Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)
2003-12-11 / 24. (279.) szám
2003. december 11. H Felkészülés az EU-csatlakozásra A versenyhelyzet várható alakulásának az elemzése a szabályozási hatások számbavételén alapul. Azt célszerű egyrészt végiggondolni, hogy a csatlakozási szerződés hatályba lépése nyomán szükségessé váló változtatások (a minőségbiztosítási rendszerek, a CE-tanúsítvány bevezetése stb.) milyen költséggel járnak, ezáltal hogyan érintik a vállalat versenyképességét azon a piacon, ahol működik. Másrészt azzal is érdemes foglalkozni, hogy a csatlakozási szerződés hatályba lépése milyen módon fogja befolyásolni a vállalat versenytársainak a viselkedését. Más szavakkal: várható-e a piaci verseny erősödése, vagy nem. Az áttekintett tényezők alapján nem megalapozatlan az a fel- tételezés, hogy a csatlakozási szerződés hatályba lépése a jelenlegi állapothoz képest nem idéz elő olyan mértékű változásokat a szabályozási környezetben, amelyek nyomán érezhetően erősödne a verseny. 1. A változó szabályok áttekintése, értékelése A vállalatoknak értékelniük kell, hogy a rájuk vonatkozó jogszabályok melyik csoportba tartoznak, a változások érintik-e belföldi tevékenységüket, vagy csak a külgazdasági kapcsolataikra érvényesek. A kizárólag a magyar piacon értékesítő vállalkozásokra (főleg egyéni vállalkozásokra) sokkal kevesebb közösségi jogszabály vonatkozik, mint az Európai Unióba exportálókra. Számos, jelenleg hatályos magyar jogszabály meghatározott részei csak az EU- csatlakozás után lépnek hatályba. A magyar munkajog például teljes mértékben harmonizált, de sok pontja csak a csatlakozási szerződés életbe lépése után hatályosul. Bizonyos közösségi jogszabályokból ugyanakkor további lépések következnek a vállalkozások számára, alkalmazásukra fel kell készülniük. A nagyobb vállalatoknál célszerű egy vagy két munkatársat megbízni a szabályozási környezet folyamatos figyelésével és az információk feldolgozásával. 2. Új szabványoknak való megfelelés A csatlakozási szerződés hatályba lépésével a közösség műszaki szabványait kell alkalmazni Magyarországon. A Magyar Szabványügyi Testület 2003. november 1-jétől visszavonja azokat a nemzeti szabványokat (Magyar Szabvány - MSZ), amelyek akár formai, akár tartalmi okok miatt nem felelnek meg a közösségi szabványosítási követelményeknek. A visszavonás a ma létező hazai szabványok egyharmadát, csaknem 7 ezer műszaki előírást érint. (Az EU- ban mintegy 15 ezer szabvány van.) Az alkalmazkodást nehezíti, hogy a közösségi szabványoknak több mint fele még nincs lefordítva magyarra. Az új szabványok alkalmazásához kellő szakmai gyakorlatra is szükség van. Az építészet, a gépipar, a vegyipar és még sok terület szakemberei nem tudnak megfelelően készülni e szabványok alkalmazására. Összeállította: Sebestyén Béla alpolgármester (folytatjuk) r Az ünnepi készülődés során is vigyázzunk értékeinkre! "\ Lassan hagyománnyá válik, hogy az év végi ünnepeket megelőzően Präger Ferenc rendőr ezredes, Újpest rendőrkapitánya lapunk munkatársának nyilatkozik. A téma a bűn- megelőzés, ami az ünnepek táján fokozottan érzékeny pontja a rendőri munkának. A rendőrség felkészült a bűnesetek csökkentésére, de a sikerhez a lakosság önvédelmi reflexének is működnie kell. Az elhárítás lehetőségeiről, a figyelemről, a bűnözők trükkjeiről kérdeztük a kapitány urat.- Igaz-e, hogy a kérdéses időszakban a leggyakoribb a zseblopás, és mit lehet tenni ellene?