Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)
2003-12-11 / 24. (279.) szám
2003. december 11. 3 Alkotmánybíróság előtt egy rendelet Újpest továbbra sem kér a prostitúcióból Az elmúlt héten az Alkotmánybíróság megsemmisítette Újpest Önkormányzatának a júliusi rendkívüli testületi ülésén hozott azon rendeletét, amely a prostitúció tömeges elterjedésének megakadályozása érdekében született. Az Alkotmánybíróság döntésével szemben nincs további jogorvoslati lehetőség. Mint ahogyan az Újpest nyári lapszámában megírtuk: a képviselő- testület elé kerülő rendelettervezetet egyhangúlag fogadta el a testület, vagyis az önkormányzatban képviselettel rendelkező valamennyi párt és szervezet álláspontja százszázalékosan megegyezett a városrész lakosságának véleményével: „köszönik”, de nem kérnek a prostitúcióból. Az Alkotmánybíróság döntése nyomán a témáról dr. Derce Tamás polgármester véleményét kérdeztük.- Mivel az Alkotmánybíróság megsemmisítette az ön- kormányzat rendeletét, ezentúl számíthatunk Újpesten a prostitúció tömeges és legális megjelenésére?- A kérdésre nem lehet egy szóval, azaz igennel vagy nemmel felelni, a téma annál ugyanis sokkal bonyolultabb. Mivel az újpestiek eddig sem kértek, ezután sem kérnek a prostitúcióból, a város vezetése a továbbiakban is minden lehetséges eszközt igénybe kíván venni annak érdekében, hogy a lakosság ezen akaratának érvényt szerezzen. A nyáron megalkotott és most megsemmisített rendeletünk az egyik lehetséges lépés volt a sorban, melyet szándékaink szerint továbbiak kísérnek majd. Ugyanakkor két egymással ellentétes, ám hatályban lévő jogszabály nehezíti helyzetünket. De továbbra is meggyőződésem: ha Magyarországon egy törvény végrehajthatósága a lakosság ellenállásába ütközik, emiatt nem lehet végrehajtani, akkor az rossz, és mielőbb módosítani kell. Bár ez nem fog menni egyik napról a másikra.- Lépjünk vissza az időben, és foglaljuk össze, miként került a téma nyáron a képviselő-testület elé!- Az újpestiek minden bizonnyal emlékeznek arra: néhány évvel ezelőtt a fővárosi önkormányzat épp a Szúnyog-szigeten kívánt vigalmi negyedet létrehozni, majd egy belvárosi kerület merült fel lehetséges helyszínként mint a nyilvános házak működtetésére csak és kizárólagosan alkalmas terület. Mivel sem mi, sem más kerület nem „vállalta be” a vigalmi negyedet, a türelmi zónát, a főváros sem jelölt ki területet. A Magyarországi Prostituáltak Érdek- védelmi Egyesülete ezért lépett a tett mezejére, mivel a prostitúció gyakorlása Magyarországon törvényben nem tiltott, még türelmi zóna hiányában sem. Ügyvédjük által megkeresték a nyár derekán valamennyi budapesti önkormányzat jegyzőjét. Újpestet nevezetesen azért, hogy 19 utca vonatkozásában hatósági bizonyítványban igazoljuk, hogy a kérelemben megjelölt közterületek nem tartoznak védett övezetbe. Az érdekvédelmi egyesület kérelme nyomán azonnal levélben fordultam a megnevezett 19 utca összesen mintegy 1800 családjához, kikérve véleményüket. Úgy véltem ugyanis, a hatósági bizonyítvány kiadása ugyan hatósági ügy, de döntésünk meghozatala nem lehet független a lakosság véleményétől.- Gyorsan megérkeztek a válaszlevelek, amelyekből kiderült, a lakosok elutasítják a prostitúciót...