Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)

2003-11-13 / 22. (277.) szám

LJ I PEST 2003. november 13. Magyarország- EU társulási háttér A ’90-es években az Európai Unió sorra kötött ún. európai megállapodásokat a közép- kelet-európai országokkal, így Magyarország­gal is. Ezeknek a megállapodásoknak vagy tár­sulási egyezményeknek a célja az volt, hogy lehetővé tegye ezen országok számára, hogy részt vegyenek az európai integrációs folyamat politikai, gazdasági és kereskedelmi feltétel- rendszerének kialakításában. Az első európai megállapodásokat Lengyel- országgal, Magyarországgal és Csehszlovákiá­val írták alá 1991 decemberében. A Lengyelor­szággal és Magyarországgal kötött megállapo­dások 1994. február 1-jén léptek hatályba, eze­ket egy év múlva követték a Bulgáriával, Romá­niával, Csehországgal és Szlovákiával kötött hasonló megállapodások. 1995. június 12-én a balti államokkal, azaz Észtországgal, Lettor­szággal és Litvániával, 1996. június 10-én pedig Szlovéniával írtak alá ilyen megállapodást. Ami Magyarország társulási egyezményét il­leti az Európai Unióval, az a közösséget alapító Római Szerződés tartalmához igazodva kiter­jed a kereskedelmi forgalom, a tőkemozgás, a szolgáltatások és a munkaerő szabályozására. Ezen túlmenően a miniszteri szintű Társulási Tanács és a szakértői szintű Társulási Bizottság révén fórumot teremt a felmerülő kérdések folyamatos rendezésére. Az 1994. február 1-jén életbe lépett Társulási Szerződés fokozatos - és meglehet, sokáig részben aszimmetrikus, ám mindvégig kölcsönös - piacnyitást helyezett kilátásba az EU-magyar kereskedelmi, gazdasá­gi, pénzügyi együttműködésben. Az egyez­mény kereskedelmi része egy átmeneti megál­lapodás révén már 1992 márciusában hatályba lépett, s a benne rögzített határidőket a koppen­hágai EU-csúcson módosították: így a legtöbb kategóriában 1994 végére megszűntek a ma­gyar árukra kirótt ipari vámok, 1995 végére a kényesnek ítélt acéltermékekre, 1996 végére pedig a textilárukra is. A magyar vámok teljes lebontása csak később kezdődött, és az ezredfordulóra fejeződött be. A mezőgazdasági cikkek be­vitelére az egyezmény vámkedvezményeket és folyamatosan emelkedő kvótákat kínált. Előírta a jogrendszer harmonizálását, a szab­ványosítás, a minőségbiztosítás és a statisztikai rendszerek folyamatos összehangolását az EU- szabályokkal. Kevéssé lazultak viszont a munkaerőmozgást érintő kemény nyugat-euró­pai korlátok. 2000. június 1-jétől a második szakaszába lépett az Európai Unió és Magyarország közötti Társulási Szerződés, amely egyebek között kölcsönös nemzeti elbírálást ír elő az EU-ból Magyarországra érkező, illetve az EU-országok- ban működési igénnyel fellépő magyar egyéni vállalkozók számára. Az összesen tízéves átmeneti időszakra ter­vezett folyamatot a szerződés két fő szakaszra osztotta, előrevetítve, hogy az első öt év letelte után elvben mód nyílhat a második szakaszba történő átlépésre. Az első szakasz részeként 2000. január 1-jére az ipari termékek forgalmá­ban például lényegében teljessé vált a szabad kereskedelem - mindkét fél részéről alapvetően felszámolták a vámokat, és megszűnt a mennyi­ségi korlátozás -, és szektoronként eltérő mér­tékben a vámok és kvóták fokozatos csökkenté­sére került sor az agrárkereskedelemben. Ugyancsak megvalósult az, hogy magyar vál­lalatok az EU-országokban, illetve EU-beli cégek Magyarországon nemzeti elbánás alapján foly­tathattak üzleti tevékenységet, beleértve a lete­lepedést és ingatlanvásárlást is. A második szakasz egyik legfontosabb tartal­mi újdonsága volt, hogy ez utóbbit immár kiter­jesztették a képviseletekre és az egyéni vállal­kozókra is. Ennek értelmében a különböző szakmákhoz tartozó magyar egyéni vállalko­zókkal szemben nem alkalmazható diszkrimi­natív intézkedés: amennyiben működési en­gedélyért folyamodnak, ugyanazon feltételek érvényesek rájuk is, mint az adott országbeli vállalkozókra (illetve értelemszerűen, mint az összes többi EU-országból érkező - s hasonló jogokat élvező - EU-állampolgárra). Amennyi­ben valaki megkapta a működési engedélyt, au­tomatikusan jogot szerez a letelepedésre és az ingatlanvásárlásra is - ez azonban csak üzleti tevékenységének időtartamáig érvényes. Mind­ez értelemszerűen igaz a Magyarországon be­rendezkedni óhajtó EU-beli vállalkozókra is. A lehetőségek nem korlátlanok. Részint bi­zonyos területek már a társulási szerződésben is rögzített módon kivételt képeznek, részint egyes szakmákban az egyes országok olyan „nemzeti” feltételeket szabhatnak, amelyek tényleges tartalmukat tekintve jelentősen csök­kenthetik a külső országokból érkező szemé­lyek számára a vállalkozói