- Sajnos igaz. Karácsony táján az emberek szinte égnek a vásárlási láztól, s annak ellenére, hogy jóval több pénz van náluk, mint máskor, kevésbé figyelnek a megóvására. A lakosság kárára elkövetett események másodpercek alatt játszódnak le. A legjellemzőbb a csoportos elkövetés. A nagy tömegben a lökdösődés, a szoros közelség kínálja a lehetőséget, és az ellopott pénztárca, levéltárca pillanatokon belül nem is a másik, hanem a harmadik cinkos zsebében van. Ezért az azonnali felfedezés esetében is szinte lehetetlen a bizonyítás. Saját érdekükben kérjük tehát a vásárlókat, hogy a cipzáras vagy begombolható zsebükben tartsák pénzüket, táskájukat pedig ne hátul, hanem maguk elé tartva hordják. Újpesten főleg a buszokon a leggyakoribb a zseblopás. Van azonban még egy hely, ahol szintén nagyon gyakori, hogy kárt szenved a figyelmetlen ember. A vásárlással töltött sokszor többórás gyaloglás után rendszerint megéheznek, megszomjaznak az emberek, és betérnek egy-egy gyorsétterembe. A trükk, hogy az elkövető ráteszi a már a széken heverő kabátra a saját kabátját, és a kellő pillanatot kilesve mindkét kabáttal kisétál az étteremből, benne a kiszemelt pénzével, igazolványával, az autó indító, esetleg még lakáskulcsával is. Aligha kell ecsetelnem, milyen és mekkora kára származhat a gondatlan illetőnek, mert nemcsak a pénze vész el, lehet, hogy az igazolványával súlyos bűn- cselekményt hajtanak végre, és amíg nem tisztázódik az ő szerepe, bizony kellemetlen kérdésekre kell válaszolnia.- Mire ügyeljünk pénzfelvételnél, és mire vigyázzunk, hogy lehetőség szerint elkerüljük a gépkocsifeltörést?- Talán meglepő, de a szóban forgó időszakban nem különösen jellemző az úgynevezett kifigyelés. Ennek az az egyszerű oka, hogy mondjuk egy bankban, ahol sokan vesznek fel pénzt az ünnepi időszakban, nem lehet tudni, hogy ki vett fel nagyobb összeget. A gépkocsinál már más a helyzet. Mindenképpen az év végi vásárlások veszélyei között tarthatjuk számon, ami persze év közben is előfordul. Ami igen gyakorinak mondható, hogy a parkoló autóhoz csomagokkal visszaballagók- nak a legtöbbször eszükbe jut, hogy még valamit elfelejtettek megvásárolni. Ilyenkor sok esetben a vásárolt árukat az ülésen szabad prédának hagyják. Tehát nagyon gondosan ügyeljenek az emberek arra, hogy az ülésen, a műszerfal peremén ne hagyjanak semmit, tegyenek mindent a csomagtartóba, vagy hagyjanak egy családtagot a kocsiban, ha van erre mód.- Milyen jótanácsokat adhatunk az olvasóknak?- Sajnos az a tapasztalatunk, hogy sok esetben az emberek közömbösek a társaik iránt. Előfordult panelházi betörésnél, hogy a szomszéd ugyan észlelt mozgást, zajt, még azt is látta, hogy az ajtó nyitva van, amikor nem kellett volna, kérdésünkre, hogy akkor miért nem szólt, csak kitérő válaszokat adott. Fontos tehát, hogy figyeljünk egymásra, egymás javaira is, és legalább jelzéssel segítsünk másokon. De nagyon lényeges, hogy a figyelem családon belül is meglegyen, mert például a szülőnek, az idősebbnek szükséges inteni azt a gyereket, aki márkás mobiltelefont kap ajándékba, hogy lehetőleg ne az utcán „villogjon” az ajándékkal, mert előfordult már hasonló esetben utcai rablás. Ami még rendkívül fontos, s nem csak az ünnepi időszakban, hogy fokozottan ügyeljünk rokonainkra, szüléinkre és egyáltalán az idős emberekre, mert a legfiatalabbak és az idősek a bűnözők első számú célpontjai. Az idős ember reflexei, figyelme már lassul, és ugyanakkor ott van a jóhiszeműség. Könnyebben beenged a lakásába idegeneket, akik nem jó szándékkal kérnek bebocsátást. Hol azzal a trükkel szeretnének bejutni a lakásba, hogy vizet kérnek, hol azzal, hogy az önkormányzattól vagy a szerencsejáték-társaságtól jöttek, hogy egyeztessék a lottószelvényt, de előfordult már, hogy rendőrnek, banki alkalmazottnak adták ki magukat hamis pénzt keresve, s persze mindig ketten-hárman, hogy amíg az idős emberek figyelmét egyikük elvonja, a többiek ellopják a lakásban fellelhető pénzt és egyéb értékeket. Ha más nem, a családtagok szereljenek fel biztonsági láncot, és akkor a résnyire nyitott ajtóból ki lehet szólni, és győződjenek meg telefonon arról, hogy valóban onnan jöttek-e, ahonnan mondják - az önkormányzattól vagy a rendőrségtől stb. - a hívatlan látogatók. Azonnal kiderül, hogy kikkel állunk szemben. Práger Ferenc rendőrkapitány
