Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)

2003-11-27 / 23. (278.) szám

8 .1J PEST 2003. november 27. Kvarglit evett fokhagymával, és verseket írt Berda József emléke előtt - születésének századik évfordulóját követően - össze­gyűjtött verseinek kiadásával tiszteleg a Helikon Kiadó. A kötet megjelenését Újpest Önkormányzata is támogatta. A hazai irodalomtörténetben egészen egye­di utat járó - és tegyük hozzá: sajátos élet­módot folytató - költő emlékét Sipos Lajos irodalomtörténésszel, a könyv tanulmány­értékű utószavának szerzőjével idéztük fel.- Berda József egy személyben legenda és iro­dalmi alkotó. Több mint három és fél évtized­del a halála után, ma már egyre kevesebben vannak, akik személyesen találkoztak vele. Csak néhányan emlékeznek viseltes kalapjára, rövidnadrágos alakjára, és arra, hogy miként rakta komótosan maga elé az eszpresszóban a papírba csomagolt kvarglit és fokhagymát. Kor­mos István „kivert kóbor kutyák testvérének” nevezte a költőt, aki az olvasók emlékezetében máig az „Asztalt ékesítő ízes falatok” és a „Gyomorgyógyító/csupaíz borocska” dalnoka­ként maradt meg.- Ezek után nem állom meg, hogy meg ne kérdezzem: ön milyen körülmények között ismerte meg Berdát?- A hatvanas évek elején fiatal tanárként az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban taní­tottam. Berda a sarkon megállította a diákokat, és megkérdezte tőlük, hogy tanítottak-e nekik valamit Berdáról? Én is ebben az időben ta­lálkoztam vele személyesen.- Hogyan és honnan bukkant fel az irodalmi életben ez a világéletében szegénysorban élő, ám az élet természetes örömeit igen kedvelő fiatalember?- Szlovák anya és cseh apa nyolcadik gyer­mekeként Budapest szélén, Angyalföldön szü­letett. Négy elemit végzett, majd rövid ideig frá­ternek állt, azaz papnövendékként tanult. Volt lakatosinas a Váci úti Lang-gyárban, aztán kifu­tófiú, gyári hordár, könyvügynök, alkalmi munkás. 1920-tól Újpesten élt. Féltucatnyi helyen volt ágy-, majd albérlő. 1932-től a Szent Gellért utcában lakott; ma ez az utca az ő nevét viseli. Első verse az Újpesti Naplóban jelent meg 1922-ben. Újpesti munkások, kereskedők, iparosok, tisztviselők, ügyvédek, tanárok, or­vosok segítették könyvei megjelenését. Ugyan­akkor pártfogókat talált a „nagy irodalomban” is, később olyan támogató barátokra lelt, mint Illyés Gyula, Kodály Zoltán és Szőnyi István.- Az 1920-as években Berda neve már ismert­té vált az irodalmi körökben. Lapokban és önálló kötetekben is publikált...- 1926-ban Áradás című első önálló kötetéhez Szabó Lőrinc írt előszót. Két évvel később a Nyugatban is bemutatkozott, és Babitsnak ajánlotta a következő verseskönyvét. A Nyugat körében ugyanakkor Kosztolányi volt az, aki valóban értékelte verseit. A fiatal Berda gyakran felkereste Kosztolányit, aki minden alkalom­mal pénzzel és egyéb adományokkal is támo­gatta. Berda József élete végéig azt az aktatás­kát hordta magával, amit egykor Kosztolányitól kapott. A táskában az a levél is ott lapult, amit 1931-ben - azt követően, hogy támogatója kézhez kapta a Vers a péklegényről című ver­set, és még néhány más alkotást - írt Berdának: „Drága fiam, azok a versek, amelyeket eljutta­tott hozzám, egytől egyig gyönyörűek. Nem szoktam ilyen kifejezéseket ok nélkül használ­ni. Olybá vegye megállapításomat, mint kivéte­leset és igazat. Nekem főként az illetlen versek tetszettek, a péklegények, meg a zabálás kéjéről írtak. Ezek valósággal kiharsantak. Csak akkor kell verset írni, amikor ésszel nem lehet meg­közelíteni amit mondani akarunk, s annyi ben­nünk a bátorság és a csiklandozó csikótűz, hogy semmire sem vagyunk tekintettel. ”- Szembetűnő, hogy Berda egész pályája so­rán különleges versformában írt. Akár epigrammáit, akár hosszabb költeményeit olvassuk, verslábnak, rímnek nem akadunk nyomára. Vajon emiatt választott magának külön utat?