Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)
2003-11-27 / 23. (278.) szám
8 .1J PEST 2003. november 27. Kvarglit evett fokhagymával, és verseket írt Berda József emléke előtt - születésének századik évfordulóját követően - összegyűjtött verseinek kiadásával tiszteleg a Helikon Kiadó. A kötet megjelenését Újpest Önkormányzata is támogatta. A hazai irodalomtörténetben egészen egyedi utat járó - és tegyük hozzá: sajátos életmódot folytató - költő emlékét Sipos Lajos irodalomtörténésszel, a könyv tanulmányértékű utószavának szerzőjével idéztük fel.- Berda József egy személyben legenda és irodalmi alkotó. Több mint három és fél évtizeddel a halála után, ma már egyre kevesebben vannak, akik személyesen találkoztak vele. Csak néhányan emlékeznek viseltes kalapjára, rövidnadrágos alakjára, és arra, hogy miként rakta komótosan maga elé az eszpresszóban a papírba csomagolt kvarglit és fokhagymát. Kormos István „kivert kóbor kutyák testvérének” nevezte a költőt, aki az olvasók emlékezetében máig az „Asztalt ékesítő ízes falatok” és a „Gyomorgyógyító/csupaíz borocska” dalnokaként maradt meg.- Ezek után nem állom meg, hogy meg ne kérdezzem: ön milyen körülmények között ismerte meg Berdát?- A hatvanas évek elején fiatal tanárként az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban tanítottam. Berda a sarkon megállította a diákokat, és megkérdezte tőlük, hogy tanítottak-e nekik valamit Berdáról? Én is ebben az időben találkoztam vele személyesen.- Hogyan és honnan bukkant fel az irodalmi életben ez a világéletében szegénysorban élő, ám az élet természetes örömeit igen kedvelő fiatalember?- Szlovák anya és cseh apa nyolcadik gyermekeként Budapest szélén, Angyalföldön született. Négy elemit végzett, majd rövid ideig fráternek állt, azaz papnövendékként tanult. Volt lakatosinas a Váci úti Lang-gyárban, aztán kifutófiú, gyári hordár, könyvügynök, alkalmi munkás. 1920-tól Újpesten élt. Féltucatnyi helyen volt ágy-, majd albérlő. 1932-től a Szent Gellért utcában lakott; ma ez az utca az ő nevét viseli. Első verse az Újpesti Naplóban jelent meg 1922-ben. Újpesti munkások, kereskedők, iparosok, tisztviselők, ügyvédek, tanárok, orvosok segítették könyvei megjelenését. Ugyanakkor pártfogókat talált a „nagy irodalomban” is, később olyan támogató barátokra lelt, mint Illyés Gyula, Kodály Zoltán és Szőnyi István.- Az 1920-as években Berda neve már ismertté vált az irodalmi körökben. Lapokban és önálló kötetekben is publikált...- 1926-ban Áradás című első önálló kötetéhez Szabó Lőrinc írt előszót. Két évvel később a Nyugatban is bemutatkozott, és Babitsnak ajánlotta a következő verseskönyvét. A Nyugat körében ugyanakkor Kosztolányi volt az, aki valóban értékelte verseit. A fiatal Berda gyakran felkereste Kosztolányit, aki minden alkalommal pénzzel és egyéb adományokkal is támogatta. Berda József élete végéig azt az aktatáskát hordta magával, amit egykor Kosztolányitól kapott. A táskában az a levél is ott lapult, amit 1931-ben - azt követően, hogy támogatója kézhez kapta a Vers a péklegényről című verset, és még néhány más alkotást - írt Berdának: „Drága fiam, azok a versek, amelyeket eljuttatott hozzám, egytől egyig gyönyörűek. Nem szoktam ilyen kifejezéseket ok nélkül használni. Olybá vegye megállapításomat, mint kivételeset és igazat. Nekem főként az illetlen versek tetszettek, a péklegények, meg a zabálás kéjéről írtak. Ezek valósággal kiharsantak. Csak akkor kell verset írni, amikor ésszel nem lehet megközelíteni amit mondani akarunk, s annyi bennünk a bátorság és a csiklandozó csikótűz, hogy semmire sem vagyunk tekintettel. ”- Szembetűnő, hogy Berda egész pályája során különleges versformában írt. Akár epigrammáit, akár hosszabb költeményeit olvassuk, verslábnak, rímnek nem akadunk nyomára. Vajon emiatt választott magának külön utat?