkodnia. Ebből is látható, hogy a kormány, az állami költségvetés mintegy 60-65 százalékában fedezi a béremelés növekményét. Az alapokról Hock Zoltán alpolgármester kitért arra is: a 2003. évi forrásmegosztás növekménye Újpesten a tavalyi évihez képest 46 százalék, és az iparűzési adó növekménye sem lebecsülendő. Nehezményezte azonban, hogy a fővárosi ön- kormányzat a kerületeket megillető iparűzési adóból továbbra is különböző alapokat hoz létre, amelyeket azután pályázat során tervez „visszaosztani”, mármint a sikeres pályázatok után, amelyek jórészt a fővárosi önkormányzat jövőképét és várospolitikáját szem előtt tartva születnek. Példaként említette az előterjesztő a létrehozandó 1,5 milliárd forintos városrehabilitációs alapot, amely a belső kerületek támogatási formája, 2 milliárd forinttal jönne létre a csatornázási alap, 725 millió forinttal a fővárosi tejalap, további 500 millió forintot pedig a főpolgármesteri hivatal adóigazgatási részlegeiben dolgozók érdekeltségi rendszerére különítenének el, és a 4 milliárd forintos korrekciós alap a fővárosi forrásmegosztás belső ellentmondásainak korrekciójára jönne létre. Az így kikerekedő 8,7 milliárd forinthoz az előterjesztés szerint a kerületek - saját pénzükből - mintegy 4,5 milliárd forinttal járulnának hozzá. Mivel a kerületek költségvetésének szerkezetét a közszféra béremelése teljesen átrendezi, a bérköltségek a költségvetés több mint 60 százalékát teszik ki, ezért a források átcsoportosítása szükséges. 2003-ban a kerületek többsége működési forráshiánnyal fog küzdeni, hiszen saját bevételeiket teljes egészében a béremelés finanszírozására kell fordítaniuk, ezért előterjesztőként irreálisnak ítélte meg a főváros döntési helyzetébe ítélt több mint 4,5 milliárd forint „központosítását”. Hock Zoltán alpolgármester előterjesztőként javasolta, hogy a 4,5 milliárdos összeget vonják ki az alapokból, és az iparűzési adóból a kerületek számára járó 61 millió forinttal együtt - deficitarányosan - osszák szét a kerületek között. Ezzel a módosítással - előterjesztőként - elfogadhatónak tartja és méltányosnak is tartaná a forrásmegosztási rendeletet. A beterjesztett határozati javaslat 3 pontból állt: 1. Újpest Önkormányzatának Képviselő-tes- tülete sajnálattal állapítja meg, hogy a kormány a 2003. évi költségvetési törvényben nem biztosítja a közalkalmazotti béremelés fedezetét. 2. A képviselő-testület a forrásmegosztási rendelettervezetben a helyi iparűzési adóból tervezett elkülönítő alapokból mintegy 4,5 milliárd forint összegben közvetlenül a kerületek között, a deficitarányoknak megfelelően osszanak meg. Ezzel a módosítással a forrásmegosztási rendeletet támogatjuk.