- Kétségtelen, hogy ő nem a Nyugat körén be­lül lelt otthonra, mint Illyés, Radnóti és Weöres. Körülötte mindenki képzett volt, ő nem. Ennek ellenére 1932-ben Babits két Berda-verset is beválogatott a Nyugat alapításá­nak huszonötödik évfordulójára megjelent Új anthológia című gyűjteménybe. (E kötetben József Attilától ugyancsak két vers szerepel.) Berda József egy kevésbé ismert szövegformát hozott a magyar irodalomba: a szabad verset. Az irodalmi közfelfogás úgy tartotta, hogy sza­bad verset az ír, aki nem ismeri a költészet sza­bályait. Valójában Kassák és Füst Milán is írt szabad verseket, de ők sem voltak benne igazán a kortárs irodalmi köztudatban. Berda az első pillanattól autodidakta módon ráérzett erre a formára. A szó minden értelmében füg­getlen maradt, és versei honoráriumából kívánt megélni. Valójában mindenféle kötöttségtől félt, ezért évtizedeken át szabadfoglalkozású­ként alkotott.- Életigenlő filozófiájával hogyan élte át a történelmi-politikai sorsfordulókat?- Pályája során többször is érte politikai inzul­tus. 1934-ben az ügyészség elkobozta Férfi­hangon című kötetét az Egy politikus arc­képéhez című verse miatt. A vers modellje ugyanis Gömbös Gyula miniszterelnök volt. Berda első és másodfokon kétheti fogházat kapott, ezt azonban a Kúria háromévi próba­időre felfüggesztette. Egy évtizeddel később, a második világháború alatt kéziratban terjesztett versekben foglalt ál­lást az embertelen korral szemben, ugyanakkor személyes kapcsolatait is felhasználta az üldö­zöttek segítése érdekében. 1949 és ’54 között nem jelenhetett meg ver­seskötete. Személye kínos volt a hatalom szá­mára, nem fért bele a támogatottak körébe. Kötetét ugyan összeállította, de a gyűjteményt nem adták ki. Berda saját magát a szó eredeti értelmében „humanistának” nevezte, az életet magát szerette. Humanizmusa azonban bátor­sággá vált, amikor az ötvenes évek elején szá­mos csípős hangvételű epigrammát írt. Ezeket a kéziratokat különböző barátainál helyezte el. A most megjelent kötet összeállítása során Urbán László szerkesztőnek nem kis gondot okozott e Berda József bronzból készült mellszobra a költő egykori lakhe­lyének közelében, a mai Berda József utcában áll. (Alkotója: Bíró János) versek felkutatása. Felté­telezhető, hogy néhány kézirat még mindig ott lappang egy-egy fiók mé­lyén.- Barátai és művésztár­sai támogatásán túl mi­lyen irodalmi elisme­résben részesült Berda József?- Ő maga már az első Baumgarten-díj kiosztá­sakor úgy érezte, hogy a díjazottak között lenne a helye. Később egy Babits Mihályhoz írt levélben nyomatékosította: reméli, hogy meg­kapja a díjat. Végül 1944-ben kapta meg az elis­merést. A hatvanas évek közepén József Attila- díjjal is kitüntették. Egy anekdota szerint a kitüntetés átadása előtt Aczél György egy külön borítékot is kiutalt számára, hogy az ünnepség­re legyen miből felöltöznie. Amikor később megkérdeztük tőle, hogy történt-e változás az életében azóta, hogy megkapta a József Attila- díjat, így felelt: - Addig naponta egy litert bort ittam, most kettőt iszom.- Milyen módon őrzi Újpest Berda József hagyatékát?- Az Újpesti Helytörténeti Gyűjteményben szá­mos dokumentum - kézirat, fotó, sőt egy napló is - található a költő személyes tárgyai közül. A hagyaték nagy része annak idején Hován László festőművészhez, Berda jó barátjához került. Ké­sőbb a festő özvegyétől Sipos Áron, Berda utol­só fiatal költő barátja azzal a szándékkal vá­sárolta meg a teljes anyagot, hogy az egész gyűjteményt Újpestnek ajándékozza. Ma még csak az elképzelések szintjén él az a terv, amely szerint a Berda-szoborral szemben álló föld­szintes házban egymás mellett berendeznék a Berda-emlékszobát és - utalva a költő ihletadó italára - egy borkimérést, amely bevételeiből se­gítené a múzeum fenntartását. Rojkó A. §*£------------------­-------­! A Berda József össze- ! gyűjtött versei című kötet megvásárlásakor e kivágott hirdetés fel- ; mutatójának - kizáró- ; lag a Helikon Könyves- ! házban (Bp. VI., Bajcsy- ! Zsilinszky út 37.) - 20% kedvezményt ! biztosítanak. A kötet ára: 4990 Ft. Kedvezményes ár: 3992 Ft. Előző lapszámunkban a Helikon Könyvesház téves információja alapján tettük közzé a Berda-kötet árát, . Ezen lapszámunkban a köny­vesház által korrigált összeg szerepel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom