Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)
2003-12-18 / 18. (280.) szám
10 ÚJPEST 2003. december 18. Felkészülés az EU-csatlakozásra A magyar szabványok sok esetben szigorúbb követelményeket tartalmaznak, mint a közösségiek. Ennek alapján feltételezhető, hogy ha egy vállalat a szigorúbb magyar szabványoknak eleget tett, akkor az ennél kevésbé szigorú közösségi szabvány átvétele nem ütközik különösebb nehézségbe. A közösségi és a magyar jogszabályok egyébként egyaránt lehetővé teszik, hogy a megrendelők és a tervezők külön szerződésben határozzák meg, melyik szabvány előírásait tekintik mérvadónak. A közösségi szabványok, a különféle minőségbiztosítási rendszerek átvétele és a termék- felelősség tanúsítása önmagában nem javítja a magyar vállalatok nemzetközi és hazai versenyképességét, hanem csak versenyhátrányaikat szünteti meg. Mindennek az elmulasztása viszont rontja a vállalati versenyképességet E rendszerek átvétele tehát a versenyképesség szükséges, de nem elégséges feltétele. Minőségbiztosítási rendszer bevezetése A csatlakozási szerződés hatályba lépését követően megnő a jelentősége a minőségbiztosítási rendszereknek is. Az EU-ban bejegyzett vállalatok ugyanis olyan magyar cégekkel hajlandók együttműködni, amelyek rendelkeznek minőségbiztosítási rendszerekkel. Az ISO-9000 rendszerek bevezetésének költségigénye vállalatnagyságtól függően (10 főnél kevesebbet, illetve 250 főnél többet foglalkoztató cégek) 0,8-1,6 millió forint. E rendszerek előnyei között a kedvezőbb partneri megítélés, a vevők nagyobb bizalma és a tenderekre benyújtott pályázatok kedvezőbb elbírálása említhető, ha ez utóbbi esetben minden egyéb feltétel közel azonos. Megfelelőségi tanúsítvány beszerzése Azoknak a vállalatoknak, amelyeknek még nincs meg, meg kell szerezniük az Európai Unió tagországaiban forgalomba hozott termékeken szereplő CE jelölést (a francia Communauté Européenne — Európai Közösség) , ami egy konformitási (megfelelőségi) eljárás eredménye. Azt jelenti, hogy a CE jelzést viselő termék paramétereit összehasonlították az Európai Unió szabályozási rendszerében az adott termékek piaci forgalomba hozatalára vonatkozó harmonizált jogszabályok előírásaival. Ezeknek az előírásoknak a termék megfelel. A CE jelzés feltüntetése azokra a termékekre kötelező, amelyekre hatályos közösségi irányelvek vonatkoznak. Ha egy ipari termékre több irányelv is vonatkozik, akkor a termék valamennyi irányelv előírásainak meg kell hogy feleljen. Azokon a termékeken tilos feltüntetni a CE jelzést, amelyekre nincs közösségi irányelv. Megjegyzendő, hogy egy sor területen az Európai Unió elismeri a magyar megfelelőségi tanúsítványt. Kiszámítani a vámtételek módosításának következményeit A vállalatoknak azt is célszerű megvizsgálniuk, hogy a közös külső vámok átvétele hogyan érinti gazdálkodásukat. (A közös külső vámok csak a nem EU-tagállamokból származó importra vonatkoznak, az Európai Unión belül, így az EU-ból származó magyar import esetében nincsenek vámok.) A közösségi vámtételek 5660 esetben alacsonyabbak, 1621 esetben magasabbak a magyarnál, míg 366 esetben azonosak. A magyarnál alacsonyabb közösségi vámtételek a gépek és berendezések és a járművek és járműalkatrészek árucsoportra koncentrálódnak. Az e szektorokban működő vállalatok az EU-csatlakozás után erősebb versennyel lesznek kénytelenek szembenézni. Ugyanakkor versenyképességük javulhat importoldalon, mert olcsóbban juthatnak importtermékekhez a szabad kereskedelmi övezeten kívüli országokból. Az új határok, megszűnő vámeljárások A csatlakozási szerződés hatályba lépését követően megszűnik a vámeljárás és a határellenőrzés a szlovén, az osztrák és a magyar határszakaszon, ami jelentős könnyebbség lesz a külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások számára. 