Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)
2003-11-13 / 22. (277.) szám
LJ I PEST 2003. november 13. Magyarország- EU társulási háttér A ’90-es években az Európai Unió sorra kötött ún. európai megállapodásokat a közép- kelet-európai országokkal, így Magyarországgal is. Ezeknek a megállapodásoknak vagy társulási egyezményeknek a célja az volt, hogy lehetővé tegye ezen országok számára, hogy részt vegyenek az európai integrációs folyamat politikai, gazdasági és kereskedelmi feltétel- rendszerének kialakításában. Az első európai megállapodásokat Lengyel- országgal, Magyarországgal és Csehszlovákiával írták alá 1991 decemberében. A Lengyelországgal és Magyarországgal kötött megállapodások 1994. február 1-jén léptek hatályba, ezeket egy év múlva követték a Bulgáriával, Romániával, Csehországgal és Szlovákiával kötött hasonló megállapodások. 1995. június 12-én a balti államokkal, azaz Észtországgal, Lettországgal és Litvániával, 1996. június 10-én pedig Szlovéniával írtak alá ilyen megállapodást. Ami Magyarország társulási egyezményét illeti az Európai Unióval, az a közösséget alapító Római Szerződés tartalmához igazodva kiterjed a kereskedelmi forgalom, a tőkemozgás, a szolgáltatások és a munkaerő szabályozására. Ezen túlmenően a miniszteri szintű Társulási Tanács és a szakértői szintű Társulási Bizottság révén fórumot teremt a felmerülő kérdések folyamatos rendezésére. Az 1994. február 1-jén életbe lépett Társulási Szerződés fokozatos - és meglehet, sokáig részben aszimmetrikus, ám mindvégig kölcsönös - piacnyitást helyezett kilátásba az EU-magyar kereskedelmi, gazdasági, pénzügyi együttműködésben. Az egyezmény kereskedelmi része egy átmeneti megállapodás révén már 1992 márciusában hatályba lépett, s a benne rögzített határidőket a koppenhágai EU-csúcson módosították: így a legtöbb kategóriában 1994 végére megszűntek a magyar árukra kirótt ipari vámok, 1995 végére a kényesnek ítélt acéltermékekre, 1996 végére pedig a textilárukra is. A magyar vámok teljes lebontása csak később kezdődött, és az ezredfordulóra fejeződött be. A mezőgazdasági cikkek bevitelére az egyezmény vámkedvezményeket és folyamatosan emelkedő kvótákat kínált. Előírta a jogrendszer harmonizálását, a szabványosítás, a minőségbiztosítás és a statisztikai rendszerek folyamatos összehangolását az EU- szabályokkal. Kevéssé lazultak viszont a munkaerőmozgást érintő kemény nyugat-európai korlátok. 2000. június 1-jétől a második szakaszába lépett az Európai Unió és Magyarország közötti Társulási Szerződés, amely egyebek között kölcsönös nemzeti elbírálást ír elő az EU-ból Magyarországra érkező, illetve az EU-országok- ban működési igénnyel fellépő magyar egyéni vállalkozók számára. Az összesen tízéves átmeneti időszakra tervezett folyamatot a szerződés két fő szakaszra osztotta, előrevetítve, hogy az első öt év letelte után elvben mód nyílhat a második szakaszba történő átlépésre. Az első szakasz részeként 2000. január 1-jére az ipari termékek forgalmában például lényegében teljessé vált a szabad kereskedelem - mindkét fél részéről alapvetően felszámolták a vámokat, és megszűnt a mennyiségi korlátozás -, és szektoronként eltérő mértékben a vámok és kvóták fokozatos csökkentésére került sor az agrárkereskedelemben. Ugyancsak megvalósult az, hogy magyar vállalatok az EU-országokban, illetve EU-beli cégek Magyarországon nemzeti elbánás alapján folytathattak üzleti tevékenységet, beleértve a letelepedést és ingatlanvásárlást is. A második szakasz egyik legfontosabb tartalmi újdonsága volt, hogy ez utóbbit immár kiterjesztették a képviseletekre és az egyéni vállalkozókra is. Ennek értelmében a különböző szakmákhoz tartozó magyar egyéni vállalkozókkal szemben nem alkalmazható diszkriminatív intézkedés: amennyiben működési engedélyért folyamodnak, ugyanazon feltételek érvényesek rájuk is, mint az adott országbeli vállalkozókra (illetve értelemszerűen, mint az összes többi EU-országból érkező - s hasonló jogokat élvező - EU-állampolgárra). Amennyiben valaki megkapta a működési engedélyt, automatikusan jogot szerez a letelepedésre és az ingatlanvásárlásra is - ez azonban csak üzleti tevékenységének időtartamáig érvényes. Mindez értelemszerűen igaz a Magyarországon berendezkedni óhajtó EU-beli vállalkozókra is. A lehetőségek nem korlátlanok. Részint bizonyos területek már a társulási szerződésben is rögzített módon kivételt képeznek, részint egyes szakmákban az egyes országok olyan „nemzeti” feltételeket szabhatnak, amelyek tényleges tartalmukat tekintve jelentősen csökkenthetik a külső országokból érkező személyek számára a vállalkozói