tevékenység gyakor­lásának esélyét. Számos országban ilyen lehet a nyelvvizsga, vagy például bizonyos idejű, előzetes és folyamatos helyben tartózkodás előírása. Az effajta megszorításokat azonban csupán alaposan indoklás mellett lehet alkal­mazni, és elvben mindig van mód megtámadá­sukra az Európai Bíróság előtt. További fontos megkötés, hogy az ilyen, megszorító előírás nem lehet diszkriminatív, azaz nem irányulhat csak bizonyos országok ellen, hanem vala­mennyi EU- és a szerződésében a második szakaszhoz eljutott társult ország állampol­gáraira egyformán érvényes kell hogy legyen. Magyar részről általános kitétel, hogy a pénzügyi szolgáltatások terén csupán a Társu­lási Szerződés második szakaszának végére, azaz 2004-re írja elő a nemzeti elbánás biz­tosítását, továbbá kizárja ennek hatálya alól az ingatlannal, a földdel, a természeti erőforrások­kal, valamint a privatizáció útján értékesített ál­lami vagyonnal való adásvételt és a szerencse- játékot. A Társulási Szerződés emellett mind az EU, mind Magyarország esetében megemlít bizo­nyos védőzáradékokat, egyoldalú védőintézke­désekre adva módot abban az esetben, ha ezt a közrenddel, a közbiztonsággal, a közerkölccsel vagy a közegészségüggyel összefüggő szem­pontok indokolttá teszik. Forrás: www.magyarorszag.hu(www.magyarorszag.hu/eu/ alapdokumentumok/tarsulasihatter.html) Összeállította: Sebestyén Béla alpolgármester Köszönik... A „Könyves" öregdiák-alapítványa - N. J. Pro Ho- mine „Könyves” - 1993-tól 70 versenyt, 4 márvány- és 2 tűzzománc táblát, 14 000 db könyvet (4 év­könyvet, 1-1 sportoló- és országos díjas diákokról szóló, ill. 8 tanár - Nádas, Fecske, Verbényi, Job­bágy, Kulin, Éder, Sipos és Hack - életművét bemu­tató kötetet) hozott létre. 2002-ben 754 804 Ft-ot, 2003-ban 657 855 Ft-ot kapott 1% adókból, amit a fenti célokra fordítottunk. Hálás szívvel köszönjük támogatóinknak mindezeket, és készpénzadomá­nyaikat is! Vizváry Vilmos alapító kurátor A Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium alapít­ványa ezúton köszöni mindazon támogatóinak segítségét, akik a 2001. adóévben adójuk 1%-át az „Alapítvány az Erzsébet Utcai Iskola Diákjaiért’’ alapítványunk számára felajánlották. Az alapítvá­nyunknak 2002 októberétől üy módon juttatott összeg 1 572 088 Ft volt, melyet tanulóink tanul­mányi versenyeken való részvételére, a Károlyi Napok 2002 rendezvénysorozat támogatására, a 2002/2003. tanévben kiemelkedő munkát végzett tanulók jutalmazására, termek felújítására, az „Isko­lapad” kiadvány és CD megjelentetésére, valamint sportversenyek, erdei iskolák és nyári táborok támo­gatására fordítottuk. Lugosi Antalné, a kuratórium képviselője Az Árpád Fejedelem Általános Iskola „Pro domo sua" Alapítványának nevében köszönetét mondok azoknak, akik a személyi jövedelemadójuk 1%-át alapítványunk javára ajánlották. A beérkezett 459 367 Ft-ot az alapítvány céljainak megfelelően erdei iskolára, tanulmányi rendezvényekre és isko­lánk tárgyi feltételeinek javítására fordítottuk. Az eddigi támogatásukat megköszönve kérjük, hogy a jövőben is támogassák iskolánk alapítványát. Sömjén Gáborné igazgató A Könyves Kálmán Gimnázium köszönetét mond mindazoknak, akik személyi jövedelemadójuk 1%- ának felajánlásával támogatták alapítványunkat. A felajánlások lehetővé tették, hogy a szociálisan rá­szoruló tanulókat támogassuk. Ezenkívül az ala­pítvány segítette az irodalmi színpad munkáját, tá­boraink működtetését, és jelentős fejlesztésre nyílt lehetőség a számítástechnikai eszközök beszer­zésében. Megértő segítségükre a jövőben is számít a gimnázium alapítványa. Sömjén Gábor igazgató A Humanitás Kulturális Alapítvány köszönetét fe­jezi ki mindazoknak, akik a tavalyi adójuk 1%-át az alapítvány javára ajánlották föl. A befolyt összeg hozzájárul a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár újpesti könyvtárának könyvbeszerzéseihez, és lehetőséget teremt a gyermek- és felnőttrendezvények (kézmű­ves-foglalkozások, hangversenyek) megtartására. Szabó Ervinné könyvtárvezető A Tungsram Kodály Zoltán Férfikarért Alapítvány megköszöni az adófizetőknek, elsősorban az újpes­tieknek, hogy adójuk 1%-át az alapítványnak aján­lották fel. Az így kapott 277 988 Ft összegből a fér­fikar kifizette a 2003 májusában megrendezett sió­foki tavaszi kórustalálkozó hozzájámlási díját, 120 ezer forintot, benevezett a 2003. decemberben tar­tandó Kodály Zoltán, illetve magyar kórusversenyre 40 ezer forint befizetésével, kifizette a 100 éves kó­rusjubileumra készített CD szerzői jogdíját, 157 987 forintot. További szíves támogatásukat tisztelettel kéri az alapítványi kuratórium

Next

/
Oldalképek
Tartalom