2006-2007-től az ukrán, a román, a szerb és a horvát határszakasz lesz az Európai Unió külső határa, amelyen a schengeni egyezménynek a követelményeit kell alkalmazni. (Az egyezményhez technikai problémák, az informatikai rendszer túlterheltsége miatt nem lehet előbb csatlakozni.) A forgalmiadó-azonosító szám beszerzése Az - Európai Unió tagállamai közötti külkereskedelmet, azaz a belső piaci forgalmat megkülönböztetik a klasszikus külkereskedelmi forgalomtól. Ez abban is kifejezésre jut, hogy a közösségi jogszabályok az import helyett a beérkezés (arrival), az export helyett a kiszállítás (dispatches) kifejezést használják. A 91/680/EK irányelv több adminisztrációs kötelezettséget ró a gazdasági szereplőkre. így azoknak a vállalatoknak, amelyek egy másik EU-tagországban értékesítenek árut vagy szolgáltatást, forgalmiadó-azonosító számmal kell rendelkezniük. Csak ennek birtokában értékesíthetnek a vállalatok forgalmi- adó-mentesen az Európai Unióban. A gazdasági szereplőknek mind a saját, mind pedig a partner azonosítószámát fel kell tüntetniük a kereskedelmi számlákon. Magyarországon az előzetes tervek szerint 2003. augusztus 15-ig kellett megkapnia minden külkereskedelemmel foglalkozó vállalkozásnak az új európai adószámot. Az a vállalkozás, amely 2003. augusztus 15. után kíván először kapcsolatot létesíteni egy EU-tagállam- ban működő gazdasági szervezettel, nyomtatványon köteles igényelni az adószámot az adóhivataltól. A külföldi vállalatok már megkezdték az átállást az új rendszerre. A hazai vállalkozások 80 százaléka viszont még nem ismeri az új rendelkezéseket. Negyedéves jelentések az áruforgalomról A Közösségen belüli áruforgalom regisztrálása érdekében minden vállalat negyedévente köteles elkészítenie jelentését egy erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. Ezen a saját forgalmiadó-azonosító szám feltüntetése mellett szerepeltetni kell a más tagországokkal lebonyolított áru- és bérmunkaforgalmat a vevők azonosítószámai szerinti bontásban. Ezek az összefoglaló jelentések képezik a Közösségen belüli kereskedelmi forgalom statisztikai nyilvántartásának az alapját. A partnerek felsorolása lehetővé teszi annak az ellenőrzését, hogy az egyik vállalatnál nyilvántartott közösségi értékesítés vevők szerint részletezett összege megegyezik-e a más vállalatoknál nyilvántartott közösségi beszerzések eladók szerint részletezett összegével. Végül a nyilatkozatok az adóinformáció-csere keretében az adókikerüléssel szembeni fellépésnek is eszközei. A Központi Statisztikai Hivatal próbaszámításai szerint a forgalmazók 40 százalékának (havonta mintegy 14 ezer gazdálkodószervezetnek) kell adatot szolgáltatnia majd, ezzel a KSH az összes forgalmi érték több mint 99 százalékát meg tudja figyelni. Az adatszolgáltatók azok a gazdasági szervezetek lesznek, amelyek utolsó 12 havi áfabevallásain az európai uniós termékforgalom összege meghaladja a 12 millió forintot a beérkezések és a 24 millió forintot a kiszállítások esetében. Teljes körű adatszolgáltatásra azonban az adatszolgáltatók 5 százalékát, azaz 700 nagyvállalatot köteleznek, a többieknek egyszerűsített adatszolgáltatási kötelezettségnek kell majd eleget tenniük. Forrás: www.uzletessiker.hu (Losoncz Miklós: Az EU-felkészülés stratégiája: tanácsok a vállalatoknak). Összeállította: Sebestyén Béla alpolgármester