- Igen. Mindenki válaszolt. Egyértelmű volt az álláspontjuk, és ezzel egyezett meg azon a bizonyos képviselő-testületi ülésen valamennyi párt képviselőjének és természetesen a városrész vezetőinek is a véleménye. És ebben - véleményem szerint - nincs semmi meglepő. A prostitúció ugyanis nem csak erkölcsi kérdés, hiszen ne legyünk álszentek, van - Magyarországon is - a prostituáltak tevékenysége iránt igény. Budapest több pontján, az Újpestről kivezető utak és az országutak mentén is megtalálhatók a lányok. Minden prostituáltnak van egy futtatója, akinek az a feladata, hogy megvédje a nőt, és kényszerítse mellesleg a pénzkeresetre. És ezt a magyarok már nemcsak a nyugati filmekből ismerik, hanem a valóság részeként is. Sajnos tény, hogy a prostitúció világszerte a bűnözés és a kábítószer-forgalom melegágya. Ebből nem kértek az újpestiek. Helyi rendeletünkben azt szabályoztuk, hol nem engedélyezzük a prostitúciót. Azt azonban nem írtuk le, mindezek betartásával hol lehet... Tippet erre ugyanis nem kívántunk adni. Amikor rendeletünket megalkottuk, a prostitúcióval együtt járó bűnözés ellen tiltakoztunk. És hangsúlyozni szeretném, nem megtiltottuk, szabályoztuk. Hiszen tiltani nem lehet.- Beszélgetésünk során elhangzott: a prostitúció Magyarországon törvényileg „elismert”, legális tevékenység. Hogyan kívánta ezt a kérdést Újpest Önkormányzata kezelni?- Elsősorban a már említett helyi rendeletünk megalkotásával. Engedje meg, hogy megjegyezzem, rajtunk kívül még négy önkormányzat járt el így... A prostitúció legális folytatásához a jogi hátteret az 1999-ben megalkotott szervezett bűnözés elleni - sorrendben LXXV. - törvény garantálja. A törvény III. fejezete tartalmazza a prostitúció kezelésének szabályait, rendelkezéseket többek között a védett övezetekről, türelmi zónákról, és a fiatalkorúak védelmében meghatározott szabályokat is tartalmazza. Ugyanakkor ez a törvény ellentétben áll egy korábbi jogszabállyal, az 1950-ben több ország által is elfogadott New- York-i egyezménnyel, amely a nők védelmében, az „emberkereskedés és mások prostitúciója kihasználásának elnyomása tárgyában” született. Ehhez az egyezményhez 1955-ben Magyarország is csatlakozott. Mivel két egymással ellentétben álló törvény párhuzamosan él együtt, a képviselő-testület ama júliusi rendkívüli ülésén azt a felhatalmazást kaptam, hogy kezdeményezzem a maffiaellenes törvény felülvizsgálatát. Hiszen ha egy törvény betartása a társadalom ellenállásába ütközik, mindenképpen kontroll alá kell venni.- Az újpesti rendeletet az Alkotmánybíróság a minap érvénytelenítette. Ki kérte a rendelet felülvizsgálatát, és milyen indokot tartalmaz az elutasítás?-Az Alkotmánybírósághoz a Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesülete fordult, hiszen már a testületi ülés másnapján sérelmezték a rendeletünkben foglaltakat. Az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül hozta meg ítéletét. Indokolásként arra hivatkozott, hogy nem volt hatáskörünk a nevezett rendelet meghozatalára, mert nyilvános helyet védetté nyilvánítani csak a fővárosi önkormányzatnak van joga. Ennyi a történet. Ami itt akár véget is érhetne, ha nem vetne fel új problémákat. Ugyanis a fővárosi önkormányzat - mint tudjuk- nem jelölt ki türelmi zónát. De tartózkodott attól is - pedig megtehette volna -, hogy ennek hiányában további tiltott területeket vont volna szabályozás alá. Budapest érdekében pedig ezt meg kellett volna lépnie.- A szomszédos Rákospalota ezt a kérdést úgy oldotta meg, hogy egyetlenegy utcára kiadta a hatósági bizonyítványt a prostituáltaknak. Van-e önnek információja arról, hogyan vált be ez a megoldás?- Az Alkotmánybíróság véleménye szerint ez is jogszabályellenes, hiszen türelmi zóna kijelölése a fővárosi önkormányzat jogköre. Vagyis sem korlátozás, sem kijelölés nem lehetséges a kerületek jogszabályalkotásában. Csak a fővárosi önkormányzat dönthet erről.- Mi lesz a folytatás?- Azt hiszem, hosszú tárgyalás előtt állunk. A kérdés megoldása - ami számomra csak a korlátozást jelenti - bátorság és egyeztetési képesség nélkül nem fog menni. A mi véleményünk pedig továbbra sem változott: Újpest nem kér a prostitúcióból, és szükség van a maffiaellenes törvény felülvizsgálatára is.-bk-