tevékenység gyakorlásának esélyét. Számos országban ilyen lehet a nyelvvizsga, vagy például bizonyos idejű, előzetes és folyamatos helyben tartózkodás előírása. Az effajta megszorításokat azonban csupán alaposan indoklás mellett lehet alkalmazni, és elvben mindig van mód megtámadásukra az Európai Bíróság előtt. További fontos megkötés, hogy az ilyen, megszorító előírás nem lehet diszkriminatív, azaz nem irányulhat csak bizonyos országok ellen, hanem valamennyi EU- és a szerződésében a második szakaszhoz eljutott társult ország állampolgáraira egyformán érvényes kell hogy legyen. Magyar részről általános kitétel, hogy a pénzügyi szolgáltatások terén csupán a Társulási Szerződés második szakaszának végére, azaz 2004-re írja elő a nemzeti elbánás biztosítását, továbbá kizárja ennek hatálya alól az ingatlannal, a földdel, a természeti erőforrásokkal, valamint a privatizáció útján értékesített állami vagyonnal való adásvételt és a szerencse- játékot. A Társulási Szerződés emellett mind az EU, mind Magyarország esetében megemlít bizonyos védőzáradékokat, egyoldalú védőintézkedésekre adva módot abban az esetben, ha ezt a közrenddel, a közbiztonsággal, a közerkölccsel vagy a közegészségüggyel összefüggő szempontok indokolttá teszik. Forrás: www.magyarorszag.hu(www.magyarorszag.hu/eu/ alapdokumentumok/tarsulasihatter.html) Összeállította: Sebestyén Béla alpolgármester Köszönik... A „Könyves" öregdiák-alapítványa - N. J. Pro Ho- mine „Könyves” - 1993-tól 70 versenyt, 4 márvány- és 2 tűzzománc táblát, 14 000 db könyvet (4 évkönyvet, 1-1 sportoló- és országos díjas diákokról szóló, ill. 8 tanár - Nádas, Fecske, Verbényi, Jobbágy, Kulin, Éder, Sipos és Hack - életművét bemutató kötetet) hozott létre. 2002-ben 754 804 Ft-ot, 2003-ban 657 855 Ft-ot kapott 1% adókból, amit a fenti célokra fordítottunk. Hálás szívvel köszönjük támogatóinknak mindezeket, és készpénzadományaikat is! Vizváry Vilmos alapító kurátor A Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium alapítványa ezúton köszöni mindazon támogatóinak segítségét, akik a 2001. adóévben adójuk 1%-át az „Alapítvány az Erzsébet Utcai Iskola Diákjaiért’’ alapítványunk számára felajánlották. Az alapítványunknak 2002 októberétől üy módon juttatott összeg 1 572 088 Ft volt, melyet tanulóink tanulmányi versenyeken való részvételére, a Károlyi Napok 2002 rendezvénysorozat támogatására, a 2002/2003. tanévben kiemelkedő munkát végzett tanulók jutalmazására, termek felújítására, az „Iskolapad” kiadvány és CD megjelentetésére, valamint sportversenyek, erdei iskolák és nyári táborok támogatására fordítottuk. Lugosi Antalné, a kuratórium képviselője Az Árpád Fejedelem Általános Iskola „Pro domo sua" Alapítványának nevében köszönetét mondok azoknak, akik a személyi jövedelemadójuk 1%-át alapítványunk javára ajánlották. A beérkezett 459 367 Ft-ot az alapítvány céljainak megfelelően erdei iskolára, tanulmányi rendezvényekre és iskolánk tárgyi feltételeinek javítására fordítottuk. Az eddigi támogatásukat megköszönve kérjük, hogy a jövőben is támogassák iskolánk alapítványát. Sömjén Gáborné igazgató A Könyves Kálmán Gimnázium köszönetét mond mindazoknak, akik személyi jövedelemadójuk 1%- ának felajánlásával támogatták alapítványunkat. A felajánlások lehetővé tették, hogy a szociálisan rászoruló tanulókat támogassuk. Ezenkívül az alapítvány segítette az irodalmi színpad munkáját, táboraink működtetését, és jelentős fejlesztésre nyílt lehetőség a számítástechnikai eszközök beszerzésében. Megértő segítségükre a jövőben is számít a gimnázium alapítványa. Sömjén Gábor igazgató A Humanitás Kulturális Alapítvány köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik a tavalyi adójuk 1%-át az alapítvány javára ajánlották föl. A befolyt összeg hozzájárul a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár újpesti könyvtárának könyvbeszerzéseihez, és lehetőséget teremt a gyermek- és felnőttrendezvények (kézműves-foglalkozások, hangversenyek) megtartására. Szabó Ervinné könyvtárvezető A Tungsram Kodály Zoltán Férfikarért Alapítvány megköszöni az adófizetőknek, elsősorban az újpestieknek, hogy adójuk 1%-át az alapítványnak ajánlották fel. Az így kapott 277 988 Ft összegből a férfikar kifizette a 2003 májusában megrendezett siófoki tavaszi kórustalálkozó hozzájámlási díját, 120 ezer forintot, benevezett a 2003. decemberben tartandó Kodály Zoltán, illetve magyar kórusversenyre 40 ezer forint befizetésével, kifizette a 100 éves kórusjubileumra készített CD szerzői jogdíját, 157 987 forintot. További szíves támogatásukat tisztelettel kéri az alapítványi kuratórium
