Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)
2003-10-09 / 20. (275.) szám
6 2003. október 16. „EURÓPAI SZEMMEL” 5. Az Újpest SZEI Családsegítő Szolgálat őszi elő- adás/beszélgetés-sorozatának második programja a csdládi erőszakkal foglalkozik. A „pénz olvasva, asszony verve jó" tradicionális mentalitást nem lehet megszüntetni büntetőjogi eszközökkel. Ha az a társadalom vélekedése, hogy ami a családon belül történik, az „magánügy", akkor miért csodálkozunk, ha a hatóságok az erőszak üldözése során megtorpannak a magánszféra határainál... Előadásunk előtt újpesti helyzetképet rajzolunk fel: azt kérdeztem a IV. kerületi rendőrkapitányság, a gyámügyi osztály, a Gyermekjóléti Szolgálat és a Családsegítő Szolgálat vezetőitől, milyen súllyal szerepel munkájukban ez a probléma, s a megoldás során milyen nehézségekbe ütköznek. Práger Ferenc, IV. kerületi rendőrkapitány: A BRFK IV. Kerület Rendőrkapitányság kiemelt figyelmet fordít a családon belüli erőszak megelőzésére, kezelésére. Az országos rendőrfőkapitány intézkedésben szabályozta a családon belüli erőszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtását. A IV. kerület illetékességi területén havonta átlagosan 25-30 családi veszekedéshez kérnek rendőri segítséget. Az esetek többségében a konfliktusok kiváltó oka a családtag alkoholos befolyásoltsága, életvitele, továbbá a család anyagi problémái és a válófélben lévők nézet- eltérései. Megállapítható, hogy a rendőrt gyakran csak azzal a szándékkal hívják ki, hogy a másik félre rá ijesszenek, hiszen a sértettek nem tesznek feljelentést a bántalmazó ellen. Az intézkedő rendőr az ilyen esetekben, ha a további intézkedésre okot adó esemény nem következik be, jogi felvilágosítással, a felek megnyugtatásával próbálja a konfliktushelyzetet megoldani. A testi sértés (Btk. 170. §) miatt indult eljárásoknak kb. az 1/3-a családon belüli erőszak. 2003. január 1-jétől szeptember 30-ig 5 esetben folytattunk nyomozást kiskorú veszélyeztetése (Btk. 195. §) és kiskorú elhelyezésének megváltoztatása (Btk. 194. §) miatt. A nemi erkölcs elleni bűncselekmények közül az eltelt 9 hónapban 17 büntetőeljárás indult, melyek egyharmada családon belül történt. A bűncselekmények közül garázdaság (Btk. 271. §), rongálás (Btk. 324. §) és személyi szabadság megsértése (Btk. 175. §) elkövetése miatt is indult eljárás, mely a családon belüli erőszakra volt visszavezethető. A büntetőeljárás során leggyakrabban felmerülő és az eredményes eljárást akadályozó tényezők:- a sértett fél, a bántalmazó ellen nem tesz vallomást- 8 napon belüli sérülés esetén nem tesz magánindítványt- a szakértői véleményezés hónapokat is igénybe vehet- a sértett vallomástételkor a rendőri intézkedést kiváltó eseménytől ellentétesen nyilatkozik- a sértett az idézésen nem jelenik meg- a bántalmazott fél a feljelentés után meggondolja magát, az eljárás terhessé válik a számára, és vissza szeretné vonni a feljelentést. A családon belüli erőszak megelőzésére irányuló prevenciós tevékenységet folytatunk, melynek keretén belül kellő szociális érzékenységgel bíró kollégáim igény szerint bűnmegelőzési előadásokat tartanak a kerület általános és-középiskoláiban. Ma a rendőri intézkedés, illetve a büntető- vagy állam- igazgatási eljárás során kiskorú veszélyeztetettsége állapítható meg, rendszeresített adatlap megküldésével tájékoztatjuk a Gyermekjóléti Szolgálatot. Horváth-Papp Zsuzsanna, a Gyermekjóléti Szolgálat csoportvezetője: Elválasztanám a gyermekbántalmazást azoktól az esetektől, amelyekben a házastársak/élettársak közti I Újpest Önkormányzatának Szociális és Egészségügyi Intézménye 1042 Bp„ Deák F. u. 93. Tel.: 231-6010, fax: 390-4370 e-mail: szeiujp@axelero.hu konfliktus jut el a tettlegességig, s melyben a gyér inek mint ennek „nézője" veszélyeztetett. A gyermekbántalmazásról a kórházaktól szerzünk tudomást, illetve a rendőrség vagy esetleg az iskola jelez. „Esetleg”, mert a tapasztalat az, hogy az iskolák tele ionban még el merik mondani, hogy felmerült a gya nú, de Írásban már nem. A kórházaktól akkor kapunk értesítést, ha bántalma zásra utaló sérülések vannak. Ha bizonyíthatóan, egyértelműen bántalmazás történt, illetve ha a szülők közötti vita fajul tettlegességig, s ez veszélyeztető a gyermekre nézve, akkor a mi eszközeinkkel kizárólag a gyermek kiemelésére tehetünk javaslatot. Több olyan esetünk van, amikor az anyukát - el mondása szerint - rendszeresen bántalmazza az apu ka, mégsem akar lépni, mert nincs hova menni. Anyaotthonba nem szívesen megy el, meg függ is az apukától... Tehát nem is akar lépni. Viszont mi nem mehetünk el emellett, mert ott a gyerek is! Ha ezeket látja, rettegésben telnek a napjai... Ha védelembe vétellel sem sikerül elérni azt, hogy a felek egy kis lépést tegyenek a megoldás felé, megint csak a gye reket kell kiemelni, ő kerül intézetbe. A rendőrségtől pár hónapja rendszeresen átkiildik azokat az esete két, amikor ilyen családi konfliktusokhoz kimennek, és van kiskorú gyermek a családban. Ezt nagyon gyorsan jelzik egy adatlapon, ezek a családok így be kerülnek a látókörünkbe, esetleg alapellátásban vagy védelembe vétel keretében elkezdünk velük foglalkozni. Az eseteinkből a leszűrődött tapasztalatok alapján az erőszakos családi konfliktusok rendezéséhez szükség lenne:- a bántalmazok kiemelésére, de úgy, hogy terápiára legyenek kötelezve, hogy feltárhassák, mi van az agresszió mögött, rendbe hozható-e a kapcsolat -komoly intézményi háttérre (hiszen hova helyezik el a bántalmazol, ha a saját lakásából eltávolítják?)- ingyenes családterápiás lehetőségekre- a feljelentéshez szükséges látlelet ingyenessé léteié re (hiszen sok esetben azért nem indul el a szükséges eljárás, mert még éz a néhány ezer forint is hiányzik). A mi gyakorlatunkban évi egy két gyermekbántalma zás fordul elő, de tágabb értelemben 20-25 eset, amelyben előfordulnak erőszakos történések, és akkor még nem beszéltünk a lelki terrorról, amelynek következményeiről esetleg kamaszkorban szerzünk tudomást, amikor a szülők jelentkeznek, hogy tíírhe tetlen a gyerek viselkedése. Sokszor derül ki, hogy ezek mögött is egy évek óta húzódó működési zavar van, ami esetenként lelki terror. Simon Sándorné, a gyámügyi osztály vezetője: A családon belüli erőszaknak csak kicsiny részére derül lény. Még elenyészőül! azon esetek száma, amikor a gyámhatóság tudomására jut az eset. Még mindig el az a régi beidegződés, mely szerint félni kell a hatóságtól, amely úgy oldja meg a problémát, hogy kiemeli a gyermeket a családból. Az intézményi hálózat kiépülése előtt valóban ritkán volt inás megoldás. A gyermek biztonságba került, a szülők pedig ölhették egymást tovább. Mára egyre több anyaotthon és családok átmeneti otthona nyitotta meg kapuit, de ez még mindig nem elég. A hatóság a hozzá bizalommal fordulónak nem kevés segítséget nyújthat. Az átmeneti elhelyezés megtalálása mellett, a bántalmazott anyához ideiglenesen elhelyezzük gyermekeit, melynek következtében a bántalmazó apa szülői felügyeleti jogát szüneteltetjük. Ezen ha tósági intézkedéssel elérhető, hogy az apa nem viheti jogszerűen magával gyermekeit. Súlyos veszélyez tetés gyanúja esetén a gyámhatóság a döntését azonnal meghozza. Amennyiben kérdése, hozzászólása van az egészségügyi témákkal kapcsolatban, keresse a SZEI munkatársát, Orodán Krisztiánt a 231-6010-es telefonszámon! A testi veszélyeztetés mellett gyakrabban találkozunk a gyermek lelki veszélyeztetésével, melynek elkövetői sokszor a gyermekeiket „imádó” anyák. A válóper végéig hosszú út vezet, kevés gyermek ússza meg sértetlenül. A már csonka családok még ki sem he verték a válóper kínjait, máris újabb procedúrának néznek elébe, a gyámhatóság által kikényszeríthető kapcsolattartásnak. A megcsalt, elhagyott feleség gyermekét nem kímélve - visszavág. Az anyák többsége úgy gondolja, hogy a gyermeket azért nevelheti ő, mert a másik alkalmatlan rá. Gyermekét saját tulajdonának tekinti, kegyet gyakorol, ha a kapcsolattal tást engedi. Fel sem fogja, hogy a gyermek lelkének árt leginkább... Mórász Márta, a Családsegítő Szolgálat csoportvezetője: A Családsegítő Szolgálat eseteinek tükrében a családon belüli erőszak nem szűkül le a feleség- és gyer- mekbánlalmazásra, a drasztikus férfi gyenge, bántalmazott nő sémára, még akkor sem, ha kétségkívül ez a sokkal gyakoribb. Mi tudunk az idősek, fogya tékkal élők családi konfliktushelyzeteiről is: egyre gyakoribb, amikor a felnőtt „gyermek” terrorizálja szüleit, mint ahogy a lelki terrort elszenvedő lehet épp egy mozgássérült férfi, aki nem tud „megfelelni” családfenntartó szerepének. Ám ezek az emberek helyzetükből adódóan többszörösen kiszolgáltatottak, reményük sincs semmilyen megoldásra: tűrni kénytelenek a családi erőszak minden formáját. A jogi lehetőségek megléte, illetve következetes alkalmazása elengedhetetlen ugyan, tie nem ment föl az elemzés alól: vizsgálni, érteni, kezelni kell a családon belüli erőszak társadalmi okait, s ennek belső pszt ebes következményeit. Eseteinkben jól nyomon követhető, hogy a családok ellehetetlenülése: a munkanélküliség, a napi egzisztenciális gondok, a családtagok/!,) folyamatos frusztráltsága hogyan jut el a robbanásig, a családon belüli erőszakig. Tehát amikor a megelőzés/megoldás mikéntjét firtatjuk, akkor valószínűleg nem „feministán" gondolkodunk, hisz úgy véljük, valamennyi ember nő, gyerek, férfi, fiatal és idős, egészséges és fogyatékkal élő - emberhez méltó egzisztenciáját kellene lehetővé tenni ahhoz, hogy a kölcsönös erőszak légkörében felnövő gyerek ne ezt a mintát vigye tovább, hogy ne az apai anyai, testi-lelki agresszió legyen a követési minta: Dr. Szolnoki Éva, az előadás sorozat szervezője, „házigazdája” Tisztelettel várjuk 200.3. október 22-én 17 órakor az Ady Endre Művelődési Központ 1. emeleti színháztermében a Magánügye a családon belüli érászuk? című előadásunkra. Előadók:' Dr. Morvái Krisztina El.TE JTK Büntetőjogi Tanszék Dr. Győrffy Zsuzsanna Országgyűlési Biztosok Hivatala Lombos Petra NaNE Egyesület A belépés ingyenes! Az előadással kapcsolatos információ: 369-0602, 231-0111. lljpest SZEI Családsegítő Szolgálata Következő előadásunk: 2003. november 19. 17 órakor „Hol a szolidaritás mostanában?”
