Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)
2003-11-13 / 22. (277.) szám
2003. november 13. ■ Gi',-'-'*'-* .ff Városvédők a XXI. században Átvette a stafétabotot Új elnöke van az Újpesti Városvédő Egyesületnek dr. Kovács Ivánná tanárnő személyében, aki néhány héttel ezelőtt dr. Miletics Iván nyugalmazott főorvostól, Újpest díszpolgárától vette át a stafétát. Az új elnököt ennek apropóján kerestük fel... Napsütötte késő őszi nap délutánján csendes az Éltes Mátyás Újpesti Speciális Iskola folyosója. Kovács Ivánné, vagy ahogyan a „gyerekei” hívják: Margit néni saját osztálya, a 9. a termébe kalauzol. A folyosót nemcsak képek, rajzok díszítik, külön tabló állít emléket a városrész legismertebb középületeinek is. Nemrégiben ért véget a tanítás. A tanárnő 45 éve pedagógus. Pályafutása első két esztendeje az Ankara utcai óvodában indult, majd immár 43 esztendeje tanít gyógypedagógusként az iskolában, néhány éve magyart és éneket. A városrész utcáit járva nem csoda hát, ha sokan jó ismerősként üdvözlik, örömmel köszöntik. Elég-e ez az ismertség ahhoz, hogy valaki az Újpesti Városvédő Egyesület elnöke legyen? - ezzel a kérdéssel kezdjük a beszélgetést.- Nem elég, de úgy vélem, feltétlenül szükséges, hogy aki ilyen feladatot vállal, ne csak szeresse, hanem ismerje is szülővárosát. Segítség lehet, ha nemcsak könyvekből, újságokból tájékozódik az Újpesten folyó eseményekről, hanem azok nagy részét személyesen is átélte, sőt érdekelték a történések. Persze nem születtem én egyesületi elnöknek- szögezi le mindjárt. - Kemény próbatétel most ez nekem. Bár felmenőim között több városházi, városi alkalmazott volt, így már gyermekkoromban többet hallottam a város életéről, mint esetleg más. A pedagógusi munkától nem esik messze a helytörténet ismerete. Régi, Újpesttel kapcsolatos családi emlékekkel, fényképekkel segítettem a Neog- rády Laci bácsi által vezetett Újpesti Hely- történeti Gyűjteményt, melynek - akkor még az István úton lévő tízemeletes panelház földszintjén lévő falai között - nemcsak én voltam gyakori vendége, hanem vittem osztályom tanulóit is. Talán a családi örökség, a hely- történet iránt érzett érdeklődés, a hivatásszeretet volt az, ami több mint tíz évvel ezelőtt az Újpesti Városvédő Egyesület tagjai közé sodort. Tetszett, hogy azokkal töltöm együtt a szabad időmet, akiknek fontos a településünk, és a magunk módján, csekélyke lehetőségünkkel talán elősegíthetjük az „örökség” megőrzését. Tetszett az is, hogy találkozóink során kimozdultunk Újpestről, és a főváros avagy a vidék építészeti nevezetességeit is össze tudtuk vetni az otthon látottakkal, tapasztaltakkal. Lehetőségünk volt arra is, hogy filmet készítsünk Újpestről, mindez egy civil dr. Kovács Ivánné pedagógus, az egyesület elnöke (Fotó: Horváth Dávid) szervezet életében nem volt mindennapos dolog. A felkérés, hogy legyek az egyesület elnöke, mindazonáltal váratlanul ért. Elődöm, valamint Kadlecovits Géza, aki nemcsak egy évtizeddel ezelőtt, hanem a mai napig is nagyon sokat tesz azért, hogy egyesületünk fennmaradjon, azonban biztatott, további segítségéről biztosított. Sajnos már egyedül élek, de a gyerekeim is támogattak, a nővérem és a lánya pedig egyesületi tagként igyekeztek rávenni a feladatra. Tudtam, hogy Újpest az életem, a szervezőmunkát szeretem, de hát miért kellene elnöknek lennem, mondtam, halogatva ezzel is a döntést. Azután amikor az urak azzal érveltek, hogy ha nem vállalom, akkor megszűnik az egyesület, már nem teketóriáztam. Igent mondtam, hiszen újrakezdeni sokkal nehezebb