- Kétségtelen, hogy ő nem a Nyugat körén belül lelt otthonra, mint Illyés, Radnóti és Weöres. Körülötte mindenki képzett volt, ő nem. Ennek ellenére 1932-ben Babits két Berda-verset is beválogatott a Nyugat alapításának huszonötödik évfordulójára megjelent Új anthológia című gyűjteménybe. (E kötetben József Attilától ugyancsak két vers szerepel.) Berda József egy kevésbé ismert szövegformát hozott a magyar irodalomba: a szabad verset. Az irodalmi közfelfogás úgy tartotta, hogy szabad verset az ír, aki nem ismeri a költészet szabályait. Valójában Kassák és Füst Milán is írt szabad verseket, de ők sem voltak benne igazán a kortárs irodalmi köztudatban. Berda az első pillanattól autodidakta módon ráérzett erre a formára. A szó minden értelmében független maradt, és versei honoráriumából kívánt megélni. Valójában mindenféle kötöttségtől félt, ezért évtizedeken át szabadfoglalkozásúként alkotott.- Életigenlő filozófiájával hogyan élte át a történelmi-politikai sorsfordulókat?- Pályája során többször is érte politikai inzultus. 1934-ben az ügyészség elkobozta Férfihangon című kötetét az Egy politikus arcképéhez című verse miatt. A vers modellje ugyanis Gömbös Gyula miniszterelnök volt. Berda első és másodfokon kétheti fogházat kapott, ezt azonban a Kúria háromévi próbaidőre felfüggesztette. Egy évtizeddel később, a második világháború alatt kéziratban terjesztett versekben foglalt állást az embertelen korral szemben, ugyanakkor személyes kapcsolatait is felhasználta az üldözöttek segítése érdekében. 1949 és ’54 között nem jelenhetett meg verseskötete. Személye kínos volt a hatalom számára, nem fért bele a támogatottak körébe. Kötetét ugyan összeállította, de a gyűjteményt nem adták ki. Berda saját magát a szó eredeti értelmében „humanistának” nevezte, az életet magát szerette. Humanizmusa azonban bátorsággá vált, amikor az ötvenes évek elején számos csípős hangvételű epigrammát írt. Ezeket a kéziratokat különböző barátainál helyezte el. A most megjelent kötet összeállítása során Urbán László szerkesztőnek nem kis gondot okozott e Berda József bronzból készült mellszobra a költő egykori lakhelyének közelében, a mai Berda József utcában áll. (Alkotója: Bíró János) versek felkutatása. Feltételezhető, hogy néhány kézirat még mindig ott lappang egy-egy fiók mélyén.- Barátai és művésztársai támogatásán túl milyen irodalmi elismerésben részesült Berda József?- Ő maga már az első Baumgarten-díj kiosztásakor úgy érezte, hogy a díjazottak között lenne a helye. Később egy Babits Mihályhoz írt levélben nyomatékosította: reméli, hogy megkapja a díjat. Végül 1944-ben kapta meg az elismerést. A hatvanas évek közepén József Attila- díjjal is kitüntették. Egy anekdota szerint a kitüntetés átadása előtt Aczél György egy külön borítékot is kiutalt számára, hogy az ünnepségre legyen miből felöltöznie. Amikor később megkérdeztük tőle, hogy történt-e változás az életében azóta, hogy megkapta a József Attila- díjat, így felelt: - Addig naponta egy litert bort ittam, most kettőt iszom.- Milyen módon őrzi Újpest Berda József hagyatékát?- Az Újpesti Helytörténeti Gyűjteményben számos dokumentum - kézirat, fotó, sőt egy napló is - található a költő személyes tárgyai közül. A hagyaték nagy része annak idején Hován László festőművészhez, Berda jó barátjához került. Később a festő özvegyétől Sipos Áron, Berda utolsó fiatal költő barátja azzal a szándékkal vásárolta meg a teljes anyagot, hogy az egész gyűjteményt Újpestnek ajándékozza. Ma még csak az elképzelések szintjén él az a terv, amely szerint a Berda-szoborral szemben álló földszintes házban egymás mellett berendeznék a Berda-emlékszobát és - utalva a költő ihletadó italára - egy borkimérést, amely bevételeiből segítené a múzeum fenntartását. Rojkó A. §*£-------------------------! A Berda József össze- ! gyűjtött versei című kötet megvásárlásakor e kivágott hirdetés fel- ; mutatójának - kizáró- ; lag a Helikon Könyves- ! házban (Bp. VI., Bajcsy- ! Zsilinszky út 37.) - 20% kedvezményt ! biztosítanak. A kötet ára: 4990 Ft. Kedvezményes ár: 3992 Ft. Előző lapszámunkban a Helikon Könyvesház téves információja alapján tettük közzé a Berda-kötet árát, . Ezen lapszámunkban a könyvesház által korrigált összeg szerepel.