lett volna, mint folytatni. Ráadásul a felém irányuló szeretetet pedig csak a munka továbbvitelével lehetett meghálálni... Néhány hónapja tehát az egyesület múltját is „kutatom”, hiszen más, ha az ember tagként dolgozik, és más, ha tisztségviselőként is. Jelenleg mintegy 126 újpesti tagja van az egyesületnek, ami igen szép dolog, rendezvényeinken hosszú ideje 20-50 tagtársunkat üdvözölhetjük. Régi vágyunk azonban, hogy a tagság zömét jelentő idősebb korosztályon kívül a fiatalokat is megnyerjük, és közénk invitáljuk. Az elmúlt hetekben nagyon sok isAz október 1-jei zenei világnap tiszteletére zenei napokat rendeztek Sturovóban (Párkányban). A Civil Kórus ezen rendezvény keretében a Szent Imre-templomban, a magyar nyelvű szentmisén adott hangversenyt október 5-én. A szentmisén elhangzott Halmos László női kari Szent Norbert miséje, Kodály Zoltán kókolába jutottam el, ahol arra kértem a pedagóguskollégákat, tanítványaikkal álljanak néhány városvédő ötlet mellé. Ennek nyomán például az iskolák diákjai híres újpestiek Megyeri úti temetőben lévő sírjának ápolását vállalták fel egyesületünk támogatásával. Hiszem, hogy az a kis- vagy nagydiák, aki rendszeresen látogatja és rendbe teszi nagyjaink sírját, alkalmanként a kegyelet virágát is elhelyezi rajtuk, tudni fogja azt is, ki nyugszik a síremlék alatt, és mit tett Újpest életében. Bővül a tudása, ismerete, kézzelfoghatóvá válik a múlt is. A múlt ismerete jegyében szervezünk egyébként november 22-i klubnapunkon az Ady Endre Művelődési Központban Újpestről szóló filmvetítést is, amelynek alkalmából dr. Paulusz Alajos filmrendező és lványi János építész kalauzol bennünket. Szeretettel várjuk erre tagtársainkon kívül az érdeklődőket is. Mint már említettem, lényegesnek tartom, hogy a más településeken tapasztaltakat is összevessük Újpest életével. Ennek szellemében jártunk nemrégiben Esztergomban, ahol a Mária Valéria híd megtekintése volt a célunk. November 8-án pedig Söjtörbe, Kehida- kustányba kirándultunk, ahol Deák szülőházát, illetve a kúriát kerestük fel. A közelgő évvége pedig alkalmas lesz arra, hogy összegezzük az idei esztendő tapasztalatait, és közösen gondolkodjunk jövő évre tervezendő programjainkról. Összejöveteleink színhelye régóta az Ady Endre Művelődési Központ, ahol szívesen fogadnak bennünket. Mégis, régi vágyunk egy önálló kis helyiség, ahol rendszeresen találkozhatnánk, illetve ahol mindig megtalálhatók lennénk. Hiszem, hogy ez is segítné, hogy újabb tagtársakkal gyarapodjunk, és újabb lendülettel vessük magunkat a településünk múltját, jelenét és jövőjét egyaránt szívügyünknek tekintő városvédő munkába. Aki kedvet érez aziránt, hogy velünk tartson, a 369-6584-es telefonszámon, Wagner Attilánál jelezze eme szándékát! rusműve, Lotti szóló tercettje, egy erdélyi népdal és a mindenki által ismert „Dona nobis pacem” kánonja. A kórust Salfay Ágnes vezényelte, szólót énekeltek Gévainé T. Rita, Kovács Ildikó, Salfay Ágnes. Orgonán kísért Arató Ágnes. Orosch János dékán úr köszönő szavai és a mise végén felhangzó taps igazolta a kórus kiemelkedő közreműködését. A kórus megismerkedett a helyi Stilla Pectus női kar vezetőjével, és reméljük, hogy a kapcsolatfelvételt együttműködés követi majd. Hazafelé megszakítottuk utunkat Esztergomban, ahol a bazilikában is énekeltünk. A rögtönzött koncert végén az a megtiszteltetés érte a kórust, hogy a bazilika orgonáján köszönetként felcsendülő magyar himnuszt elénekelhette a sok meghatott látogató előtt. Ferenczy Gizella ügyvezető-bk s4 (ZiviC 0Kónu& SjCaváúiá&Zít
